December 6,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Mennyi is az annyi?

Hogy ne csak a rettenetesen történelmi jelentőségű vasárnapi választásokról beszéljünk, ne csak az ocsmánykodást lássuk mindenhol és minden oldalról, akár magánügyekről – a kábítószer nem az, bárki fogyasztja! -, akár közügynek számító plakátok, táblák és egyebek rongálásáról, ellopásáról, tépkedéséről morfondírozzunk, elmondanám, találtam ennél mellbevágóbb hírt is a mai napra.

Könyvvizsgálói jelentés szerint az Unió, mármint az európai, tavalyi költségvetéséből több mint 4 milliárd euró lett elpazarolva.

Vajon az mennyi pénz, kórházi ágyakra, nyugdíjakra, segélyekre, támogatásokra, kihaló települések újranépesítésének, éhező gyerekek számának csökkentésére átszámítva? Ötletem sincs, a milliót még (forintban) el tudom képzelni, a milliárdnál már nem vág a fantáziám, olyan soknak tűnik. Ha jól tudom, az ezer millió. Uff. Forintból sem csúf, hát még euróból…

Az Európai Unió éves költségvetése 155 milliárd euró. Már csak a számokra figyelek, nem próbálom meg elképzelni az összeget – ebből 4 milliárd lett elcseszve. Csak ennyi, a szakértők becslése szerint. Igaz, ez 2,6 százalék, szemben az előző évi 2,4-hez képest… Ezek szerint korábbi adatok is vannak. Ezek szerint ez „normális”, ha egyszer erről van statisztika, akkor ez tény és valóság. Időnként ezek megegyeznek, bár az adatok kozmetikázása nagy divat, mindenfelé.

Az Európai Számvevőszék elnöke, Klaus-Heiner Lehne azt nyilatkozta a jelentésükkel kapcsolatban, hogy a feltárt rendellenességek nem adnak okot az aggodalomra, mert kis részét képezik csak az EU költségvetésének, és többnyire a bonyolult kifizetési mechanizmusnak köszönhető ez a pazarlás. Ugyanakkor legalább felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb ilyen anomália a szegényebb tagországok kutatási-fejlesztési projektjeire fordított támogatások finanszírozása kapcsán derült ki, és szigorúbb követelmények bevezetését javasolta. Ugyanis a jelenlegi szabályozással akár csalásokat és lopásokat is fizethettek ebből az „elpazarolt” pénzből.

A tavalyi évben az OLAF, az Unió Csalás Elleni Bizottsága 371 millió euró visszatérítését követelte a közös kasszába, konkrét visszaélési bűncselekmények miatt. Nem négy milliárd, hanem töredéke, de ennyiről legalább kiderült, kik és hol lopták el. Magyarok is, természetesen, egyesek családtagjai, például.

Elképzelem, amint Lölö EU-támogatást kér ahhoz, hogy megvásárolja a T-Systems nevű, szavazatszámláló mammutot, mert anélkül nem tudja bekebelezni (tudná, de minek költse a saját és főnöke pénzét, ha nem muszáj), és megkapja. Mert valaki, valahol, valami Tomika vagy Petike, megtámogatja a haverokon-társakon keresztül. Ugyan már, fillérek az EU-költségvetéséből, miért ne legyen az övé? A főnökét is lekenyerezzük ezzel, hogy ne vétózzon, mondjuk, brexitileg.

Elképzelem, amint Tibike, ráunva a lámpákra, új üzletágba kezd, és mondjuk bohócruhákat kezd gyártani. Azzal indokolja a támogatási kérelmet, hogy sok karnevál van, sok európai országban, a hagyományok kutatásának és megőrzésének, ezek fejlesztésének érdekében kér pár milla eurót. És megkapja.

Elképzelem, amint szemüveges Sanyika hirtelen felfedezi, hogy kicsi országa nagy bankjának sürgős tanulmányokra van szüksége ahhoz, hogy jobban ki tudja szolgálni a hazáját csadorban elárasztó ügyfelek százezreit – és megkapja, mert a pénzes klientúra nagyon fontos, az EU-nak is. Olaj milliárdok, akár forintban is, hol máshol landolnának, mint a Duna partján?

Elképzelem, hogy egyszer felébredek ebből a rémálomból. És akkor majd nem azt hallom, hogy több mint 4 000 millió euró elcsalt (eltékozolt, ok) pénz nem ad okot aggodalomra, hanem azt, hogy minden fillérnek utánanézünk. Mert a nyomorult adófizetőink zsebéből vettük ki, nem mi sz@rtuk ki nemes fenekünkből (elnézést a stílusért).

Most még álomban lehetek, mert nem hallok semmi ehhez hasonlót. Gondolom, a Számvevőszék jelentése majd csont nélkül átmegy azokon a fórumokon, ahol át kell neki mennie. Mi meg adózunk tovább, és reménykedünk, hogy jövőre – ha még tagok leszünk – nem a fele lesz „elpazarolva” a kis befizetett adónknak.

Horn Anna

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.