VENDÉG

Magyarország haldoklása és bukása

Ez a választási kampány mutatja meg legjobban, hová jutott ez a csicskanemzet az elmúlt évek alatt. És még most sem ér majd le a pöcegödör aljára, mert mindig lesz lejjebb, amíg meg nem szűnik majd ez az orbáni rendszer. Minél keményebb lesz a diktatúra, annál mélyebben lesz ez a nép a gödörben.

Kapott egy lehetőséget ismét 1989-ben, de cirka 20 év elég volt a felismeréshez, hogy valójában gyáva a demokráciához, az európai léthez, az önálló felelős élethez, de legfőképp a tanuláshoz.

Tulajdonképpen mára megépült, kiépült a 21. századi magyar fasizmus. Aki gyenge, kicsi, azzal kegyetlenkedik a rendszer: hajléktalan, menekült, árva gyerek a fasz rosszabb végén van a Fidesz számára, ezekkel szemben brutális, embertelen a bánásmód. A másik vége a főnök: saját biznisze, saját hatásköre és saját vagyona lett Magyarország teljes költségvetése, és az ide érkező összes forrás is immár az övé és a haverjaié.

Lehet itt szépelegni meg mellébeszélni, de ez a két véglet jellemzi legjobban Orbán Magyarországát. És akármennyire csalnak, lopnak, hazudnak, a magyarok elképesztően nagy része támogatja ezt a fasizmust, támogatja a kegyetlenkedést a nyomorultak ellen, és nem zavarja a gigantikus lopás.

Lehet ezredszerre is azon nyafogni, hogy a Főnök micsoda egy kegyetlen, szívtelen tolvaj. Biztosan van választási csalás/kozmetikázás is, biztosan nem csak a főnök, hanem a csicskái is szépen lopnak, biztosan sok sebből vérzik a rendszer. De ettől még a magyarok ezt némán nézik, sőt hatalmas részük egyet is ért vele.

Ez az ország nem kisiklott 10 éve, és nem az van, hogy most megrázóan szörnyű, torz Magyarország lett belőle. Ez az ország ilyen. Visszatért ahhoz a gusztustalan, rasszista, igazságtalan, kirekesztő, tolvaj, urizáló, suttyó tempóhoz, amihez történelme során állandóan visszatér, és most boldog. Ez az ország szívesen lett szélsőjobbos, aztán szélsőbalos, most újra szélsőjobbos, és ez nem véletlen. Nem külföldi hatalmak aljas játéka, nem néhány aljas politikus gecisége.

A magyarok nagy része ilyen. Ebben érzi jól magát, ettől hiszi, hogy ő erős, és ettől hiszi, hogy majd neki jó lesz. Mindig szar lesz, de kezdi elölről. Támogat, megválaszt, csapódik egy újabb szélsőséges gecihez, akinek minden szart elhisz, és akinek eladja magát, az anyját, a házát, az országát. Aprópénzért vagy megígért boldogságért.

A Fidesz 2002-ben meghekkelte a demokratikus rendszert, zsarolással, fenyegetőzéssel, manipulációval, országos hazudozással, rémhírek terjesztésével foglalkozott. Az emberek bedőltek, és bár országosan még kiszavaztak 2006-ban, onnantól önkormányzati többségben megállították az országot 4 teljes évre, és szétverték azt. Az emberek ezt is elhitték, hogy a Fidesz kétharmaddal nyert.

30 év alatt sikerült Magyarországnak bebizonyítania, hogy nem kell sem a németekre, sem az oroszokra fogni minden ocsmányságot, ami itt csak az elmúlt 100 évben történt. A magyarok köszönik szépen, nem maradnak le senki mögött, ha ordenáré ocsmány rendszerek kiszolgálásáról, imádásáról van szó. Sőt, igazából az derül ki, hogy a magyarok minden rendszer közül a vállalhatatlanul gusztustalanokat szeretik a legjobban. Az egyik legkorábbi, legjobb szövetségese voltunk mind a szélsőjobb, mind a szélsőbal felállásoknak, és most, amikor voltaképpen nagyon-nagyon hosszú idő után kialakíthattuk volna a saját nyugodt demokráciánkat, akkor feltaláltunk magunknak egy ilyen senkiházi falusi suttyót, a saját magyar népmeséink legkisebb testvérét a pisaszagú faluvégéről, felemeltük, odaadtunk neki mindent, aztán megint azt hittük, ő lesz a következő igazságos Mátyás király.

Most meg áll a kötélfüles szatyrával ugyanaz a magyar paraszt a baszom stadion előtt, szürcsöli a sörét, vágja hozzá a disznósajtot, és nem érti, hol csúszott el a dolog. Ez a Mátyás se igazságos, ez se romantikus hős, bazmeg, és még egy piti bűnöző is, a magyar meg ezt se érti, hogy ez hogy lehet.

Nem is fog soha semmit érteni ez a szerencsétlen nép. Elkúrta egy évszázad harmadát arra, hogy aztán egy Orbán családot gazdaggá tegyen, közben a világ ezerszeres sebességre kapcsolt, és eltűnt messze előre a ködbe.

Dízelüzemű autókat szerelünk össze a magyar ipar és GDP utolsó mentőöveként, miközben a világ kissé máshol tart. Az átlag magyar nem tudja, mit jelent az a szó, hogy applikáció, nem beszél semmilyen nyelvet, nincs semmiféle értékes vagy áruba bocsátható tudása, ismerete, saját terméke. Szűk látókörű akkor, amikor a világ sikeres része nyitott. Taníthatatlan, amikor a legnagyobbak is folyamatos tanulásról beszélnek. Megváltoztathatatlan, amikor szűk, tág, a gazdasági és mindenfajta környezetünk folyamatosan változik. 100-150 éves mintákat követ, és üvöltve ragaszkodik hozzájuk, amikor nem létező, vadonatúj mintákra épül az új korszak.

Áll itt ez a tanulatlan, mogorva, szélsőséges, ostoba nép egy számára teljesen felismerhetetlenné változott világban, retteg mindentől, mert tudatlan, fröcsög mindenkire, mert sem gondolkodni, sem együttműködni, sem tanulni nem tud, és néz csodálkozva-értetlenül, hogy nahát, mi történik itt.

Környezetvédelmi, kutatási, gazdasági vonalon hetente korszakalkotó felfedezések, újdonságok vannak, ez a sok hülye primitív tahó meg a szánalmasan középkori, szánalmasan kicsi, szánalmasan kisszerű nyomorával van elfoglalva, miközben a világ totál máshol tart. És ez a sok ostoba még büszke is magára, meg hangoskodik, miközben bezárják a világ egyik legjobb egyetemét, miközben szétbasszák a világ egyik legjobb kutatóbázisát. És ezek magyaráznak tudásról meg jövőről.

Még hősnek, még vezérnek is csak egy kockásinges, büdös szájú, komplexusos, nyomorult bűnöző jutott, aki focimeccsekben, pálinkafőzésben meg disznótorosban tud csak gondolkodni.

Az van, hogy ha a demokráciát szét lehetett verni fasiszta eszközökkel, akkor most a fasizmust is szét lehet verni demokratikus eszközökkel – mondja az ellenzék. Még mindig nem értik a játékot.

Sok sikert kívánok. Én 20 év alatt elvégeztem a dolgom, megtettem, ami tőlem elvárható politikai érdeklődés és aktivitás terén. Én befejeztem. Kizárólag a családommal, az enyéimmel törődöm ezután, mellette idejárok cinikus parasztságokat írogatni, de közben kizárólag magunkat védem, magunkért dolgozom, elszigetelem a családomat ettől a suttyó országtól. Nem érzek sajnálatot, nem érzek szánalmat, nem érzek együtt, nem érzek egyáltalán semmit.

Megérdemli ez az ország a sorsát, menjen csak le a legaljára, aztán ott gondolkodjon kicsit. Nekem senki sem tehet szemrehányást, az biztos. Toltam amíg lehetett, hogy jobb legyen itt az élet.

Fogom a hasam sokszor a röhögéstől, mikor ellenzéki politikusokat hallgatok-olvasok, mint például most az önkormányzati választási kampányban, hogy betesszük a lábunkat az ajtórésbe, és aztán lebontjuk az orbáni rendszert. Okés, srácok. Majd viszek nektek pitét a műsorhoz. Majd sajnálkozom is, hogy ki gondolta volna, hogy mégsem jön össze a dolog. Írjatok petíciót is, majd adjatok ki sajtóközleményt sokat, hogy geciség. Esetleg legyen zászlótok, meg jelmondat is. Lehetne a téren röplapozni, az is milyen hatékony eszköz már.

Borkai és társai, Mészáros és bandája, Orbán, Szijjártó, Rogán meg majd tovább röhög, tolja a kokaint miközben jachtokon mulatja kurvákkal az időt, aztán lop szépen tovább, mert ezeknek semmi sem elég. Semmiféle túlárazott közbeszerzésből nincsen elegük, nekik abból lehet elegük, hogy diktatúrákban a második vonal hamar megszedi magát, pofátlan lesz, és saját zsebre dolgozik majd. Ami egyrészt tiszteletlenség a főnökkel szemben, másrészt nem a főnöké lesz a pénz, harmadrészt diktatúrában mindig félelemnek és rendnek kell lennie, az egész rendszer alapja, hogy soha nem lehet elégedetten hátradőlni, hanem mindig harcolni kell befelé és kifelé, sosincs készen a nagy mű, soha nem lehet megnyugodni.

Az ország közben szétrohad és összeroppan ebben, de sajnos hagyni kell ezt megtörténni. Megakadályozni sem nagyon lehet, nemhogy békés tüntetésekkel, meg dühös újságcikkekkel, hanem fegyverrel is nehéz lenne, mert ezek kivonulnának TEK-kel, harckocsival, behívnák az oroszokat gondolkodás nélkül ismét a magyarok ellen, ha kell.

Végig kell nézni. Végig kell élnie ennek az országnak, hogy megint tönkremegy a saját ostobasága, primitív, szélsőséges gondolkodása, agyhalott tájékozatlansága, értéktelen gondolkodásmódja miatt.

Az a normálisan gondolkodó, marginális kisebbség, aki még itthon maradt, már régen elszigetelte magát, amennyire lehet. Ez a zajos tömeg, amelyik hisztériázik, veri a nagy nemzethy álkeresztény mellét a Fidesz mellett, ez meg retteg közben, bizonytalanságban él, kiszolgáltatott és egyre csúszik lefelé.

Nem is érdemel mást. Sokat lopnak ezek a gecik tőlünk is, persze, de a legtöbbet a sajátjaiktól lopják. Azoktól meg lopjanak csak. Rohadjon is szét egy ennyire primitív, ennyire ostoba, önrendelkezésre totálisan alkalmatlan ország.

Legyen csak szolga az átlag magyar örökre. Ezeknek ha szabadságot, hatalmat, perspektívát ad az ember, azzal ezt csinálják, amit most látunk. Ezeket ha beviszed Európába, akkor ellopnak mindent, lehugyoznak mindent, elmondják Európát ostoba fasznak, miközben a saját országuk integrációjáról, felzárkózásáról sem tudnak gondoskodni még európai pénzből sem.

Hát akkor maradjon ilyen elmaradott ország ez. Örökre. Minek ide polgári létforma? Még a szót sem érti. Lófaszt sem tud kezdeni vele.

Mindenki verje bele a fejébe, hogy Magyarországot azok az emberek tartják fogva az orbáni fasizmus mocskában, akik legfeljebb 135 ezres nyugdíjat, vagy 240 ezres fizetést kapnak. Magyarán 350 eurós nyugdíjjal és 800 eurós fizetéssel ugatja ez a sok szánalmas ember, hogy Nyugat-Európa halott. Meg hogy majd az ő személyes Orbánviktoruk, aki 10 év teljhatalom után produkálja számukra ezeket a szánalmas éhbéreket, majd megmondja a Nyugatnak, hogy mi a fasz van. Annak a Nyugatnak, ahol 6-8-szoros minimálnyugdíjak és bérek vannak, annak a Nyugatnak, ahol egy vállalati középvezető be tudná dönteni a magyar gazdaságot egy nyugalmasabb szerda délelőttön.
Ebből a semmi pénzből kellene enni, kellene iskoláztatni a gyereket, a hullaszagú kórházban meggyógyíttatni a mamát. Ez a sok diktatúrapárti bunkó pedig nem lázad a nyomora ellen, hanem elképzelt migránsok és elképzelt Sorosok miatt hatalomban tartja ezeket a tolvaj geciket, akik tartósan elvágták Magyarországot a 21. századtól.

Remélem, egész életében éhezni fog, a polgármester irodája előtt fogja gyűrögetni a nyomorult sapkáját, hogy könyörögve kölcsönkérje a falu egyetlen traktorát, amit a mi pénzünkből vett az a fasz magának. Remélem, egész életetekben ilyen megalázott szolgaként fogtok élni, teljes kiszolgáltatottságban, és remélem, egyszer elétek áll a fiatok és a lányotok bepakolt táskával, mielőtt örökre Európába költözik, és szemen köp benneteket, mert látja, hogy nektek köszönheti ezt az egészet, amiben addig élni volt kénytelen. Remélem, majd küld egy képeslapot Európából, ahol van orvos, járda és közvilágítás, hogy így is lehet élni papa és mama, nem volt igazatok. Remélem, kibaszottul, csontig hatóan fog majd fájni az a képeslap.

Legyünk őszinték! Tudom, hogy riasztónak, kegyetlennek és elfogadhatatlannak hangzik, de a magyarok így kollektíven az elmúlt 200-250 évük alapján egyáltalán semmiféle saját, önálló országot nem érdemelnek Európa közepén. Visszamaradott csürhe ez, folyton kioktatja azokat, akiken élősködik, és akiktől folyamatosan lop. Szétbassza a saját népét, szétkergeti a saját tehetségeit 200 éve a világba szanaszét, a nép meg itt ül a saját szarszagában, szegényen, és várja külföldről a segítséget, hogy aztán leanyázhassa azokat, akik megint kihúzták a szarból, és elmondhassa, hogy az ő kis magyar önállósága veszélyben van.

Taníthatatlan, szélsőséges, ostoba, gőgös nép ez, egyre kevesebb kivétellel, akik meg amúgy is egyre inkább külföldön telepednek le, mert innen elüldözik őket. Éhezzen csak, rohadjon csak szét ez az ország. Sem objektív, sem szubjektív szempontok szerint nem érdemel semmi mást.

Most meg lehet menni tapsolni az M1-nek 300 euróért tovább. Rettegni, és közben tovább nyomorogni.

Czotter József

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább