Április 19,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ismét bezárulni látszik az ajtó

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A Borkai-ügy vélhetően az elmúlt évek egyik legsúlyosabb botránya, hiszen messze nem csak arról szól, amit a sajtó el akar hitetni. A szex az egész történet legkevésbé fontos része, a Fidesz politikusai mégis úgy viselkednek, mintha nem történt volna más, mint hogy Borkai prostituáltakkal került szexuális kapcsolatba. Hogy a győri polgármester megcsalta a feleségét, az valóban az ő magánügye, ez nem is igazán érdekel senkit. Persze van egy réteg, amely reggeltől-estig a bulvárhíreken csámcsog, őket valószínűleg sikerrel elérte az ismeretlen blogger. A cél nyilván ez volt, hiszen a sajtó, ahogy kell, felkapta a történetet. Igen ám, csak a blogbejegyzésekből kiderültek ennél sokkal fontosabb, törvénybe ütköző szálak is, amelyekért valóban felelnie kellene nem csak Borkainak, de a vele szintén egy hajón tartózkodó személyeknek.

A sajtó azonban – itt elsősorban a független sajtóra gondolok – már napok óta olyan címlapsztorikat hoz le, amelyek leginkább azt próbálják felderíteni, hogy mégis ki lehet a titokzatos blogger. Előbb egy telefonnal felvételt készítő nő volt a „gyanúsított”, majd később kiderült, hogy biztosan egy férfiról van szó, aki egy szemüvegbe épített kamerával hozta létre a kiszivárogtatott felvételeket. Aztán jött a hír, hogy a blogger nem is egy létező személy, az csak egy jól felépített kampányfogás, meg a felvételekkel már amúgy is házaltak a szivárogtatás előtt. Ezzel pedig nem mást ér el a sajtó, mint hogy eltereli a figyelmet az ügy fontos részleteiről. Emberek százai, ezrei kezdték el azzal bombázni a szivárogtató web- és Facebook-oldalát, hogy tudjuk, hogy nem létezel, ennyi volt a történet.

Hogy van-e még több a szivárogtató tarsolyában, vagy sem, arra ezekben és a következő napokban fény derül. De nem is ez a legfontosabb dolog az egészben, hanem az, hogy végre a fél ország felkapta a fejét valami olyanra, ami valóban fontos. Végre felháborodtunk azon, hogy a NER maffiózói meglopnak mindannyiunkat. Kommentelők tucatjai csatlakoztak a „nyomozáshoz”, ahol is együttes erővel próbálták meg kideríteni az addig nem ismert szálakat. Tüntetés szerveződik Győrben, amely talán képes lehet arra, hogy elég embert összegyűjtve felnyissa azok szemét is az ügyre, akik eddig nem érdeklődtek a választások iránt.

Végre – ha csak néhány napra is – de felócsudtunk az apátiából, és végre ismét érdekelni kezdett bennünket az ország sorsa. Többen jelentették, hogy más településeken is hasonló a helyzet, mint Győrben, és jó lenne utánamenni a történeteknek. Egyre többen mertek végre véleményt formálni. Erre jön a sajtó és töméntelen cikkhadjáratával megöli a már országos szintűvé duzzadt ébredezést. Hogy milyen érdekek állhatnak a háttérben? Lehet persze találgatni, de nem hiszem, hogy jósnak kell lenni ahhoz, hogy a megbúvó Orbán szálat felfedezzük a háttérben. Ki más érdeke lehetett ugyanis az, hogy a korrupciós ügyekről elterelve a figyelmet a sajtó azzal kezdjen el foglalkozni, hogy ki is lehet a szivárogtató és mik a konkrét okai? A történet elbagatellizálása egyértelműen a hatalom érdekében állt, ezért még ha csak feltételezés szintjén is, de érdemes elgondolkodni rajta, hogy vajon miért most érezték fontosnak azt többen is, hogy bizonyíték nélküli találgatásokba kezdjenek annak kapcsán, hogy ki lehet a szivárogtató?

Nem vád ez, de mindenképpen érdekes az, hogy az Index egy tegnap reggeli cikke – amely végső soron azt állítja, hogy az ördög ügyvédje egy kitalált személy – még délután 5-kor is a nap vezető sztorija volt. Valamiért a szerkesztőség fontosnak gondolta azt, hogy tudatosítsák az emberekben, a szivárogtatás egy kitalált személyhez köthető. Hogy erre milyen bizonyítékai is vannak az újságnak?

Azt nem tudtuk kideríteni, ki vagy kik készítik az Ördög ügyvédjét. Ugyanakkor egyetlen olyan embert sem ismernek Rákosfalvyék környezetében, akire az Ördög ügyvédje profilja egy az egyben ráillene. Ez pedig azt jelenti, hogy az ördög ügyvédje egy kitalált személy, ahogy ezt a botrány kirobbanásakor egyébként Rákosfalvy is hangoztatta környzetében.

Az mindenképpen érdekes, hogy az igen kétes ügyletekben is részt vevő, a NER részét képező informátorok, vajon mégis miért válaszoltak ilyen boldogan az Index megkeresésésre. A cikkből úgy tűnik, mintha szinte minden résztvevő arra várt volna, hogy végre elmondhassa a történet általa ismert részét a riporternek. Ez vajon mennyire reális? A sem világos, hogy a portál vajon miért feltételezi azt, hogy ezek az informátorok minden esetben csak és kizárólag az igazat állítják? Mert az, hogy ők azt állítják az ördög ügyvédjének megfelelő embert ők nem ismernek, még nem jelenti azt, hogy nem hazudtak a kérdésben. De ezt a riporter nem feltételezi, számára ebből egyértelművé válik az, hogy az ördög ügyvédje egy kitalált személy, hiszen az ügyben jól értesült informátorok ezt állították. A baj nem is ez, hanem az, hogy jelentéktelen mellékszál az, aminek irányába elhúzzák a történetet.

Ha Tiborcz István vagy Farkas Flórián azt állítaná, hogy nem loptak közpénzt, vajon azt is ilyen könnyedén elfogadná a riporter? Mert azt ne felejtsük el, hogy ezek a megkérdezettek ugyanúgy a NER környékéről származnak, ezért csak olyan információkat adnak ki, amelyek rájuk, vagy a környezetükre nézve nem terhelőek, vagy ha igen, akkor annak meglegyen a haszna számukra is. Ezek az informátorok (ha léteznek) nem olyan emberek, akik csalódtak a rendszerben, és készek minden piszkos üzletet kiteregetni, ellenkezőleg. Mégis a kommenteket olvasva az az érzésem, hogy a cikk elérte célját. Az emberek elhitték – ezzel nem állítom, hogy az ördög ügyvédje létezik, azt sem, hogy nem létezik -, hogy az egész csak egy terv része volt, ezért újra visszasüllyednek az apátiába.

Az ajtó, amelyet ez a névtelen blogger kinyitott, bezárulni látszik. Az érdeklődés a korrupciós ügyek iránt és a saját életünk jobbá tétele iránt, ismét lanyhul. Az egészben a legszomorúbb mégis az, hogy jelen állás szerint ebben szerepe van az elviekben független sajtó egy részének is. Hogy a történet ezzel valóban véget ér-e, azt egyelőre nem lehet tudni, mindenesetre úgy tűnik, hogy a magyar társadalom továbbra sem áll készen arra, hogy végre felébredjen ebből a szörnyű álomból, és a saját kezébe vegye a sorsát. Ha vasárnap ennek ellenére meglepetés születik, én leszek az első, aki boldogan fog bocsánatot kérni.

*Azért, hogy ne csak a negatív példákat említsem, belinkelném az Átlátszó Borkai-ügyről szóló cikkét, ami ad még némi reményre okot.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.