December 10,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Kiben lehet még egyáltalán bízni?

A bíróságok és úgy egészében az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolásáról már mi magunk is több alkalommal beszámoltunk. Vannak ugyan még a hatalomtól valamilyen szinten független bírók és ügyészek, számuk azonban egyre csökken, hiszen mondvacsinált indokokkal eltávolítják őket, hogy helyükre kormánypárti kádereket tegyenek. Az, hogy maga a legfőbb ügyész is Orbán Viktor jó barátja, csak hab a tortán, ehhez az is kell, hogy alsóbb szinteken is tudják a bíróságok, hogy milyen ítéletet kell hozni. Csekély meglepetésre, most ezek sorába lépett be az Alkotmánybíróság, amely igen érdekes ítéletével lényegében azt mondta ki, hogy a választási kampányban hazudni nem törvénytelen. Azt persze már nem tették hozzá, hogy ez akkor érvényes, ha az éppen szóban forgó vádlott a Fidesz szekerét tolja. De lássuk a konkrét ügyet, amelyet a HVG közölt le:

Egy székesfehérvári iskola várható felújítása kapcsán mondta egy ottani fideszes jelölt: „Az elmúlt évben több mint kétmilliárd forint értékben történt intézményfelújítás ebben a városban, amelyet a székesfehérvári ellenzék soha, soha nem támogatott.” Az MSZP kifogást emelt, mondván, ez nem igaz: az ellenzéki képviselők minden esetben, így a videóban megnevezett Kodály Zoltán iskola esetében is a felújítás mellett szavaztak.

Ezen sorokat elolvasva az ember logikusan azt hinné, hogy az MSZP-nek adott igazat első körben a helyi választási bizottság, hiszen a fideszes jelölt által kimondott soha, soha nem támogatott szóhasználat elég egyértelmű. De ez nem ilyen egyszerű, amit a helyi választási bizottság a következőképpen magyarázott meg:

A helyi választási bizottság elutasította a kifogást: szerinte „a megnyilvánulásnak a tényközlési eleme csak kisebb súlyú”, a képviselő csak azt a véleményét fejtette ki, hogy az ellenzéki képviselők általában nem támogatták az intézményfejlesztéseket. Ha ez az utóbbiak szerint nem igaz, a kampányban lehetőségük van cáfolni.

Ez az indoklás már önmagában is nevetséges, ezért logikus lépés volt az, hogy az MSZP előbb a területi választási bizottsághoz, majd a bírósághoz fordult. Azonban meglepetésre (vagy talán annyira nem is) mindkét grémium igazat adott a helyi választási bizottságnak, vagyis szerintük semmi gond nincs azzal, ha valaki hazugságot állít a kampányban. A szocialista párt azonban nem adta fel, az AB-hoz fordult alkotmányjogi panasszal. Ki sem találnák mi történt, negyedszerre is a fideszes jelöltnek adtak igazat, méghozzá a következő magyarázattal:

A választási kampányban ugyanis „leginkább helye van a politikai programokról és a jelöltek alkalmasságáról vallott vélemények akár túlzó, felfokozott megfogalmazásának, tekintettel arra is, hogy ezen időszak alatt a cáfolat vagy ellenvélemény kifejtésének is jelentős tere nyílik”.

Majd hozzátették:

Arról továbbra sincs szó, „hogy a jelöltek bármilyen valótlan információt, állítást terjeszthetnek egymásról, vagy az igazságot elferdítő állításokkal, féligazságokkal a választókat szabadon megtéveszthetik. Hatásköri keretei között ezért ezek felett őrködhet az Alkotmánybíróság. 

Egy fideszes jelölt hazugságot állított, amiért az MSZP beperelte, erre az AB megállapította, hogy a kampányban lehet hazudni, ugyanis ez az időszak az, amikor cáfolat vagy ellenvélemény kifejtésének is jelentős tere nyílik. Létezik ennél gusztustalanabb, nevetségesebb döntés? Hogy képzelheti egyáltalán azt az AB ezek után, hogy bárki is komolyan fogja őket venni? Elvégre egy politikai döntést hoztak, a kormánypárt előnyére. Persze finomabban is meg lehet fogalmazni a történteket, de nem hiszem, hogy jelen esetben finomnak kellene lenni. Az AB lement kutyába és végrehajtotta azt, amire a Fidesznek szüksége volt. Az azonban külön nevetséges, hogy noha nem találtak semmi kivetnivalót abban, hogy egy jelölt hazudik a kampányba, azért arra felhívták a közvélemény figyelmét, hogy valótlan információt – vagyis hazugságot – nem terjeszthet egyetlen jelölt sem.

A kormány keze a bíróságok csúcsára is elér, elképzelni sem akarom, mire lehetnek képesek egy valóban fajsúlyos ügyben. Ez az MSZP által indított per ugyanis önmagában nem oszt, nem szoroz, viszont ha ezt precedensnek tekintjük, akkor végső soron miért is ne lenne megengedett bármiféle hazugság az ellenzéki vagy kormánypárti jelölttel szemben a kampány utolsó napjaiban? Ha már az AB-t sem érdekli az, hogy a jelöltek teljesen hülyének nézik a saját szavazóikat, akkor vajon mitől kellene tartani? Úgy tűnik – többségében a kormányoldalon – minden megengedett, semminek nincs következménye.

Az AB-t ezek után komolyan venni nem lehet. Mint ahogy a választási bizottságot és a területi bíróságok zömét is egyre nehezebben. Igaz ez a legfőbb ügyészre, valamint a köztársasági elnökre is egyaránt. Kivel lehet még egyáltalán számolni, hogy az igazságosság érdekében független döntést hoz? Ki az vagy kik azok, akik még nem Orbán parancsait követve hunynak szemet a bűncselekmények felett? Mégis hol marad a fékek és ellensúlyok rendszere? Megmondom én: megszűnt létezni. Vannak az átlagpolgárokra érvényes törvények és van a NER, amelynek minden egyes szereplője külön besorolásba tartozik. Az általuk elkövetett csalások vagy bűncselekmények más minősítést kapnak. Az ő ügyük speciális, azt más megítélés szerint kell kezelni.

Az, hogy ezek a sorok nem csak az én agyszüleményem részét képezik, elég sokszor bebizonyosodott már az elmúlt években. Ügyek tucatjait lehetne felsorolni, ahol elég egyértelműen politikai döntés született. Elég csak Tiborczra vagy Farkas Flóriánra gondolni, akik ügyei a mai napig nem jutottak el még csak a nyomozási fázisig sem. Vajon miért nem? Az nem a puszta szerencse kérdése volt, messze nem. Aki még mindig azt hiszi, hogy ezek csak feltételezések, az éljen csak abban az álomvilágban. Amelyben Magyarországon még jogállam van, és a bíróságok független döntéseket hoznak. Nekik kár magyarázni azt, ami ma már a mindennapok részét képezi, vagyis azt, hogy a kormány az igazságszolgáltatásra is rátette az enyves kezét, és nem fogja azt levenni onnan egyhamar.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.