Egy nemrégiben megírt cikkemre érkezett egy pár kritikus komment, ezért fontosnak érzem azt, hogy beszéljek róla. Nem azért, mert megsértve érzem magam, hiszen vélhetően nincs olyan szerző – magamra nem tekintek feltétlenül újságíróként, hiszen az, amit mi a Szalonnán csinálunk, nem újságírás, hanem véleményformálás, amit nem is tagadtunk soha – aki ne kapott volna még kritikát olvasóitól. Alább két kommentre szeretnék reflektálni, lássuk tehát ezeket. Elsőként Hajnalka kommentjét idézném:
A Kolozsvári Szalonna és Hir-Telen Beszólunk facebook nem előfizetéses cikkei hatalmas színvonalbeli csökkenést szenvedtek az utóbbi időben. A cikk háromnegyede – sokadszorra – idézet, néhány sorban mellémagyarázva a cikk szalonnás értelmezési tartományát. Gyenge. Napról napra kevésbé van kedvem belekattintani.
Mint azt már korábban a Szalonnázó indulásakor is elmondtunk nem egyszer, az új platform nem azt jelentette, hogy egy sor új szezővel lettünk gazdagabbak, hanem azt, hogy ugyanaz a szerzőgárda szabadnapjait feláldozva valami újba vág bele. Tehát sokkal több munkára adtuk a fejünket, anélkül, hogy megengedhetnénk magunknak azt, hogy több cikkírót szerződtessünk. Ennek nem az az oka, hogy nem szeretnénk azt, ha minél többen csatlakoznának hozzánk és minél több véleménynek adhatnánk helyet oldalainkon, hanem az, hogy egyszerűen nem elegendő az a pénz, ami az előfizetésekből beérkezik arra, hogy új embereket vegyünk fel. Ez nem siránkozás, ezek csak a tények. Mint ahogy az is tény, hogy tavaly karácsony óta a gárdának nem volt egyetlen szabadnapja sem. Éjt nappallá téve dolgozunk ugyanis azon, hogy minél több ember szemét nyissuk fel, vagy egyszerűen eljuttassuk a tényeket azokhoz is, akik az egyre szűkülő független piacon a valóságról szeretnének olvasni.
Most épp este 11-kor írom ezt a cikket, de nem ritka az sem, hogy akár éjfél után is dolgozom éppen valamin. Ez a munkával jár, elfogadjuk. Jó lenne persze, ha több ideje lenne az embernek arra, hogy jobban utánajárjon egy témának, de az adatgyűjtés, a különböző emberek felkeresése, telefonhívások stb. időt vesz el, méghozzá nem keveset. Ez pedig azt jelenti, hogy egy komolyabb cikk megírásához napok, de akár hetek is kellhetnek, mi viszont a Szalonnán ezt nem engedhetjük meg magunknak. Nem engedhetjük meg, mert napi több cikket is posztolunk, amelyeket olvasóink már elvárnak tőlünk. Ha elmarad a jóreggelt, vagy a jó éjt poszt valamiért, azonnal érkeznek az üzenetek a postaládánkba, hogy minden rendben van-e, mert várják a cikkeket.
Ez megint csak nem panasz, egyszerűen a Szalonna így alakult ki. Változtatni nyilván lehet a helyzeten, de ezt nem tehetjük meg egyik napról a másikra. Azt felróni, hogy egy rendőrségi idézetet – a cikk alább olvasható – magyaráztam meg a cikkemben, pontosabban arról véleményt formáltam megint csak kissé nonszensz, hiszen a Szalonna sajátossága pont a hírekre való reflektálás. Mi nem oknyomozó újság vagyunk, sem pedig hírújság. A Szalonna a kezdetektől fogva egy véleményportál, ahol szerzőink véleménye, reakciói jelennek meg egy adott napi témával kapcsolatban. Ezt lehet szeretni, vagy nem szeretni, azonban ezen nem változtattunk az elmúlt években, így ez meglepetésként sem igazán érhetett senkit. Jelennek persze meg nálunk olyan cikkek is, amelyek egy témát komolyabban kiveséznek, de alapvetően nem ez az irány, amit a Szalonna szerkesztősége megválasztott még az indulásakor.
Most pedig térjünk át egy másik, a cikkhez érkezett kommentre, amely ezúttal Zsolttól érkezett:
Ez a cikk most ugyanolyan hangulatkeltő iromány lett, mint amit a narancsvidék „újságírói” szoktak leközölni. Tények nincsennek, feltételezés és magánvélemény annál több. A rendőrségi nyomozás megszüntető határozatnak van egy indokló része is. Enélkül a rész nélkül az egész csak találgatás, abból is inkább a rosszhiszemű, lejárató fajta.
A szóban forgó cikk egy reakció volt a részemről arra, miszerint a szekszárdi önkormányzat épületében megtalálták Illés Tamás, ellenzéki jelölt korábban ellopott plakátjait. A megtaláló maga a rendőrség volt, amely egy nyomozás keretében ezt követően megállapította, hogy ugyan a plakátokat eltulajdonították, lopás mégsem történt, ezért a büntetőeljárást megszüntették. A rendőrség oldalán a cikkben már idézett közleményen túl semmilyen más információ nem található meg, ezért azok fedik a valóságot. De egy kis utánajárással – a kormánypárti sajtóból – egy kicsit többet is megtudhatunk, ami mondjuk logikailag nem igazán értelmezhető, de lássuk:
Szekszárd Önkormányzata pénteken délelőtt közleményt adott ki, melyből kiderült, hogy a választási törvényben előírt önkormányzati hozzájárulás nélkül helyezett el városszerte, közterületeken több száz plakátot az ÉSZ. Az önkormányzat ezért a város kiemelt rendezvénye, a Szekszárdi Szüreti Napok előtt az esemény központi helyszínéül szolgáló térről leszereltette az ott elhelyezett tíz pár plakátot. Minderről tájékoztatta a Szekszárdi Rendőrkapitányságot, és az eltávolított táblákat átadta a hatóságnak. – TEOL
Arra, hogy az ÉSZ(Éljen Szekszárd Egyesület) mégis miért helyezett ki plakátokat az önkormányzat hozzájárálusa nélkül, hamarosan kitérünk. A szóban forgó Szekszárdi Szüreti Napok szeptember 12-től 15-ig tartottak, vagyis közel 3 héttel ezelőtt értek véget. A közleményről beszámoló TEOL fura módon mégis úgy ír a lefoglalt táblák átadásáról, és a rendőrség tájékoztatásáról, mintha az már a leszerelést követően történt volna meg, holott a rendőrségi adatokból kiderül, hogy a plakátokat csak október 3-án, egy feljelentést követően kapta vissza annak jogos tulajdonosa. Vagyis az eltulajdonítást követően, a rendőrség felszólítására adták csak vissza a plakátokat, ami minimum érdekes. Ha ugyanis egy szabálysértést kívántak megakadályozni, vajon miért nem a rendőrséget tájékoztatták első körben?
De térjünk vissza az önkormányzat álláspontjára, miszerint azért szedték le a városban kihelyzett plakátokat, mert arra az önkormányzat nem adott engedélyt. Az ÉSZ, Bomba Gábor jelölt közleménye szerint még augusztus 29-én beadta plakátelhelyezési kérelmét, amire azonban a szekszárdi önkormányzat a mai napig nem adott érdemleges választ. Vagyis több mint 1 hónap nem volt elegendő arra, hogy a kérelmet elbírálják. Itt persze megint rám lehet fogni azt, hogy találgatok és nem a tényeket közlöm, de vajon mi a magyarázat arra, hogy a kormánypárti jelölt plakátjai – valamint egy ellenzéki jelölté egyaránt – minden gond nélkül kikerülhettek? Ők talán már tavaly beadták a kérelmüket az önkormányzathoz?
Az ÉSZ jelöltjei nem törődtek bele abba, hogy megpróbálják őket hülyének nézni, ezért a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezethez fordultak, akik képviselni fogják őket a plakátperben. Az ügy végére minden bizonnyal nem fog pont kerülni a választásokat megelőzően, ezért annak kimenetele igazából már nem oszt, vagy szoroz, arra azonban jó lehet, hogy bemutassa, milyen eszközökkel dolgozik a hatalom annak érdekében, hogy minden jelöltjük győztesként kerüljön ki az önkormányzati választások harcaiból. Azt ugyanis nehéz lenne tagadni, hogy az elmúlt hetek híreiben nem arról esett szó, hogy az MSZP, esetleg a DK, vagy a Momentum aktivistái távolítottak el engedély nélkül fideszes plakátokat, hanem éppen fordítva. De messze nem minden eset kerül be a napi sajtóba, elég csak körülnézni több facebookos választási csoportban és szinte naponta találkozhatunk levágott, kukába dobott, vagy széttépett ellenzéki plakátokkal. Értem én, hogy jó lenne az, ha lehetne bízni annyira a magyar hatóságok munkájában, hogy minden közleményüket kérdés nélkül el lehetne fogadni, de ilyenről Magyarországon nem beszélhetünk. De hogy ne csak magánvéleményemmel „támadjam” a rend éber őreit, lássuk a tényeket:
Hiába ismerte be tettét az a győri aktivista, aki az EP-választás előtt leszedte és egy Fidesz-logós furgonnal elvitte az MSZP kihelyezett plakátjait, a rendőrség visszadobta a feljelentést, és lezárta az ügyet. A plakáttépkedő ugyanis arra hivatkozott, hogy ő csak azért szedte le az ellenzékiek politikai hirdetéseit, mert azokat a szelektív hulladéklerakóba akarta vinni – a hatóság szerint így már nem is történt lopás. – HVG
Tehát megvárhatjuk a szekszárdi rendőrség indoklását a plakátlopás ügyében – már ha hajlandóak egyáltalán reagálni – csak ne várjuk azt, hogy nem állnak elő valami olyan eszement magyarázattal, mint tették azt ebben a győri esetben. Szeretném hinni, hogy jogállamban élünk, ahol politikai hovtartozástól függetlenül mindenkire egyenlő törvények vonatkoznak, de ennek sajnos nincs semmi alapja. A rendőrséget a saját munkája minősíti, ami alapján pártatlannak nevezni a szervezetet elég nehéz lenne. Hogy vannak jó rendőrök? Vannak bizony, de ebben a cikkben nem róluk volt szó.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.