Május 30,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Szerethetem úgy a hazámat, ahogy a hazám nem szeret engem

A Láthatatlan Magyarország Facebook-csoport létrehozta az „Év Civil Polgármestere” díjat, amelyet minden évben a Helyi Önkormányzatok Napja alkalmából az a polgármester kapja meg, aki az civilek véleménye szerint a legtöbbet tett a leghátrányosabb helyzetben, a társadalom peremén élők érdekében. 

A díjat első alkalommal Bogdán László kapta meg. A közel 10 ezer szavazó 98 százaléka gondolta úgy, hogy a Baranya megyei kistelepülés polgármestere legyen a díjazott. Cserdi vezetője az Év Civil Polgármestere díjat 2019. szeptember 29.-én, vasárnap délután vette át ünnepi keretek között, a falu közössége előtt. 

A díjat Beer Miklós, volt váci megyéspüspök adta át Bogdán Lászlónak. A díjátadás előtti beszédében a volt egyházi vezető példaértékűnek nevezte Cserdi polgármesterének több mint egy évtizedes munkáját. Hangsúlyozta, Cserdi jó példa arra, hogy ha egy közösség ki akar törni a nincstelenségből, akkor arra van kiút. Napjaink Magyarországa súlyos problémájának nevezte a cigányság helyzetét. Ami eddig történt, az messze nem volt elég arra, hogy a magyarországi romák életkörülményei javuljanak. Az egyház fontos feladatának tartja, hogy amikor igazságtalanságot, jogtalanságot, kirekesztést tapasztal, felemelje a szavát. Örömmel vállalta a díj átadását, hiszen Bogdán Lászlónak óriási szerepe van a Cserdi „csodában”. 

Bogdán László gondolatait nehéz szavakban visszaadni. Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a díj csak „pici” részben illeti őt, ebben benne van a cigányság iránti fokozottabb társadalmi felelősség igénye is. Kiemelte a hit szerepét, amely számára is támaszt ad a mindennapok munkájában. Elmondta: nincs olyan, hogy roma és nem roma. Emberek vagyunk, különböző élethelyzetekben. Nem a bőre színe határozza meg, hogy ki milyen értékes polgára a hazájának. Azzal fogom a kultúrámat megőrizni – tette hozzá -, ha emberszámba vesznek. Ekkor születik meg az igazi alkotóember. A cigányság felemelésében, integrálásában a többségi társadalom empátiájának fontosságát is hangsúlyozta, ugyanakkor az érintettek szerepéről és felelősségéről is szólt. Beszélt a hazaszeretetről, a szülőföldhöz való kötődésről. Úgy fogalmazott: „Szerethetem úgy a hazámat, ahogy a hazám nem szeret engem.”   

Videóüzenetben köszöntötte  a díjazottat Molnár Piroska, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Szinte vágni lehetett a csendet, amikor a művésznő a gratulációja után felolvasta, Térey János Magyar közöny című versét. 

A legfiatalabb fellépő a 7 éves Zoé volt, a díjátadó ünnepségen fellépett Füsti Molnár Éva, a Pécsi Nemzeti Színház színésznője,  Galkó Balázs színművész és Farkas Rózsa, Liszt Ferenc- díjas cimbalomművész is. Bárdosi Attila – aki „civilben” a faluvezető egyik legjobb barátja, Bogdán László Minket egyformán című versét mondta el.

E sorok írója ott volt vasárnap Cserdiben, és higgyék el, hogy mindaz, amit a település polgármestere tett a közösségéért, az előtt csak egyet tehetünk: megemeljük a kalapunkat.

Beszéltem sok, a faluban élő emberrel. Nem tagadták, az elején nehéz volt, maguk sem hittek abban, hogy mindaz, ami 2006-ban elindult, annak eredménye lesz. Amikor csodáról beszélünk, akkor látnunk kell, nincs szó varázslatról. Kemény, kitartó munkára és hitre volt szükség. A falu és polgármestere – nem gondolom, hogy elfogult vagyok – egymásra talált. A 400 fős településen ma jó élni, van munka, van miből élni, és látszik, hogy épül a jövő is. Aki nem hiszi, menjen el Cserdibe, és győződjön meg róla személyesen. 

A díj odaítélése is mutatja, a civil társadalom nagyra értékeli azt a munkát, amelyet Cserdi polgármestere végez. Nagy eredménynek tartják, hogy a településen lakók tudatosították a munka fontosságát és értékét, és nem kéregetni akarnak, hanem tenni. Az ott élőknek nem kell lehajtott fejjel járniuk, megbecsült tagjai a közösségnek. 

Napjainkban nagyon sok kistelepülésen szinte csak a közmunka biztosítja a túlélést. Közös felelősségünk van abban,  hogy a jobb életre vágyó magyar emberek számára felcsillanjon a remény a szegénységből való kitörésre. A cserdiek példája követésre méltó. Látszik, ha egy közösség ki akar törni a nyomorból, és nem segélyből akar megélni, akkor erre van lehetőség. 

Meggyőződésünk, hogy egy példamutató polgármester elismeréséről van szó, aki megmutatta, miképpen lehet a romákat beilleszteni a többségi társadalomba. Nem szavakkal, hanem mindennapos munkával érte el azt, hogy ma Cserdiben mindenki dolgozik, csak pár ember él közmunkából.

Bogdán László egyszer úgy fogalmazott: „Nem akarnak a cserdiek egy tál pörköltes emberek lenni, többnek érzik magukat annál, hogy ezeket a címkéket, stigmákat rájuk akasszuk”. A jövő évi díjátadók egyike Bogdán László lesz.

bl

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.