Október 26,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Erre képes a fake news média

Az álhírek ismételten eljutottak Magyarországra is. A Magyar Nemzet balettáncosa, Apáti Bence a külföldi, jobboldali sajtó forgatókönyvét követve, megemlékezett egy 2014-es videóról, amelyet Németországban vett fel valaki telefonnal. Apáti úgy ír a videóról, hogy azt egyáltalán nem csatolja a cikkhez, ami nem véletlen, hiszen egy olyan mesevilágot sző a felvétel köré, ami azon egyáltalán nem lelhető fel. Mivel az álhírt terjesző propagandisták valószínűleg nem szeretnék, ha a videó mások számára is elérhető lenne, ezért rögtön azzal kezdeném, hogy azt ideteszem. Lássák önök is azt a videót, amiről Apáti úgy ír, mintha minimum a világvége érkezett volna meg Németországba.

Az első képkockán egy ablakban ülő, középkorú nőt látunk. Az asszony redőnnyel felszerelt első emeleti, sétálóutcára nyíló lakásának ablakából néz ki.

Könyököl. Nézi, ahogy valószínűleg évek óta nézi sétálóutcájának nagyvároshoz méltó forgatagát – és sír. Remegő száját könyöklő kezének kézfejével takarja el, és potyognak a könnyei. Nem úgy sír, mint aki demonstratív módon, mindenáron mutogatni akarja fájdalmát, mint egy hivatásos siratóasszony egy temetésen. Éppen ellenkezőleg. Szégyelli, hogy sír. Szégyelli, amit érez, mert tudja, hisz a liberalizmus csendőrei megtanították rá, a fejébe verték, hogy az az érzelem, ami kiült az arcára, eltitkolni való dolog. Amit rejtegetni, amit titkolni kell. Valószínűleg minden erejére szüksége van ahhoz, hogy ne törjön fel belőle a feltartóztathatatlan zokogás.

Tegye fel a kezét az, aki a fent leírtakat látja megvalósulni a több mint 5 éves videón? Én ugyanis akárhányszor is néztem meg a videófelvételt, elfojtott könnyeket és szégyent bizony nem láttam. De remegő szájat és potyogó könnyeket sem vettem észre, mint ahogy a fájdalmával küszködő asszony végső elkeseredését sem. Egy középkorú nő néz ki az ablakon és érdeklődik, hogy mi folyik az utcájában. Hogy rémült-e, fél-e attól, amit lát, az a videófelvételből nem derül ki. A kreált mese, amivel Apáti előáll, nem véletlen, hisz az ilyen érzelmek felkorbácsolására építő álhírek igen könnyen eljutnak az emberekhez. A videó hátterének ismerete nélkül terjesztenek valami olyasmit, ami nyilvánvaló hazugság.

A Keyboard Warriors – nevüket megemlítettem a Lengyelországról szóló cikkem kapcsán is – már 5 nappal ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy ez az álhír vélhetően hamarosan el fogja árasztani a jobboldali médiát. És láss csodát, tegnap a Magyar Nemzet kiszámíthatóan beállt a sorba. Pontosan úgy, ahogy már megszokhattuk tőlük. Hogy mennyire hatásos egy ilyen álhír legyártása, jól mutatja a cikkre érkezett több mint 1700 Facebook-like. De lássuk, hogy Apáti milyen további hazugságokkal hergeli a menekülteket szívből gyűlölő közönségét:

A kamera elindul lefelé, az utcaszintre. Lassan, baljóslatúan. Közben férfiak kántálása, éneklése hallatszik. A hangok éles ellentétben állnak a szőke nő szégyellősen eltitkolt szomorúságával. Kihívó, büszke és harcias hangok. Majd meglátjuk a hangok gazdáit. Félmeztelenre vetkőzött közel-keleti férfiak állnak Bonn sétálóutcájának kellős közepén, és egymást hergelve, magukat csapkodva énekelnek. Több százan. Nem rejtegetik a hitüket, nem titkolják a harciasságukat. Egy másodpercig sem tesznek úgy, mint akik integrálódni, beilleszkedni akarnának.

A kezüket az égnek emelik, majd amilyen erősen csak tudják, tenyerükkel a mellkasukra csapnak. Sokuk hátán korbácsnyom, hosszú, húszcentis heg látható. Több száz kéz hangos csattanása rémiszti meg Németország ablakaiból kikönyöklő lakosságát. Keresztényeket és zsidókat egyaránt. Azokat, akiket 2015-ben még Welcome refugees! táblákkal várták türelmetlen szeretettel a „menekülteket”. És azt hitték, meg tudják oldani.

Ami a videón látható, az az úgynevezett Ashura szertartás, amely a siíta muszlimok megemlékezése Mohamed próféta unokájának haláláról. Ezt az megemlékezést világszerte több millióan követik, amihez megvan minden joguk. Európában ugyanis vallásszabadság van, még akkor is, ha ezt sokan nem szeretnék. Már csak azt nem értem, hogy kit zavar az, hogy évente egy alkalommal – a videón látható történet ugyanis nem naponta történik Németországban – az európai szokásoktól eltérő vallási rituálénak lesz szemtanúja? Persze minden joga megvan ahhoz, hogy ne szeresse, hogy undorodjon, vagy rettegjen tőle, de akkor ennyi erővel tiltsuk be a hollókői húsvéti lánylocsolást, mert az félelmet kelthet a nőkben. Esetleg Spanyolországban is be lehetne tiltani a szent körmeneteket – húsvéti körmenetek –, hiszen ott a Ku Klux klánra emlékeztető ruhában járják emberek százai Spanyolország utcáit sötétedés után.

Én magam is hallottam olyan fekete bőrű turistáról, aki meglátva a penitentesnek nevezett menethez tartozó embereket, egyszerűen visszarohant a hotelszobájába. Ha az ember nem tudja miről van szó, szinte a világ bármely pontján megrémülhet, ehhez nem kell még az sem, hogy félelmetes legyen valami. Bőven elég, ha tájékozatlan az ember. Apáti Bence azonban nem tájékozatlan, szinte biztos vagyok abban, hogy pontosan tisztában van azzal, hogy amit ír, az színtiszta hazugság. De a cikk célja nem más, mint a félelemkeltés és a muszlimok elleni uszítás. Ez lett kiadva parancsba, Apáti pedig végrehajtotta.

Wir schaffen das – mondta a kancellárjuk. És mondták ők is. El is hitték. És most remegő szájjal, könnyeiket nyelve, kétségbeesetten nézik a harcias, félmeztelenül ünneplő muszlimokat, akik az utcáikat elárasztva magukat, a vallásukat, az erejüket, a sebeiket mutogatva verik a mellüket. Ütemesen kántálnak valamit arabul. Nem tudni mit, talán azt, hogy dehogy oldjátok ti meg. Talán azt, hogy ez már a mi hazánk.

A szőke nő Németország. Az asszony eltitkolni vágyott könnyei ma a migrációval küszködő Nyugat.

Már-már nevetséges az, amit egy álhírből képes kihozni egy propagandista. Ezek után már csak azt várom, hogy mikor rémül meg Apáti az új-zélandiak híres harci táncától, a hakától. Az ugyanis egy centivel sem tűnik békésebbnek, mint a videón látható rituálé, noha arról pontosan tudjuk, hogy azt nem muszlimok csinálják, ezért attól nem tartunk. Ahelyett tehát, hogy mindenféle tájékozódás nélkül rögtön sírva rohannánk a sarokba, előbb bizonyosodjunk meg arról, hogy mégis mi a francot látunk a videón.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!