Április 19,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Krumplit vegyenek! Ócsó, csak itt, csak most, kampánykrumpli!

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ingyen osztogatni már féldisznót sem, nemhogy azt a drága krumplit, ami vagy nemzethy vagy külföldről behozott – a kiváló forint árfolyam mellett lehet, aranyáron. Ezt nem lehet tudni, az viszont hétvégi kedvesség, hogy 10 kilót teccik kapni 300 forintért. A hülyének is megéri, az éheseknek meg de pláne.

Nem kampányfogás, dehogy. Nem a szavazatodért ajánlanak 300 forintot – pedig DE! Nincs feltüntetve a sok helyszínen rendezett krumplivásár (Budapest, XI. kerület) plakátjain, hogy ez Fidesz ajándék a csóróknak – csak a jelöltjük névvel ellátott fényképe van szerényen odabiggyesztve minden krumpli csomag mellé.

És – Ön nyert! Már aki rácuppant az ajánlatra. Volt, ahol több mint fél órát álltak sorban a nem rózsadombi emberkék. Kíváncsi lennék, a XII. kerületben mi lesz egy szavazat ára, és mit kínálnak érte? 10 liter must, egy kis tüzelő, pár száz tojás? Azért a 300 forintért, ami annak idején a vizitdíj lett volna, és fideszéknek hála majdnem lángba borította az országot a „tiltakozás”?

Tudom, örülni kellene a nagyszerű kezdeményezéseknek, egy amúgy dübörgő gazdaságban meg  még jobban kéne tapsikolni a boldogságtól. Nekem nem sikerült. Megalázott szarjancsinak érzem magam, mert ennyit érek – október 13-án a Fidesznek.

Mert sem a választások közötti négy években, sem amikor nagy szükség lenne segítő akciókra – senkinek nem jut eszébe arra gondolni, mivel lehet könnyíteni a zemberek megélhetési gondjain. Olyankor le vannak sz@rva, boldoguljanak, ahogy tudnak, már kaptak 3 x 3000 forintot, kuss legyen, és oda ikszelj, ahova mi akarjuk. (Elmondtam a spanyol ismerőseimnek ezt a tíz euró sincs ajándékot – az volt a válasz, hogy nem hiszik el, amit mondok. Megkérdezték, hányan háborodtak fel ezen az alamizsnán…)

Jön a kedvenc vesszőparipám – meddig lehet még süllyedni? Meddig lehet idiótának nézni mindenkit, és úgy is bánni a néppel, mint csökkent- vagy teljesen agynélküliekkel? Meddig dőlnek még be a zemebrek a legócskább, megalázó banánköztársasági módszereknek, és hiszik el, hogy ez a javukat szolgálja, hogy megvédik őket, hogy a keresztény értékek és egyéb maszlag motiválja a gaztetteket?

Ha már ennyire kell a népek szavazata, legalább adj ajándékot. Legyen krumpli akár, mint volt korábban sok helyen. 3-5 kiló, ha nem fussa, amit a Fideszről csak röhögve tudok elképzelni, adj egy kilót. Egy szemet, minden utcasarkon, mindenkinek. Süsd meg előtte – de ne mellékelj rakottkrumpli receptet az ócsó árud mellé. A rakott krumpliba ugyanis még sok minden kell, ha olvastad a saját magad által ajánlott elkészítési javaslatot, tudhatnád.

De ne alázz meg azzal, hogy tíz eurót sem ér a szavazatom. Nem is kapod meg, és krumplit sem vennék tőled, az éhhalál szélén állva sem.

Horn Anna

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.