Június 6,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Nemzeti inzultáció

Lényem egy körülhatárolhatatlan része hajlik arra, hogy csúnya szavak nélkül írjak posztot, de aztán jön a másik, a rémdühös, és jól keresztülhúz mindent. Ha úgy tetszik, akkor én inkább írásban szabadítom el a bennem élő vadállatot – szerintem mindenkinek jobb ez így -, ha meg nem tetszik, úgy az olvasónak itt és most kell bezárnia ezt az ablakot, mert éppen kurvára nem akarok finomkodni, az esetleges megértést előre is köszönöm, magától értetődő hiányát pedig leszarom.

Kezdetnek itt egy hír. Tessenek nagyon alaposan elolvasni. Többször is szabad, persze, Dezső úr, de amikor készen van, szóljon, mert jönnek az ellenőrző kérdések. Megvagyunk? Akkor uccu, vegye be a szívgyógyszerét, szüksége lesz rá. Komolyan mondtam, igen. Rohadtul komolyan. Vannak dolgok, amikkel én semmi szín alatt nem viccelek.

1. Beleszart-e Bodó Sándor, Varga Mihály, és Tállai András IS Jakab Péter szájába?
a.) Igen
b.) Persze
c.) Jóhogy
d.) Így, ebben a sorrendben

2. Mivel az előző helyes válasz a „d” volt, szájba van-e ezzel szarva az egész ország?
a.) Igen
b.) Továbbra is
c.) Minek itt ennyire finomkodni
d.) Így, ebben a sorrendben

3. Minekután az előző helyes válasz is a „d” volt, mi a helyzet az ellenzékkel?
a.) Van, de…
b.) Nincs
c.) Így, ebben a sorrendben, az isten verje meg az egész töketlen kurvamindenséget már tényleg

4. Az előző kérdésnél váratlanul a „c” válasz volt a helyes. Mire lehet ezután számítani?
a.) A nagy büdös lófaszra
b.) Meg még az esti fényre is
c.) Arra
d.) Néz’má, megint az „igen, ebben a sorrendben” tartalmú „d” válasz a nyerő

Vegye be a hetedik gyógyszert is, Dezső úr, nem lesz semmi baj. Hogy a TB nem támogatja…? Hát, Karolin néni majd tejfölös tésztát főz egy hónapig, most ezzel én micsinájjak.

Itt volt harminc év. Harminc mocsok hosszú év volt arra, hogy valamelyik főokos kezdjen valamit tízmillió ember lelkivilágával és életével, de senki nem tett semmit azt leszámítva, hogy egy-egy réteget kihasználjon a saját szándékai szerint. Az egyik segélyt osztott, a másik közmunkán keresztül királykodik. Az egyik mindent eladott, a másik mindent meg akar szerezni. És nem jobb meg bal, mint ahogy a sok ideológiai zombi fejében máig létezik, hanem hol egyik, hol másik, a normalitástól viszont mindig távol álló. Fáj ilyet olvasni? Leszarom. Lehetne ezt sorolni nevekkel és korszakokkal egyetemben, de minek, elefántcsont-tornyokba nem hömpölyög fel a szennyvíz: itt harminc éve minden egyes főokosnak annyi számított, hogy a saját túlélését, meg a sajátjai biztonságát valahogy garantálja. Nem számít a nép, nem számít az ember – eszköz mind. Hol ilyen, hol olyan mázzal nyakon öntött játékszer, kalapács meg hiltifej, akármi.

Ma nagyjából 2019 van. 9 éve él és virul a NER nevű maffia, harmadszor van kétharmaddal kormányon, és nem, istentelenül kurvára nem érdekel, hogy melyik szavazásnál hogyan csaltak, mert amikor egy egész ország hagyja következmények nélkül a csalásokat, akkor az az ország egyben legitimálja is a csalásokat, megint sokat szóismétlek, ma ezt is leszarom. Azt ordítom, hogy következmények nélkül, és így van, mert hatszáznegyvenkét blogposzt nem következmény, öltönyös jólszituáltak felháborodós sajtótájékoztatója nem következmény, TGM és Bartus aktuális cikke nem következmény, de még a hetes cikkely se következmény, és ez utóbbihoz csak két hónapot adjatok még, és saját magatok is láthatjátok, mennyire nem következmény a hetes cikkely egy olyan EU-ban, ami szó szerint megkínlódik a saját jövőjéért, az egységéért olyanok ellen, mint az USA, Kína vagy Oroszország, netán India, Brazília, Törökország. Piacokról és gazdaságról (== HASZONRÓL) van szó, tegyétek már le az értelmiségieknek szóló magasztos nagy szavakat a picsába, mert a jövő sokkal keményebb lesz, mint bármelyik mondat tőlem.

Még mindig 2019 van. A NER nevű maffia megszerezte a neki tetsző ágazatokat, magához húzott médiát, földeket, pénzeket, épületeket, komplett tájegységeket. Kívülről nézve a NER a magyarság választott akarata, így állnak hozzá, én is így állok már hozzá, a fentebb csatolt lófaszt kell ezen csodálkozni. Kívülről belenyúlni senki nem fog. Belülről senki nem nyúl bele, mert belül vagy néma emberek vannak, vagy szolgák, vagy idióta seggfej fotelszájhősök meg reményvesztett ordibálók, de ennyi. 2019-ben ott vagyunk, hogy ennyi. Fel lehet tenni tizenhatezerhuszonötödjére azt a kérdést, hogy meddig tűr a magyar, de aki még mindig fel tudja tenni ezt a kérdést, az valahol az elmúlt években kurvára eltévedt a valóság rögös mezején.

Nem mentségeket kell keresgélni, hanem megoldást. Nem Bartust kell olvasni, hanem Szun-ce legfőbb művét. Nem álmodozni kell, hanem értelmezni azt a kurva könyvet, és ellenvetések nélkül letenni mindent, ami csak fékez.
Senki nem olvasta, igaz…? Öreg hiba, gyerekek. Öreg hiba. „Odaát” legalább egyvalaki biztosan olvasta.

Október végén jövök megint, és addigra hátha egy lépéssel előrébb leszünk. Addig még betonozás, falrakás, tető, kémény, konténer… Köhögj, Dezsőbazmeg, köhögj, ne ezt olvasd akkor, hanem valami egészen mást. A Hírlap például csupa remekcsodálatos hírrel volt tele a címlapon. Ott van a macskák tányérjai alatt, azt olvasd, de ezt a gyógyszert még vedd be, kelleni fog, és egy kibaszott hangot ne halljak. Ma sehogysene.

Édesistenem, mennyi barom között élek, de legalább olyan magasan, hogy a villámárvizet is leszarhatom.
Ma egy volt általános iskolai osztálytársamal beszélgettem. Azt mondtam neki, hogy vegye maga elé a netet, tanulja az angolt, és menjen a párja után Brüsszelbe. Nem lesz ebből posztumusz díjazás, de mégis mit mondhattam volna neki, mikor az egész országunk kompletten meg van hülyülve, és ebből pont akkora baj lesz megint, mint korábban bármikor.

Mogorva

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.