Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

LUCA AJTAJA


Rakott kel / Luca ajtaja

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Vonat… élmények kimeríthetetlen tárháza…

Jók ezek az újfajta szerelvények, az ajtók mellett egymással szemben van néhány ülés, mint a metrón. Csak két megállót mész, arra  ez pont jó. Lerogysz az egyikre, teli szatyrodat leteszed a földre. Veled szemben ül egy család. Egyszerű, jóravalónak látszó, bár kicsit gyűrött arcú, középkorú apuka, lábai közt egy műanyag szatyor, benne üdítők, néhány zacskó rágcsálni való… mellette a táskája, nyilván az iratai, kulcsai, telefonja van benne.

A másik ülésen anyuka ül, ölében egy kisfiú. Anyuka talán harminc éves lehet, természetes szépség: sűrű barna haj, lófarokba fogva, hatalmas fekete szemek, fekete szempillák. Semmi smink, semmi „mű”. Egy jó szemű „sztájliszt” akár világsztárt is csinálhatna belőle… Ölében egy nyolc-tíz éves kisfiú. Szemmel láthatóan értelmi fogyatékos. Kicsi arcán festék, nyilván valamilyen rendezvényen voltak, ahol megpróbáltak bohóc arcot festeni rá. Összegömbölyödve ül édesanyja ölében, és nevetve énekli: Pál, Kata, Péter, jó reggelt… Anyukája vele nevet, átöleli, dajkálja, mint egy csecsemőt, majd megkérdezi, jó lesz-e, ha másnap rakott kelt készít ebédre. A kisfiú boldogan nevet: Igen, az a kedvence!  Apuka  fáradt arcán is megjelenik a mosoly… A kisfiú boldogan énekli tovább: Pál, Kata, Péter, jó reggelt!

Összekapod a cuccaidat, leszállsz… és nem érted, miért bőgöd végig azt a 382 métert hazáig…

Sági Zsuzsanna