Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Macsóisztáni víg napjaink

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A minapi Mimagyarok Kereszténynemzthy Tenyészeti Konferencia kapcsán tudatosult bennem, hogy ezeknek (neréknek), és legfőképpen irányadó vezetőjük számára, mennyire egy tőről fakad a szexista, rasszista és nacionalista életszemlélet és viselkedés. Mindhárom diszkriminációs jellemvonásban közös ugyanis a saját egyén vagy csoport önképének szélsőséges túlbecsülése és ezzel párhuzamosan a másik egyén vagy csoport iránti lenézés, megvetés.

Ráadásul ez a három előítélet, három hátrányos megkülönböztetés egymásra rakódóan működik, a szexizmus már a párkapcsolatokban megtalálható, a rasszizmus népcsoportokat bélyegez meg, a nacionalizmus pedig már nemzeteket rangsorol. A nacionalizmushoz hasonlít a vallási felsőbbrendűség – mikeresztények – hirdetése is. (Ha valaki tud erre egy jó szót, megköszönöm.)

Képzeljük el az olyan személyek mérgező hatását a közvetlen környezetükre – illetve közszereplők esetében az egész társadalomra -, akik ezen három jellemvonás romboló hatását mérgezik bele a világba folyamatosan, ráadásul a köz/állammédia hathatós támogatásával! Ez nem már csak egy csipet sz@r a hétköznapok levesében, hanem maga a koncentrált instant sz@rleves!

A másik egyén vagy csoport hátrányos megkülönböztetése csak az egyik oldala az éremnek. A másik az, ami ezt folyamatosan fenntartja, biztosítja – a férfiak közti néha tudattalan, de sokszor tudatos összetartás, összefogás. Egyéni, párkapcsolati szinten szerintem mindenki tud erre példákat gazdagon, társadalmi szinten hirtelen kettő jut eszembe. Az egyik az Isztambuli Egyezmény alá nem írása (ti. nem segítünk a nők helyzetén, maradjon csak meg a hátrányos megkülönböztetés), a másik a „Csak a Fidesz!” jelszó (ti. a mi csoportérdekünk über alles).

Ahogy egyéni szinten az elnyomás, korlátozás, kényszer, felelősség nem vállalás, hatalommal való visszélés stb. a nőkkel szemben nyilvánul meg, úgy társadalmi szinten a a teljes nem nerista társadalommal – és nem „csak” a nyíltan anti-neristával! Ezeknek a viszonyulásoknak a kárát mindkét „áldozat” méltósága és szabdsága bánja.

Az egyéni szinten akár hímsovinizmusnak is hívható felsőbbrendűség a Nerben, vagyis Macsóisztánban, társadalmi szinten is alapvetés. Mindkét szintre jellemző viszont az, hogy tudatos stratégia, stratégiák része, ahol a cél a férfi, illetve a férficsoport (ner) hatalmon tartása, illetve ha valami gikszer (ellenkezés, tiltakozás, stb.) mégis történik, akkor annak a csorbának mihamarabbi kiköszörülése. Mindkét szinten az a kiindulópont, viszonyítási alap, hogy a világ rendje a patriarchális párkapcsolati/családi/társadalmi modellen tud csak működni, hogy ez a világ – egyetlen – rendje.

Ha tehát közismert, hogy Macsóisztán vezetőjére és udvartartására szélsőségesen jellemző, hogy uralmát mindenárom fenn akarja tartani, akkor érdemes megvizsgálni azt, hogy milyen taktikai meggondolással dolgozik ezen. Azt hiszem, az egyik legjellemzőbb tulajdonsága a nernek a korrupció mellett az átláthatatlanság. Átláthatatlan alkuk, szövetségek, befolyások és pénzmozgások tartják össze és fent ezt a rendszert. Nem fér bele ebbe a képbe semmilyen hatalommegosztás vagy egyenjogosultság a nem oda tartozó egyénekkel, (érdek)csoportokkal, társadalmi közösségekkel.

Hogy milyen módon lehetne kitörni ebből a diszkrimnatív ördögi körből, akár egyéni, akár társadalmi szinten, azt nem tudom. Ha a szexizmust, rasszizmust, illetve a nacionalizmust és vallási felsőbbrendűséget alulról felfelé egymásra rakódó előítélet rétegeknek vesszük, akkor első ránézésre egyszerűbbnek tűnik felülről lefelé megpróbálni lekapar(tat)ni viselkedésünkből őket. Viszont mindez nem fog menni szerintem anélkül, hogy először mindenki (férfitársak elsősorban, figyelem!) saját magában tisztázza, hogy milyen ráhatással, hatalommal tud, képes viszonyulni egyéni, csoport és társadalmi szinten a „másikhoz”, ti. a párjához, más érdekcsoporthoz, neadjisten más párthoz. Hatalom alatt azt értem, hogy leuralni akarom-e a másikat, a másikat akarom-e leuralni (mint az Macsóisztán vezetőire is jellemző), vagy pedig saját magamat.

Az első esetben marad a szexizmusra, rasszizmusra és nacionalizmusra kifejezetten fogékony életszemlétet és viselkedés, a másodikban viszont megadjuk magunknak az esélyt (nemtől függetlenül!) az önálló cselekvésre, az önmeghatározásra, arra hogy képesek legyünk változtatni helyzetünkön, proaktívan és egyenrangúan hatást gyakorolni, illetve demokratikusan együttműködni környezetünkkel.

Macsóisztán vezetője és holdudvara úgy gondolom a fentiek alapján nem malaszttal, hanem előítélettel teljes. A színpadról való távozásuk után a nagyon sok begyógyítandó seb közül az előítéletek rétegeinek kezelését az egyik legnagyobb stratégiai feladatnak tartom.

másikszempont

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.