Szeptember 23,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A proletárinternacionalizmus langyos fóliasátrában közpénzből kitenyésztették ezt az álszent, gerinctelen és mérhetetlenül falánk vicsori mutációt, amelyik állandóan harcolni akar

kelemen.mikes@netkavezoabujdosokhoz.tekirdag.tr

Tárgy: izmus

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Várjon még kend. Mert vita van. Eltérő a megítélés, hogy hová is jönne kend, ha becsiszolna, és erősen pityókásan véletlenül mégis ide ténferegne. Mert józanul biztos nem. Ez fix! 

Vita van. De miről is? Nos. Olyan gyorsan fejlődünk, hogy a szakértők képtelenek a sebes mozgás miatt beazonosítani, hogy miféle fajta, ha egyáltalán ország vagyunk. A honi okosok egy része szerint inkább országnak látszó, a liberálkommunista Európa fölé domborodó csoda, mások euró nyelő feneketlen medencének látják. Mert a nép mindent benyal és Magyarország nyelésben a legjobban teljesít. De még nem igazi narancskeresztény. Mert például Spanyolországban (ahogy írtam már), a Franco kereszténydiktatúrája, a köztársaság megdöntése után rögvest 300 ezer köztársaságpárti család gyerekét adta a papok kezére. Itt meg 10 év elteltével is csak 220 ezer bűnös földönfutó gyerek féli –többnyire ráutaló hatósági kényszer következtében- Isten hatalomba gárgyult földi ítéletvégrehajtóját. 

Ráadásul a sunyiba letöltött know-how kivitelezése se tökéletes, mert hiába építették a 120 templomot továbbra is a szülők kötelessége fedelet adni a családi kötelékből kiragadott és a gyermektelen hímek markába adott, önszorgalomból, bűnös testiségből, ill. pénzért nemzett szaporulatnak. Mi több, a gyerekek táplálása és ruházása is szülői felelősség nem úgy, mint a mintakeresztényállamférfi uralma alatt. De ez érthető a dédi szerint, mert a Franco katolikus. Azok igaziból csinálják, nem falból, narancsos propagandából. Az igazi katolikus nem hagy éhen halni, mert írva vagyon „etetni kell a birkát, ha nyírni akarod”. Viszont a református spórolós. Minek adjon a miénkből másnak, mikor mindet megtarthatja magának. És ha feldobja a surranót? Legalább lesz hely az egyházi iskolát végzetteknek osztjónapot

Node! Beszélnek itt most mindenfélét. Például a szaporodási konferencia hatására nem kizárt, hogy Jézus menyasszonyainak, az apácáknak is minden évben szülni kell. A túlvilági happeningre való készülés mellett a földi hazafias küldetésüket se hanyagolhatják. Pöntyögnek ezt is, azt is. Írok én kendnek olyat, de olyat, hogy még álmában is kétfele áll a füle kendnek tőle. Márpedig az nem semmi, ha még mindig abban a fül alá érő hálósipkában alszik kend a huzat miatt, amit a nénikénk kötött kendnek. Pedig ez az éca még csak hagyján. Mondhatni lájtos. Hogy igaz-e a hír? Megbízható-e a forrás? Manapság? Mikor az anyudédimama kisiskolásként (és ez azért nem most volt) a szentkúti búcsúban volt, na, már akkor nem volt tiszta a forrás, nem lehetett nekik inni belőle, pedig akkor még nem hordták ide Európa mocskát. Szegények majd meggebedtek a szomjúságtól. De a szomjazást is meg lehet szokni. Itt már senki se szomjazik. Főleg nem az igazságra, ami nagyi szerint napról napra többféle. Úgyhogy a mindennapi igazsághoz forgó Alaptörvényt az udvari betyár Tóni bácsi már dinamóként szabadalmaztatja, csak még előbb a Paks kettőt lefölözik. (De jó, hogy nekem csak írni kell azt, ami itt van és nem érteni. Szegény felnőttek!) 

Hanem. A vasárnapi piacon mise időben, a templomi padok helyett közvetlenül a nép fölé ereszkedtek a „nagyemberek” az ajánlóívekkel. Na és a szomszéd faluból egy hirtelenkistermelő (ha nem tudná kend, ez nálunk úgy megy, hogy az éppen termőre forduló két hektár gyümölcsösét, amivel ha nem is módos, de megélhetős gazda lehetett volna elszerette az állampárt ülepéből kibújt hirtelennagytermelő). 

Mikor a gyümölcstelen facér szomszéd megtudta, hogy kik ezek az autogramgyűjtők olyat mondott, hogy még a nagyi is leblokkolt, mint a Trabant hegymenetben, pedig a nagyi az nem szokott bénázni. Egyszer restellte meg magát, mikor az Erzsébet királynővel vásároltak a Dimitrov téri csarnokban. Mert a nagyi csak az irodalmi angolt, meg a konyhanyelvet bírja. Az arisztokratát nem. A királynő meg valószínűleg főzni nem tud, mert amit ott vett az öreglány, abból aztán embernek való kosztot nemigen tudott rittyenteni. Így aztán nem is beszélgettek. Pedig tisztázni akarta volna a Böbe néni vérvonalában a magyar mintát. Mert a szaporasági mutatója megfelel a matricás autószerzéshez, de az biztos, hogy a néni fakanálbűvölése következtében sosem születne Szilárd minőségű csülkös pacal a királyi fazékban, tehát jobb neki, hogy disszidált a felmenője, mert nem vennék fel honleánynak.

De nem ez a hír! Hanem! Kapaszkodjon! A gyümölcstelen mondta. Ez, ami most itt van, az az eredeti tősgyökeres magyar arisztokrácia bosszúja! A rangfosztásért! Úgy ám. Valamikor írtam is én kendnek, hogy az Antal, a Vörös Zászló Érdemrendjével ékesítve, a Horthy térdén, szabadon lovagolt be látens jogfolytonossággal a miniszterelnöki székbe. 

Csak a jobbszélső Csurka idő előtt kikotyogta a klérus és az úri világ restaurációját, ezért mentek egy liberális kört, hogy jól bealudjanak a köztársaságpártiak. És sikerült! Még most is önfeledten horkol a nép. Álmukban csurog a nyáluk, olyan jóízűen alszanak. A valóságban meg a lumpen prolik szaporulatából, a Horthy intézői, gazda- és ludovikás tisztjei és csendőrei – szocialista értelmiségnek álcázva magukat – a proletárinternacionalizmus langyos fóliasátrában közpénzből kitenyésztették ezt az álszent, gerinctelen és mérhetetlenül falánk vicsori mutációt, amelyik állandóan harcolni akar. És persze uralkodik.

Ezért azt mondja az a szomszéd faluból való kisemmizett ember, hogy a fasizmus és a szocializmus után, most ez a cinizmus nevű elnyomórendszer tiporja a betonba a népet, és ez kutyább, mint az előző kettő együttvéve.

Nem tudom kend hogy’smint van vele. Az én tisztem csak a híradás, nem a minősítés. Ez megvolt. A többit ókumulálja ki kend. Mert nekem az iskola a főfoglalkozás, de ez nem igaz ám, mert pontosan a főmet nem hagyják, hogy amire való, gondolkodással foglalkozzon. Bármikor, bármit kérdezek, rögtön rám szólnak, hogy a kérdéseimmel ne zavarjam az órát.

Most mondja meg kend, hová születtem én?  

Bütyökfalva, 2019. szeptember 6.

Mirtill

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS