Április 16,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Hajónapló átmenetileg lezárva

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,290,098 forint, még hiányzik 709,902 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hajónapló, Solaris-4 felderítő űrállomás, földi idő szerint 2207. január 4.
Martin North parancsnok felvétele, 1937. sz. heti jelentés.

Khhmmm…

Ahogy sejtettük, a Hold-2 bázist is teljesen lerombolta az egyik utoljára bemért nukleáris töltetű rakéta. Ezzel bizonyítottnak látjuk, hogy a Solaris-2 és -3, a Kallisztó-1, a Mars-1, valamint a holdi bázisok pusztulása ugyannak a földi eseménysorozatnak a részeként következett be, melynek eredményeképp a Világűrbe telepített vészhelyzeti sejtraktárak mindegyike megsemmisült.
Zarah’d műszaki tiszt nem érkezett vissza a holdi ellenőrzés után. Felszállás előtt még rendben bezsilipelt, ám akkor bontotta velünk a kapcsolatot, és a telemetrikus adatok szerint kioldott űrruha mellett újra kinyitotta a külső zsilipet. Hatan maradtunk. A törpehajót nem rendeltem vissza.
Négy nappal ezelőtt egy ismeretlen objektummal ütköztünk, a találat a 14. blokk jobb oldalán három szintet érintett. Az objektumot a tömegradar nem jelezte megfelelően, de a becsapódás során szétszóródott anyagi, valamint radioaktív maradványok alapján egy, a Solaris-4 által is használt kisgravitációs technológiájú, pályájáról letért lopakodó műholdra gyanakszunk. Halálos áldozatunk nem volt, Kopper biológus viszont másodfokú égési sérüléseket szerzett, és azóta is az integrált egészségügyi rendszer segítségére szorul. A károk és a szennyeződés miatt a 11-19 blokk közötti részeket az űrállomásról a Jupiter irányába továbbítva leválasztottuk. Oxigénszintünk megfelelő, a légnyomás 93 %-on stabilizálódott, a gravitáció az előírt 0.9 g fölött van. A részecskepajzs sérülése 60 %, elveszítettük a bioponikus farmot, a kertészeti raktárat, a közös étkezőt konyhával együtt, valamint a reciklikáló baktériumlabor közel kilenctizedét. Egyes károk pontosabb felmérése még tart.

Jelenlegi pályánk protokoll szerinti körpálya, 195000 km távolságban a Földtől. Minden megmaradt alrendszer működik, de senkivel nincs kapcsolatunk, a kommunikációs műholdak azonosítóit folyamatosan vesszük, ugyanakkor emberi hangot egyszer sem.

A tegnapi nap során kilenc nagyerejű viharzónát azonosítottunk odalent, a legnagyobb Ausztrália középső területeitől a Himalája lábaiig ért. Küldtünk felétek egy proaktív szondát, de az a szélsőségesen tomboló időjárás miatt csak magaslégköri megfigyeléseket tudott végezni. Nem észleltünk mesterséges fényeket, közlekedési vagy kommunikációs mintázatokat, emberek jelenlétére utaló nyomokat. Méréseink szerint a felszíni átlaghőmérséklet 29 °C körüli, az oxigénszint 10 % alatti. Nem látjuk a nagyvárosokat, nincsenek zöld foltok, rengeteg villámot és esőt detektálunk…

Khhmmm, hm…

Harmincnegyedik hónapja nem kapunk sem ellátmányt, sem bármiféle visszajelzést a Föld irányából, még kereső rádiójeleket sem. A külső ellátóbázisok üzemképtelenek, élő személyzetet sehol nem találtunk. Akiket az Oort-felhő felé haladva kisebb bázisokon hagytunk, azok a korábbi jelentésekben foglaltak szerint meghaltak, jórészt az utánpótlás hiánya miatt. Kilencszázhuszonketten indultunk a Mindenség meghódítására, és most hatan vagyunk, ennyien nézzük a szétcseszett szülőbolygónkat, a nagyreményű Emberiség halott bölcsőjét…

Bocsánat.
További heti jelentéseket nem adok le, egyéb utasításig a vezérlés ezt a mostanit fogja ismételni óránként. Egy átalakított törpehajóba mentjük az aktuális ismeretanyagunk teljes másolatát, továbbá Kopper biológus lehámlott bőrének konzervált foszlányait, Zarah’d és Nibe utolsó vérmintáit, és – Cho gépmester javaslatát elfogadva – Hírvivőnek keresztelve, a Világszövetség zászlajával azonosítva elindítjuk azt a hajót a Tejútrendszer középpontja felé.
Nagyjából négy hónapra elegendő tartalékunk maradt, de megegyeztünk, hogy beosztjuk, ennyi év után úgyis ismerjük egymást már szagról is… A fő részecskepajzs sérüléseivel, illetve a legbelső területekre húzódva és minden külső helyreállítást mellőzve, talán kibírjuk itt még egy évig. Ha addig… ha addig semmiféle jelzést nem kapunk, akkor pályát módosítunk, és visszatérünk a Földre. Szédítő felelőtlenséggel… Éppen úgy, ahogy ilyen magasra valaha is eljuthattunk.
Hajónapló átmenetileg lezárva. Továbbítás a Hírvivő adattárolójába, majd azonnali indítás.
Bejegyzés vége.

Köszönöm a kanalamat, Dezső úr. Ennyi, tényleg ennyi. Most miabaaaaj…? Ne pityeregjen már, hát ennél azért okosabbak vagyunk mi, emberek, nem? Mondjon már valamit, naaaa…

Mogorva

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.