Február 17,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Tehetetlennek érzem magam, és féltem azt a picit, amim még van. Szégyellem is magam miatta

Egyszerűen megcsömörlöttem ettől a sok szennytől. Nem is igazán tudom, hol kellene kezdeni. Hol lehet ezt egyáltalán kezdeni. Igazából bármerre nézek, vagy bármire gondolok, azt már úgyis átszőtte ez a gennyes rendszer. Valójában úgy érzem, a reménytelenség, a tehetetlen düh és a kilátástalanság az, ami legjobban jellemez és talán így vannak ezzel sokan mások is. A környezetemben legalábbis nagyon sokan. Mit lehet tenni? Mit lehetne tenni?

Cégtulajdonos és cégvezető vagyok és már jó 5 éve küzdök egy jobb élet reményében. Mérnök ember vagyok, immár 40 fölött. És ha számot akarok vetni az eddigiekkel, akkor bizony szégyenkeznem kell, mert gyakorlatilag nem értem el semmit. Mert tehetségtelen vagyok? Mert tudatlan vagyok? Mert rossz a szakmám? Mert rossz minőségű vagy túlárazott termékekkel foglalkozom? Mert nincs piaca a termékeimnek? Nem. Valójában egyik sem. Minden feltett kérdésemre ez a válaszom: Nem! Az a helyzet, hogy ha a referenciáimat nézem, akkor büszke embernek kellene lennem. Bizony akad közöttük sok szép ügyfél és még állami szektorba is sikerült beszállítanom néha. Ez utóbbit hogyan? Kérdezik sokan. A válaszom mindig ugyanaz. Nem tudom. Fogalmam sincs. Valójában persze tudom. Azért, mert éppen akkor éppen arra a projektre senki nem figyelt. Ez megmagyarázza azt is, hogy miért vannak szép referenciáim és miért nincs mégsem pénzem. Mert borzasztó alacsony árréssel tudok csak érvényesülni. Hasznom tehát minimális, bármekkora is az adott projekt. Erre jön rá a rommá adóztatott vállalkozás rezsije és máris megvan a magyarázat a mínuszos céges bankszámlámra. Ezt persze csak én tudom. Mikor megkérdezik, mivel foglalkozom és elmondom, mindenkinek az a reakciója, hogy „Ez igen! Akkor jól megy!”. Amire én persze azt mondom, hogy nem panaszkodom. De valójában szégyellem, hogy ezt kell mondanom, mert hazudok. Most páran már inkább arra kíváncsiak, mivel is foglalkozom, de persze nem fogom elmondani, mert nem szeretném ha beazonosítanának. Miért nem? Mert továbbra is boldogulni próbálok. Ha kiderülne, hogy nem istenítem Viktort, akkor az negatívan hatna a cégemre. Lehet beszólogatni vagy legyinteni, de ez az igazság. Nem lehetsz rendszerellenes az üzleti életben, mert elkaszálnak. Ilyen brutálisan egyszerű ez.

Minap jártam egy kormányablakban. A sorszámjelző kijelzők felét a kormánypropaganda hirdetései foglalják el. Az egyik épp azt hirdeti, hogy a kisvállalkozásokat nagyon kedvező adóztatással támogatja a kormány. Bevallom őszintén – bár egyedül voltam – félhangosan mégis kiszaladt egy keserű nevetés belőlem. Van pofájuk? Első reakcióm ugye… de hát maga a kérdés is értelmetlen. Van. Hát persze, hogy van. Miért ne lenne? Mihez ne lenne pofájuk? Van kontroll fölöttük? Van bármilyen hivatal, intézet, bármi ami kontroll alatt tartaná vagy rendszabályozná őket? Nincs hát. Ott is a jól megkent embereik ülnek. Haverok, bűntársak mind. Csak még egy gondolat a kormányablakos hirdetésekre. A másik ilyen a nyugdíjasoknak szól. Ebben azt írják, hogy az „átlag nyugdíj” valami 41-2 ezer Ft.-tal emelkedett idén éves szinten. Na ez is minimum két sebből vérzik. Olyan szívesen megkérdezném valamelyik rohadékot, hogy legyen kedves definiálja az „átlag nyugdíj” számítási módszerét, és számszerűsítse már azt, mert így ez nem sokat mond. Ez a higgyétek el, hogy jobban éltek kategória. Másrészt a 41eFt… Nem olyan borzasztó ez a matek amit ennél a példánál alkalmazni kell. Osszuk el ezt a bődületesen szépen csengő számot az apróbetűs 12 hónappal. Mennyit is kapunk? Nagyjából 3.400.Ft.-ot? Na ez?! Hogy hangzik? Nem pofátlan? Nem veri ki a biztosítékot? Ezzel reklámozni magukat, hogy milyen faszául odatették magukat a nyugdíjaknál? Van ám pofa!

Ott van ez a korlátlan arrogancia és pofátlanság mindenhol, minden kis mozzanatban, apró, jelentéktelennek tűnő részletekben is. Nem is kell a nagyon nagy dolgokra gondolnunk. Mert hát ezekből is akad számlálatlanul. Ott van az egyik legutóbbi, az MTA megerőszakolása. Akadt még az országban pár nemzetközileg elismert tudós, aki ellen mert szegülni. Nyilván példát kell statuálni. A legtöbbnek már megvan az új külföldi munkahelye sajnos. Tudom, mert beszélgettem egy érintettel.

A napokban olvastam a kórházakban uralkodó katasztrófális állapotokról. Tudom évek óta hallani ilyeneket, és éppen ezért az átlagember már immunis. Vagy legalábbis nem olyan szinten hat meg ez a szó, hogy „katasztrófális”, mint amit valójában jelent. Pedig nem túloz. Tényleg így van. Most épp arról szólt a cikk, hogy a klíma hiánya miatt a Kútvölgyi kórház I. műtőben összeesett a személyzet egyik tagja a melegtől. Állítólag évek óta nincs megfelelő karbantartás a kórházakban. A megfelelő kormánykapcsolatokkal rendelkező üzemeltető természetesen cáfolja, és bár hivatkozik az építőiparban tapasztalt munkaerőhiányra (nem is értem, hogy mer ilyet leírni), mégis azt állítja, minden rendben és mindent megtesznek a továbbiakban is. Hát az a helyzet, hogy itt is közvetlen információm van arról, hogy karbantartásokat valóban nem végeznek évek óta, de a rászánt pénzeket lenyúlják és a cikkben szereplő I. műtőt ellátó klímaberendezésben legutóbb döglött patkányt találtak. A berendezés azóta sem működik. Immár mondhatni szerencsére. Mert az a berendezés egy szénbányában sem állná meg a helyét. A kórház már jó ideje mobil berendezésekkel próbálja meg elviselhetővé tenni a műtőket. Itt jegyezném meg – amit talán eddig senki nem emelt ki –, hogy ettől fogva a kórházi műtőket sterilnek nevezni óriási túlzás! Hogy ez mennyire hatja meg az állami szerveket? Kicsit sem! Továbbra sem tervezik a berendezések cseréjét. Javításuk teljesen fölösleges. Majd talán egyszer. Van ebben pénz, nem is kevés. De van most más, ahonnan könnyebben jön. Majd ha lesz rá idejük, kiírnak erre is egy gigatendert, amiből a felét szokás szerint lenyúlják. De ez nem attól függ hányan halnak bele fertőzésekbe, vagy mennyit írnak, beszélnek róla. Egyedül attól függ, mikor lesz kedvük lopni ebből az üzletágból is.

Paks 2-t pl. nehéz mostanság felülmúlni. Már most eszméletlen pénzek kerültek lenyúlásra. De a jéghegy alja még csak most jön majd. Ekkorát akasztani más projekten nemigen lehetett az elmúlt években. Még a FINA is piskóta hozzá képest, de még a megtorpedózott Olimpia sem közelíti meg. Titkosítani is kell mindent nyilván 30 évre. Nemzetbiztonság miatt, ugye? Hadd ne röhögjek kényszeredetten egy hatalmasat! Gátlástalan rablás ez. Viszont ez már nem egyszerű rablás, de az ország megerőszakolása, egy egész nemzet eladósítása kizárólag a saját vagyon halmozása miatt. Mert azt nem lehet abbahagyni, nincs az a pénz, ami elég volna. Nincs az a mérhetetlen vagyon, ami már elég lenne. És nincs olyan morális vagy etikus gát, ami bármiben útját állhatná a harácsolásnak.

Magyarország déli szektora megvan, ugye? Nyilván aki nem jár arra, az nem nagyon tud róla. De az a helyzet, hogy járhatatlan. Konkrétan egy agyvérzéssel ér fel, ha valaki arra próbál csúcsidőben közlekedni. Van pár óra talán hajnal és késő este, amikor csak kis torlódással járható. De a nap java részében kilométereken dugó, beállt kocsisorok. Ezt fokozzák a napi szinten előforduló balesetek, amiket maga a torlódás okoz. Szóval öngerjesztő rémálom az egész. A munkálatok prognosztizált ideje 2 év! Nem hónap! Nem hét! ÉV!!! 2 év! Ha ezt mesélném a nagyvilágban bárkinek, hangosan felröhögne és csak utána kérdezné meg, hogy most ezt komolyan mondom-e miután látná rajtam, hogy én nem röhögök vele. Hol máshol lehet ilyet megcsinálni? Csak itthon, nálunk! Emberek millióinak életéből rabolnak órákat, napokat, heteket vagy akár hónapokat is attól függően, kinek mennyit kell arra járnia. Tönkremennek a járművek, tonnaszámra szennyezzük a környezetet, és az út is tönkremegy. De nyilván jól jön, ha jobban fogy az üzemanyag, többet tankolnak az emberek, tönkremegy az út, majd lehet újra javítani, a környezet meg az emberek meg le vannak szarva. Ahogy máskor is. És van még egy csodálatos dolog ebben az útlezárásban. Az, hogy csak nagyritkán látni valami munkavégzéshez hasonló tevékenységet. Egyszer valahol olvastam erről is kormány oldalról magyarázatot. Azt hiszem a technológiához szükséges idővel magyarázták. Nem vicc! Máshol 1 nap alatt új autópályaszakaszokat építenek a semmibe, alagutak készülnek el 1 nap alatt, felhőkarcolót húznak fel 3 nap alatt. Nálunk egy rohadt útfelújítás 2 év. De ne legyünk naivak. Ha 2 évet mondanak, lesz az 3 is! Itt is ezt érzem, a tehetetlen dühöt. Fejbe tudnám verni azt a rohadékot, aki kitalálta és azt is, aki engedi ezt az egészet. Útfelújítást csak úgy engednék, ha 0-24-ban csinálnák, 3 műszakban és feszített tempóban! Ha erre nem képes a pályázó cég akkor kiesett. Ha már autópálya, akkor az M4-et is említhetném. Az is agyvérzés! Szintén megérne egy fél oldalnyi véleményezést de ugyanez a lényege.

Most ugye lehet bedobni a Dzsókert… „munkaerő hiány van”, ezért húzódik ennyire. Hát persze, hogy az van. Minden szakmában az van. Nem kicsi! Óriási! De nem ezért van ez. Azért van – modjuk ki –, mert ugyanazok a kormányközeli cégek kapják meg ezeket a nagy projekteket, és így bizony annyit harapnak, hogy már nem bírják nyelni a milliárdokat. Annyi projektben vannak benne egyszerre – amihez nem engednek másokat oda –, hogy értelemszerűen már sem emberrel, sem géppel nem bírják, már felvonulni sem képesek az elnyert építkezésekre. Ezért csúszik, ezért áll minden beruházás, ezért vannak irreális határidők.

Mi ez, ami itt folyik? Ami nap mint nap körülöttünk zajlik? Államosított maffia irányít mindent. Már fel sem kapjuk a fejünket arra, hogy bűnözők, hogy korrupció, hogy maffiózók. Annyira túlnőtt már az ingerküszöbünk, hogy nem érdekel? Már az elmúltak töredékéért olyan népharaggal kellett volna reagálni, ami legalább egy morális gáttal terheli a következő kormányt. Az összes résztvevőt (tudom sokan vannak) el kellett volna ítélni nemzetellenes bűncselekményért, és be kellett volna börtönözni. A megszerzett javakat pedig az utolsó fillérig visszavenni állami kasszába. Mindent elkobozni, totálisan, a szigettől, szállodáktól, kikötőktől, földektől, üzemektől, bankoktól, cégektől az utolsó szögig mindent. Mindent, amiben csak valamelyik érintett neve vagy részesedése akár a fél százalékot is elérte. Mi lenne most? Gondoljunk bele csak egy pillanatra (tudom szinte lehetetlen). Eszméletlen pénz kerülne vissza a nagy közösbe. Felfoghatatlanul sok. Olyan jólétet lehetne teremteni, amit nagyon sokan irigyelnének. Modern iskolák lehetnének, ahol a gyermekeink valóban jó helyen lennének. Modern kórházak és kiváló egészségügy lehetne, ahol valóban meggyógyulhatnánk. Mindenre bőven jutna pénz, ami igazán fontos. A fizetésekből és nyugdíjakból valóban szép életet lehetne élni. Véget lehetne vetni ennek a rommá adóztatott rendszernek. Sok szép dolog lehetne. Szerintem elképzelni sem tudjuk, mennyi. De nem lesz. Nem, mert ezek ott vannak, ahol vannak. És nem mozdulnak. Maguktól nem is fognak. Mozdítja őket valaki? Nem. Nekünk kellene. Csak mi tehetnénk meg. Magyar polgárok. De nem tesszük. Félünk? Tűrünk? Néha van kisebb tüntetés, van valami kis ügy, ami kapcsán felháborodnak páran. Néhány ellenzéki politikus feltűnik, majd eltűnik. Mindenki csak szájkaratézik. Van önkritikám – mielőtt megköveznének – én sem teszek mást, ez is csak szájkarate. Miért? Mert tehetetlennek érzem magam, és mert féltem azt a picit, amim még van. Szégyellem is magam miatta. Szégyelljük is mind, akik nem teszünk semmit! De esküszöm ha látnám valakiben az elszántságot és látnám, hogy megfelelő erővel képes elindulni a Kossuth térre én is mennék, hogy kirángassam a házból ezeket a rohadékokat.

Nézzük meg, ki a két legmeghatározóbb ember ma az országban. És ezzel be is fejezem most már, ígérem. Orbán és Mészáros. Szerintem ezzel senki nem vitatkozik. Ők azok és kész, tényleg. Milyen emberek ezek? Csak nézd meg őket. Mészáros olyan mélységesen egyszerű, ostoba ember, akkora szellemi nihil, hogy két összefüggő, értelmes mondatot nem bír felböfögni. Egy gázkazánt sem tudna felszerelni, nem hogy ekkora birodalmat építeni! És a Viktor. Az országot vezető ember. Egy bűnöző. Talán az ország történetében az eddigi legnagyobb bűnöző. Aki a saját gyarapodásának egy egész nemzetet rendelt alá, és egy egész országot tett tönkre.

Alter Ego

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.