November 20,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Fonott kalács fürdőgatyában

Hal- és lángosszagú nyár van. Pezseg a strand. A langyos medencében – aminek legmélyebb pontja is körülbelül egynyolcvan – már nem látszik a víz, csak az emberfejek tömege. Rezeg a levegő, a betonjárda forróságot lehel. Nem lehet víz nélkül kibírni a hőséget, egy kisebb társaság meg is célozza a medencét. Néhány huszonéves férfi meg pár lány. Hangosak, közönségesek, fiatalok. Beteljesületlen, de ígéretes szerelmek slattyognak a flipflop papucsokban az enyhülés felé.

A csapat legmarkánsabb figurája a húszas férfi. Kopasz, tarkóján laza hullámokat vet a bőr, barna testén egész estét betöltő tetoválások. Nonfi – úgy mondják. Alacsony termetű, de kigyúrt fickó. Szteroiddal növelt izmok arzenálját vonultatja fel a nagyérdeműnek. Olyan, mint egy fonott kalács fürdőgatyában.

Rém büszke magára. Karját jól eltartja a törzsétől, hadd lássa a fekete hajú, barna bőrű lány a deltás alakját. Ez a sok órányi munkával edzett tökély fog most alámerülni a medence 28 fokosra forralt vizébe.

A lány a korlát mellől – mintha csak a habokban lubickolókat nézné – a szeme sarkából a férfit lesi. Megrázza fekete fürtjeit, csilingelnek a hatalmas karikák a fülében. Szép lány. Az a korán virágzó, hamar elnyíló fajta.

A férfi – mintha csak véletlenül esne a vízbe – beleplottyan az egynyolcvanba. Kicsapódik a víz, sercenve tűnik el a betonon. Beteríti a törölközőket, a lányt, az arra járókat. Sikerült az előadás. A parton beszélgető nagymamák és a kihívó, fülbevalós lány egyként sikítanak fel. Igaz, ez utóbbi kicsit hangosabban.

A férfi a lányra nevet, az visszamosolyog rá. Ilyen a szerelem.
Most már csak ki kellene jönni a vízből – gondolja a férfi. A medence zsúfolt, négy-öt méterrel arrébb van a létra. Nem éri meg a tömegben addig elvergődni. Meg hát, mire föl is növesztett ilyen szép, kerek, magazinba illő izmokat a srác – azon kívül, hogy elkápráztassa velük szíve hölgyét –, ha most nem veszi hasznát a testének. Nekiveselkedik, hogy kinyomja magát a partra. Csúszik a medence széle, nem egyszerű a mutatvány. Dolgoznak a muszklik, feszül a kidolgozott csuklyás izom, csak pár centi hiányzik, hogy mellkasa a perem fölé lendüljön. Hiába. Újra és újra visszacsúszik a langymeleg főzőlébe.

Az előadás kezd egyre kínosabb lenni. A férfi kitartóan próbálkozik. A gömbölyded izmokon tornáznak a tetoválások. Egyre elkeseredettebben igyekszik kinyomni testét a vízből, de duzzadó karja minduntalan visszaernyed. Erőtlenül kalimpáló lábai nem érik el a betonperemet, de még a vízfelszínt sem.

És akkor ér a férfival egy vonalba a parton a srác. Vézna kisfiú. Van vagy hatéves. Karjai, vádlija olyan vékony, mint az Atlasz-testű csuklója. Ügyet se vet a strand szépére. Behúzott lábakkal nagyot csobban mellette a vízbe. Élvezi, hogy lefröcsköl mindenkit. De a hatás csak pillanatokig tart, újra kell kezdeni.

Ő sem vacakol a lépcsővel. Messze van. Ujjaival megkapaszkodik a síkos medence peremen, inas karja megfeszül, elrugaszkodik, majd felhúzza szíjas kis testét. Repül a kissrác, mint egy víz alól indított torpedórakéta. Már kinn is van. Csöpög róla a víz, de nem zavarja.

A férfi még mindig küzd. Egyre fogyó lelkesedéssel próbál kievickélni. Már nem nevet. Senki se figyel rá. Sajnálom szegényt. Végül feladja, elindul a lépcső felé. A lány már elment. A vékonydongájú kisfiú pedig újra ugrani készül. Észre sem veszi, hogy tönkretett mindent.
Pokoli meleg van.

momo

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.