Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Na, de ki látott már ilyet?!

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Van szerencsétlenségem minden nap értesítéseket kapni egy orosz hírportáltól. Tudom, hogy le is lehetne iratkozni ezekről, mint ahogy feliratkozni sikerült, de nem teszem, mert időnként jól odamondogatnak azoknak a személyeknek, akiknek kell, és esetenként rendkívül szórakoztató módon tudnak tálalni eseményeket.

Kivéve, mikor konkrétan olyan kacsákkal árasztják el az olvasóikat, hogy Hazudós Petike hozzájuk képest gyenge kezdő, pedig ő sem akármi a műfajban. Ezek az álhírek, nem furcsa módon, mostanában leginkább Ukrajnával kapcsolatosak, de egyéb, volt szövetségeseket is simán bele próbálnak taposni a trutyiba.

Több ukrán ismerősömmel beszélgettem mostanában az új elnökükről. Mindenféle véleményeket hallottam, a hazájukban és külföldön élő ukránoktól is. Nemigen lehet tudni, mire számítsanak a nem legnagyobb szomszédaink új vezetőjüktől, de mintha már kezdené kimutatni a tigriskarmait.

Ezt az oroszok nem hagyhatják szó nélkül, természetesen. Így aztán pár napja kiraktak egy teljesen alaptalan, de annál pompázatosabb hírt, mely szerint az új elnök meg akarja változni az ország fővárosát. A portál szerint több ukrán nagyvárosban kitört a pánik – mi lesz, ha pont őket szemeli ki Zelenszkij?

A hír annyira abszurd volt, hogy még én sem dőltem be, pedig sok éve voltam utoljára Kijevben (ami egy csodaszép város, egyébként). Ukrán ismerőseim azonnal el is küldték a vonatkozó cáfolatot – amit az orosz híroldalakon hiába kerestem. Ilyen egyszerű ez. Bedobunk egy kacsát – vagy úszik tovább (az oroszok között), vagy megfullad. Akkor majd megsütjük. Belekerült valaki egy kabátlopási ügybe, oszt jó napot. Sok sikert a kievickéléshez.

A mai remeke ennek a „minden fontost hírt tőlünk!” oldalnak viszont már annyira gusztustalan, hogy azon gondolkodom, talán valamelyik magyar lakájmédiától lesték el a módszert? Ugyanis szó szerint karakter-gyilkossági kísérletről van szó.

Egy másik …ru-ra hivatkozva, amit nem neveznek meg, a következőt írják:

„Egy videó kering az interneten, amelyet Uzsgorodban készítettek (Uzsgorod=Ungvár), egy megbeszélésen, amelyen részt vett az ukrán elnök. Aki láthatóan idegesen ficereg a helyén, ijedten nézeget körbe-körbe, sok vizet iszik, néha a fejéhez kap, mintha nagy fájdalmai lennének, időnként rángatózik egyet. Alkalmanként úgy tűnik, mindjárt elsírja magát. A videóhoz fűzött megjegyzések szerint vagy drogos, vagy másnapos, talán ki van száradva, mert még még kapta meg a napi adagját”.

De a cikkhez mellékelt videón – ami teljes 23 másodpercig tart – semmi ilyesmi nem látható, Egyszer tényleg körülnéz Zelenszkij – ő tudja, miért. És egyszer hátra is dől, valóban. Ez sem zavarja a hír szerkesztőit – vagy drogos, vagy alkoholista, vagy mindegy. Nagyon nincs rendben az ember, és ez a ti elnökötök? Erre szavaztatok?

Csodákra képes a technika, nem vitás. Az orosz hazugságokat öt évig hallgattam, élőben, közöttük élve. Mára sikerült összekombinálni minden létező eszközt ahhoz, hogy elérjék, amit el akarnak. Vagyis amit a főnökük akar és parancsba ad.

Ismerős, ugye? – kérdezné Hofi.

Bizony, nagyon is, mimagyarok felé de pláne… Sorolhatnék neveket – politikusokét, diáklányokét, polgármester- és főpolgármester jelöltekét. Említhetnék írókat, művészeket, megzsarolt tudósokat. Lejáratott újságírókat – miközben felmentést kap a magyar bíróságon egy menekültet fizikailag bántalmazó kormányzati bértollnok.

Mások lejáratása ősi eszköz a hatalmasok kezében. Mindegy, hazugság volt-e, amit az ókori Rómában állítottak valakiről, általában rosszul végezte az illető. Mára ez a „hagyomány” olyan méreteket öltött, hogy lassan azt sem hiszem el, amit a saját szememmel látok – a képernyőkön. Talán csak az a valódi, amit saját magam tapasztalok, és saját kezemmel tudok megfogni? A virtuális valóság van, de nincs? Vagy csak hamis?

Na, megyek, összedobok egy jó kis videót…most még nem árulom el, ki(k)ről. Igaz, amit szeretnék bemutatni, ahhoz nem kell hamiskodni. Ott van minden nap, kicsi arcunk előtt. Néha kételkedünk, hogy valóság-e, amit látunk vagy átélünk, mimagyarok, de ne kételkedjünk. Az van, ami van. Nem virtuális – kézzelfogható napi valóság.

Horn Anna

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.