Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Születésnapi cetli a sebész fiútól

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A parlamenti közvetítéseket mindig megnézi Jucus. Különösen a nyugdíjakról és az egészségügyről zajló vitákat és döntéseket kíséri figyelemmel. Nem zsörtölődik, egyedül van, minek? Ki hallgatja meg? Azért néha cicáját nem kíméli, morgolódik neki, hálás hallgatóság, soha nem szól vissza. Némán tűri azt is, amikor az orvosok lehetetlen helyzetéről olvas, lát, hall. Hátha. Reménykedik. Gyuri miatt. Hátha hazajönne. Gyuri Németországban orvos. Sebész. Jól megy sora, osztályos orvos, külön asszisztenssel, adminisztrátorral. Szeretik a fiát. Mindig arra gondol Jucus, hogy talán Gyurinak is fontos, mi történik nálunk, lesz-e olyan európai szellemiségű légkör Magyarországon, amiért érdemes itthon dolgozni.

Bár ahogyan a napokban a kamara elnökét hallgatta, nem. Ezek megeszik egymást, állapította meg Jucus, de nem akart a sok cirkuszra gondolni éppen azon a napon, amikor hetvenéves lett. A születésnapján.

Gyuri tavaly is egy üzenetet küldött: Anya, szeretlek, vigyázz magadra, majd jövök, a csomag megy. Így lett. Másnapra megérkezett a pakk, arany papírba burkolt csoki, parfüm, kávé. Ünnepi cucc a sebész fiútól. Aki várja, mit bütykölnek itt össze reform címén, mert hátha hazajön. Jucus már nem hisz neki. Hozzá se jön. Pedig az Audival sec-perc itt lehetne. Néha legalább. Abba sosem lehet beletörődni, hogy így is, úgy is elvesztette egyetlen gyermekét.

Gyuri karácsonykor ugrott be Katrinnal az anyjához. Alig három órát, mert indultak Franciaországba síelni. Gyurit a gyomra sokáig hazahúzta. Gimnazistaként a több tucatnyi palacsinta, egyetemistaként a nagy kupac sonkás tekercs. Nem válogatott, csak az esze követelt mindig újabb ínyencséget. Hogy is futotta volna sokra? Ketten éltek. Mégis sokra vitte. Doktorként ment el az országból, boldog akart lenni, jól élni, sebészként a legjobbnak lenni. Fürdött a sikerben évek óta. Jucus egyszer volt nála, amikor Gyuri három hónapig Amerikában volt. Vigyáznia kellett a macskákra, a házra. Szerencsére Jucus jól beszél németül, föltalálta magát. Megismerkedett Helenával és Kurttal – Gyuri segítői az egyebekben, intézkedésekben. Jucus soha nem költözne máshová, csakis a budapesti bérház az otthona. Ott született, onnan vigyék a temetőbe.

Jucusnak délben hozta a csomagot a postás. Kibontotta. Ó, egy levél, örült meg, és azonnal a kikapta az összehajtott, kicsit meggyűrt papírost a dobozból. Gyuri kézírását megismerte. Hangosan olvasta.

*Fräulein Helena, meine Mutter hat in den nächsten Tagen ihren 70. Geburtstag, ich bitte Sie um ihr ein schönes Geschenk zu kaufen, einzupacken und ihr zuzusenden. Danke: Dr. Barna

*Helena kisasszony, az anyámnak a napokban lesz a hetvenedik születésnapja, kérem szép ajándékot venni, becsomagolni, és elküldeni neki. Köszönöm: dr. Barna

Barnáné Jucus visszadobta a születésnapi csomagban felejtett cetlit. Nem neki szólt. Lehajtotta az ajándék küldemény tetejét.