Drága jó kormányunk! Drága jó Viktor! Milyen jólelkű, milyen gondoskodó! Milyen figyelmes! Nem elég, hogy – közép-európai Trumpként – megállítja a határon a klímaváltoztást meg a lányainkat-asszonyainkat megerőszakoló migránsokat. Nem elég, hogy öntestével megvédi a kereszténységet. Még az élet apró-cseprő dolgaira is marad figyelme: arra, hogy mit olvassunk az újságokban, mit nézzünk a tévében, mit hallgassunk a rádióban; arra, hogy hétszemélyes autója legyen annak, akinek adatik, és nem utolsó sorban arra, hogy legyen a nagyszülőknek egy kis plusz pénzük.
Igen, a nagyszülői gyedről van szó. Jó ez a gyereknek, mert nem a személytelen bölcsődében nevelkedik, hanem a nagymami és nagypapi ölelő karjai között. Jó ez a nagypapinak vagy nagymaminak, mert egész hetét szeretett unokájával töltheti, és még fizetnek is érte. Jó ez a szülőknek, mert elmehetnek dolgozni, nyugodtan építhetik a szocializmust (kapitalizmust?, feudalizmust?) … szóval nem tudom mit, de az a lényeg, hogy építik. Akárcsak annak idején az örök és megbonthatatlant, az ideiglenesen hazánkban tartózkodót, a testvérit és barátit, meg a többi szocializmusbeli állatfajtát.
Nem véletlen, hogy ennyi jót nem lehet eléggé reklámozni. Engem leginkább az az óriásplakát fogott meg, amelyen a szakállas nagyapó térdén lovagoltatja kisunokáját. Mennyi báj, kellem, jóság és harmónia sugárzik a képről. Már-már elandalodom drága Viktorunk jóságán.
Aztán elolvasom a készülő törvényjavaslatról szóló tudósítást, amelyben van egy undok kis felsorolás arról, hogy kik nem kaphatják meg ezt a nagyszerű ajándékot: akik dolgoznak, akik öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, táncművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot, megváltozott munkaképességű személyek ellátását, özvegyi nyugdíjat vagy ápolási díjat kapnak.
Nem hiszem, hogy szolgálati járandóságot, táncművészeti életjáradékot vagy átmeneti bányászjáradékot túl sokan kapnának – az ő kizárásuk tehát nem fogja megrendíteni a bevezetés előtt álló nagyszülői gyedet. Csakhogy a 64 éves és idősebb népesség (vagyis a nagymamák és nagypapák) 92 százaléka öregségi nyugdíjas.
Lesz nagy meglepetés, amikor a családok eldöntik, hogy a nagymama vagy nagypapa folyamodjon nagyszülői gyedért. Az első meglepetés az lesz, hogy szó sincs itt semmiféle plusz pénzről. Ha dolgozik, akkor ott kell hagynia a munkahelyét, hogy megkaphassa a gyedet. Aki 64 éves korán túl is inkább a munkát, mint a nyugdíjat vállalja, az nyilván jóval többet keres, mint amennyi nagyszülői gyedet kapna. Ő tehát kiesik, mert majd hülye lesz otthagyni a munkahelyét. Kiesik a nagyszülők 92 százaléka is, mert nyugdíjas. Vagy átmenetileg lemond a nyugdíjáról.
Itt van hát ez a „nesze semmi, fogd meg jól!” nagyszülői gyed, amit teljes erővel reklámoznak. Nyilván arra számítanak, hogy nagyon jól hangzik (tényleg jól hangzik), és választások évében nagy szükség van jól hangzó ígéretekre. Arra számítanak, hogy nagyon kevesen olvasnak törvényszövegeket, és még kevesebben gondolják végig, hogy mi következik a törvény szövegéből. Csak akkor fognak rájönni, hogy megint átverték őket, amikor benyújtják a kérvényt. De addigra már túl leszünk a választásokon.
Andor Mihály
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.