Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Öröm adni, de még nagyobb öröm adni

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az ember mindig bajban van ezzel az ajándékozás dologgal. Kicsi gyereknek még talán tudjuk, hogy mit adjunk, aztán minél élemedettebb az ünnepelt, annál nehezebb. Főleg, ha megvan mindene, és főleg, ha nekünk meg … na, mindegy, nem is erről akarunk értekezni. Illetve semmiről nem akarunk értekezni, mert nem vagyunk önkéntes mérvadók, csak néha elgondolkozunk…

Elgondolkozunk, hogy mit is adhatnánk egy olyan… embernek, akinek aztán tényleg megvan mindene: övé az ország, a hatalom, a dicsőség… Ja, nem, ez utóbbi nem az övé. Csak a többi… A dicsőség helyett meg miénk a szégyen… Jó, nem beszélek mások nevében: akkor enyém a szégyen.

Borzalmas, felfoghatatlan tragédia történt néhány napja, azt hiszem, nem kell részleteznem… Lehet boncolgatni, lehet bűnbakot keresni, bár ezek helyett inkább az okokat, a hibákat kellene feltárni, na de mindegy is. Mindent azért nem lehet egy ember nyakába varrni, akinek történetesen tegnap volt a születésnapja… Másnak is volt. De ez az ember, akár tetszik, akár nem, egy egész országot képvisel. Ez az ember tegnap vidáman ünnepelt, ami szíve joga, hiszen… De talán most nem kellett volna kiposztolnia egy olyan képet, melynek a háttere pont egy tragédia színtere volt. Ennek az embernek talán illett volna legalább egy nyomorult részvétet kívánni azon az oldalon, ahol minden egyes rezdülését nyomon lehet követni. Ennek az embernek legalább ezen az egy születésnapon illett volna kussolni, vagy ha már annyira nem bír magával, egy rövid mondattal megköszönni imádói jókívánságát és nem vidám, unokás képen posztolni a tragédia hátterével…

Van egy rokonom. Fiatal nő. Huszon… éves születésnapján halt meg a nagypapája… Néhány évvel később a születésnapját követő napon halt meg az édesapja… Azóta egy héttel később „ünnepel”. Már lassan tíz éve… A nagy embertől senki nem kívánja, hogy bárkire is tekintettel legyen, de csak most az egyszer… És én szégyellem magam…

Sági Zsuzsanna