NEHAZUGGY

Biztosan tisztességes ez?

Lázár Gergő | 2019. Május 31, Péntek | 10:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tegnap kiderült, vajon hogyan és kire szavaztak azok a külhoni magyarok, akik levélben adták le voksukat a határon túl. Levélben csak és kizárólag az szavazhat, aki nem rendelkezik sem Magyarországon, sem pedig más uniós országban lakhellyel. Ez lényegében – bár nem teljes mértékben – a Szerbiában élő, kettős állampolgársággal rendelkezőket érinti. Nekik nem kellett több száz kilométert utazniuk, ha szavazni szerettek volna, elég volt, ha kérelmet nyújtottak be az NVI-hez, a többi pedig már könnyen ment. Nem ennyire szerencsések viszont azok, akik valamely uniós országban élnek ugyan, de távol annak fővárosától, ahol többségében a kijelölt külföldi szavazóhelyiségek találhatóak. Nekik ugyanis – ezzel én is így vagyok, 1000 km-t kell utaznom, hogy szavazhassak, amely 10 órás buszutat jelent – meg kellett szervezniük az útjukat, amely sokszor költséges, nem mellesleg egy teljes napot elvesz.

Az persze nem véletlen, hogy ezen emberek szavazását megnehezíti a kormányzat, hiszen viszonylag kevesen támogatják – bár persze vannak ilyenek is – a kormánypártot az Angliában, Spanyolországban, vagy Németországban dolgozók. Na nem úgy a levélben szavazó külhoniak, akik szokásos módon idén is hozták a kötelezőt. Elég, ha ránézünk a tegnap, az NVI által közölt választási eredményekre és azonnal láthatjuk, miért könnyítette meg az ő dolgukat a kormányzat:

A testület ülésén Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke ismertette: a Fidesz-KDNP 55 287 érvényes szavazatot kapott, a Momentum Mozgalom 553-at, a Mi Hazánk Mozgalom 365-öt, a Demokratikus Koalíció 343-at, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 336-ot, az MSZP-Párbeszéd 258-at, az LMP 208-at, a Jobbik 187-et, a Magyar Munkáspárt 71-et. – HVG

Ez annyit jelent, hogy a levélben szavazók 95%-ka a Fideszre voksolt, míg a többi párt csak elvétve kapott pár száz szavazatot. Működik tehát az Orbán-féle lekenyerező politika a külhoniak irányába, ahol is a magyarok pénzén vásárol szavazatokat azzal, hogy iskolákat, stadionokat és templomokat építtet a magyarság megsegítése címszóval. Hogy erre kitől kapott felhatalmazást, az jó kérdés, mindenesetre ameddig szavazatokkal hálálják meg a cselekedeteit, addig biztosan nem fog változtatni ezen.

Lehetne azt is gondolni, hogy Orbán valóban törődik a határon túliakkal, azonban ha ez így lenne, nem dörgölné minden választás előestéjén ezt a szavazók orra alá. Egyértelműen célja az, hogy minél több szavazatra tegyen szert, legyen szó EP, vagy országos választásrokól. A magyarok pénzét egyfajta befeketésnek tekinti, amely megalapoz több tízezer szavazatot a Fidesz számára. Hogy ezzel mennyire vannak tisztában a határon túliak, esetleg érdekli-e őket, az kérdés. Mert lehet azt mondani, hogy ne általánosítsunk, nem minden levélszavazó lekenyerezhető, de amikor ilyen és ehhez hasonló adatok látnak napvilágot, akkor mit lehet mondani? A 95%, az 95%. Azt már meg sem kérdezem, hogy az az illető, aki nem él az Európai Unió területén, miért érzi úgy, hogy neki mindenképpen bele kell szólnia az európai választásokba.

Ezek a szavazatok most még nem számítanak igazán, hiszen ez a szavazatmennyiség nem ér egyetlen mandátumot sem, később azonban, az országos választásokon már más a helyzet. Ott a szó szoros értelmében akár arról is dönthetnek, hogy kétharmada lesz a Fidesznek vagy sem. Ők a következményeit már nem fogják megtapasztalni annak, ha ismételten teljhatalomhoz jutnak Orbán és társai, a magyarországi magyarok azonban igen. Amennyit a magyar helyzetből a határon túliak többsége – természetesen vannak kivételek – lát, azok a támogatások, a megújult iskolák és templomok, amelyeket a magyar adófizetők finanszíroznak. Én megértem, hogy jó dolog az, amikor valami új épül, esetleg megújul, azonban biztosan korrekt ez a Magyarországon élőkkel szemben? Nekünk ugyanis nincs választási lehetőségünk, a pénzek a magyarok megkérdezése nélkül érkeznek a határon túlra.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!