NEHAZUGGY

A penge éle

Forgács Erzsébet | 2019. Május 30, Csütörtök | 17:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ha már váratlanul a klímavédelem és az élhető jövő irányába látszik fordulni Európa, az csak természetes, hogy a magyar kormány és a Fidesztől függő különféle portálok munkásai szélesre tárt mellkassal feszüljenek bele a kérdésbe. Azt már tudjuk a hírharsonáktól, hogy a zöldek lényegében nem is zöldek, hanem vörösök egy kicsit és egyáltalán nem a bolygó védelme a céljuk, hanem Soros György érdekeit szolgálják ki. Aki eddig nem igazán értette volna, hogy mi ez az eszelős sivalkodás a Föld védelme ellenében – azon túl természetesen, hogy a szélsőjobb kárára kapott lendületet a mozgalom és bizony nem lehet tovább tagadni, hogy a soha nem hazudó, ámde végtelenül puritán miniszterelnök csúful elszámolta magát – az máris mindjárt meg fogja érteni a miérteket:

Magyarország nem támogatja, hogy Brüsszel az autóipar versenyképességét a környezetvédelemre hivatkozva észszerűtlenül korlátozza – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Befektetési Ügynökség (Hungarian Investment Promotion Agency, HIPA) szerdai járműipari konferenciáján Budapesten.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmet uniós szinten is a versenyképességi szempontokkal összhangban kell érvényesíteni.

A kettő között – mint fogalmazott – meg lehet találni a hosszú távú egyensúlyt anélkül, hogy mindez értelmetlen beruházásokkal, erőltetett fejlesztésekkel hátráltassa a sok millió embernek munkát adó európai autóipart. Az ilyen intézkedések Magyarország autóiparát, versenyképességét és munkahelyeit is érintenék, a kormány ezért csak arányos és átgondolt intézkedéseket támogat ezen a téren is – tette hozzá. (MTI)

Hoppácska! Az persze vajmi keveset nyom a latban, hogy Magyarország mit támogat és mit nem. Az azonban legalábbis érdekes, hogy ezekben a vészterhes időkben hol van Áder János, akit olyan mértékben leköt a klíma védelme, hogy egy szabad perce sem marad jogállamisággal és hasonló ostobaságokkal foglalkozni. Most lenne itt az ideje, hogy ne védtelen iskolásoknak tartson előadást a köztáraság nélküli köztársasági elnök, hanem hívja össze szépen a magyar kormányt és nekik meséljen a pusztuló élővilágról és az emberi felelősség kérdéséről.

Itt most az történt, hogy ahelyett, amire Orbán Viktor és társai számítottak – mármint úgy vélték, hogy nem csak a magyar vidéken rettegnek főállásban a migránsoktól, hanem egész Európában ez a vezérmotívum -, egészen más kérdés foglalkoztatja a többséget. Nem egyszerűen elszámolta magát a magyar kormány, hanem duplán elszámolta. Hiszen a magyar ipar fejlesztése helyett a küldöldi összeszerelő üzemekre alapozta a gazdaságot. Tette ezt annak ellenére, hogy minden épeszű szakember igyekezett minden létező módon jelezni, hogy baj lesz ebből. Lett is baj, hiszen a gazdaságunk addig képes működni, ameddig az autóipar működik. A legapróbb megingás bedöntheti a magyar gazdaságot és vele a foglalkoztatottságot és minden egyebet, ami összefügg ezzel. És minden összefügg.

Ha az Unió szigorításokat vezet be a klíma védelmében – márpedig az erőviszonyokat elnézve erre minden esély megvan -, akkor csúf dolgok történhetnek. Miután már régebben lekopott a hímpor a szárnyaimról, nem gondolom, hogy az autóipar irányítói azzal fogják kezdeni, hogy borzalmas pénzeket öntenek az ágazatba azért, hogy az sokkal kevésbé terhelje a környezetet. Ameddig van más választás – akár csak egyetlen egy is -, azt fogják meglépni. Tehát, ha csak nagyon súlyos beruházások árán tudnak megfelelni a szigorodó uniós előírásoknak, akkor fogják a gyártást és el fogják költöztetni olyan országokba és olyan kontinensekre, ahol ezek az előírások nem érvényesek.

Erről szól most Szijjártó Péter aktuális toporzékolása és egyáltalán nem eltúlzott az aggodalma. Miután valószínűtlen, hogy túl sokan óhajtanak Lajosmizséről Indiába, esetleg Kínába ingázni, hamar csodát láthatunk. Az autóiparnak ugyanis még az is belefér, hogy itt hagyják üresen a felépített üzemcsarnokokat – sokat nem veszítenek, hiszen a magyar kormány súlyos milliárdokkal támogatta az idetelepülésüket, amiből az következik, hogy a kéményen dolgozó kisember állta a költségek jelentős részét, bár tudta nélkül -, a magyar gazdaságnak azonban nem fér bele, hogy százezrével szűnjenek meg a munkahelyek.

Egy teljesen kiszolgáltatott, sérülékeny, lényegében egy lábon álló gazdaságot nem lehet napok, hónapok, de még évek alatt sem átállítani valami másra. Főleg úgy nem, hogy az uniós fejlesztési források szűkülésével kell számolni. Magyarország, a magyar gazdaság jó ideje pengeélen táncol. Most mindössze annyi a változás, hogy immár a kormány is kénytelen volt felkapaszkodni a penge élére. Úgy tűnik, nem élvezik a helyzetet. Helyes. Mi sem élveztük egyetlen percig sem.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!