Október 19,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Hacsaknem Blog


Attól, hogy a rajongótábornak megteszi ez az ócska duma…

Akkor ezt is ismételjük át.

Strache alkancellár lemondását osztrák belügynek tartjuk, így a kormány nem kívánja kommentálni. Azt pedig több alkalommal világossá tettük, hogy a magyar kormány nem foglalkozik üzleti kérdésekkel, így a médiatulajdonosok döntéseivel sem

– ezt válaszolta Havasi Bertalan hangján keresztül az Index kérdésére minden idők legbátrabb, legegyenesebb gerincű magyar miniszterelnöke, miután újdonsült barátja a szélsőjobban és Európa megreformálásában – azaz megszabadításában a bevándorláspárti liberális maffiától – az év osztrák korrupciós botrányába csúnyán belebukott. Az Osztrák Szabadságpárt elnöke, egyben alkancellár azon mesterkedett ugyanis, hogy orosz befektetők révén médiát vásároljon magának, amelyért cserébe zsíros közbeszerzéseket ígért.

Minő fájdalom, mekkora véletlen, micsoda meglepetés: az alkohol hatása alatt álló Strache alkancellár urat lebuktató rejtett kamerás videófelvételeken azt is hallani lehet, hogy olyan médiát szeretett volna magának, mint amilyen Orbán Viktornak van, úgyhogy közvetítő gyanánt az oroszok figyelmébe ajánlotta Heinrich Pecinát. Azt az osztrák üzletembert, akivel Orbán is szokott találkozni (üzleti ügyekről természetesen nem beszélnek, de azért találkoznak) és aki Strache szerint „nagy játékos, 15 évvel ezelőtt elkezdte venni Orbánnak a médiát”.

Innen szép Havasi Bertalannak lenni és az üzleti ügyekkel való nem foglalkozás jól bejáratott paneljére hivatkozva a politikailag korrekt, más országok belügyeibe semmilyen körülmények között be nem avatkozó szentet eljátszani. Ha valakinek nem rémlene már: Pecina az az osztrák sötét alak, aki segített kinyírni a Népszabadságot (egyik napról a másikra hirtelen megváltoztak a médiafogyasztási szokások, nem tehetett mást) a Mediaworks-öt pedig szőröstül-bőröstül a Fidesz kezére játszotta. A megyei lapok azóta állampárti egyenpropagandát terjesztenek és engedelmesen szolgálják az urat.

Nos, Orbán Viktornak nincs hozzáfűznivalója újdonsült osztrák haverja korrupciós ügyéhez és bukásához (pontosan ugyanúgy, ahogy arról sincs mondanivalója, hogy az alig 33 éves vejének az ő miniszterelnöksége ideje alatt összeharácsolt 32 milliárd forintos, toplistás vagyonával mi a helyzet). Pedig nem volt olyan régen május 6-a, amikor Isten hozta Strache alkancellár urat Budapesten, és nem győzték egymást agyba-főbe dicsérni Európa 21. századi önjelölt Dobó Istvánjával.

Aki odáig fajult, hogy az Ausztriában végbement változásokat sürgette Európában is (ugyanezzel a nagyszerű ötlettel haknizott nemrég Erdélyben is), és az osztrák modellt magasztalta. Ami arról ismerszik meg, hogy a jobbközép párt együttműködik a szélsőjobbos, populista, véresen nacionalista, fasisztoid eszméket valló jobboldali, hazafias párttal. Akkor nem derogált neki kommentálni az osztrák belügyeket, amennyiben arra emlékeztetett: Ausztriában a korábbi, baloldali vezetésű kormány mindent megtett annak érdekében, hogy Magyarország ne tudja megépíteni a kerítést, és Heinz-Christian Strachéra, valamint az Osztrák Szabadságpártra (FPÖ) volt szükség ahhoz, hogy az osztrák álláspont bevándorlásellenessé váljon.

Nagy volt az öröm, a boldogság, az önelégültség, de sajnos szűk két hét alatt kiderült, hogy a kölcsönös imádat és a kritikátlan egymáshoz dörgölőzés ellenére Orbán egyik legújabb szövetségesének már csak a politika szemétdombján osztanak lapokat. Miután a fideszes propagandamédia látványos fáziskéséssel és fogcsikorgatva igyekezett nem túl nagy feneket kerekíteni egy ilyen apróságnak, Orbán tegnap annyit üzent az alattvalójával: számára egy korrupciós botrány nyomán porba hullott alkancellári fej ügye nem több médiatulajdonosi döntésnél és egy olyan üzleti kérdésnél, amivel ő alkatilag nem tud/akar/képes foglalkozni. Csak a kínai, az orosz, az amerikai ikertestvéreivel szokott, de az nyilván nem számít. A macedón belügyekről már nem is beszélve.

Nézetem szerint – és nem a meglepődés mondatja ezt velem, hiszen a boldogkarácsonyozást már semmivel nem lehet überelni – egy kicsit nagyobb bajban van ezúttal az alig leplezhető kommunikációs tanácstalansággal sújtott propaganda és külön Orbán Viktor, mint általában szokott, amikor kínos és védhetetlen ügyleteket magyaráznak. Tudniillik itt arról van szó (nem tudom, hogy mivel foglalatoskodik ez idő tájt az ellenzék, de a sok-sok magas labda közül, amit az elmúlt években nem sikerült leütni, ez talán a legmagasabb), hogy a magyar miniszterelnök osztrák ikertestvére történetesen éppen vele példálózott és rá hivatkozott, amikor egy oroszokat (értsd: Putyinhoz közel álló oligarcha-rokon) potenciálisan kiszolgáló korrupciós ügyön eltaknyolt.

Zárójel. Emlékeznek a jó öreg Simicska Lajosra, akinek minden atombombája mellément? Nekem átsuhant az agyamon – persze, semmivel nem függ össze -, hogy mit nyilatkozott az O1G szülőatyja az Orbánnal korábban, a 2014-es választások után folytatott beszélgetéseiről. Nevezetesen azt, hogy a bukott Strache felcsúti haverja orosz pénzből (Roszatom) akarta felvásárolni az RTL Klubot, hogy aztán megszüntethesse a csatornát. De ha ebben semmiféle analógiát nem látunk esetleg (hiszen a RTL Klubot nem sikerült bedönteni, se a Roszatom pénzén, se máshogy), az eléggé kimagyarázhatatlan tényállás, hogy az Orbánnal is személyes kapcsolatban álló Pecina, az Orbánnak médiát vásároló nagy játékos neve ebben a sztoriban elhangzik. Vagyis a korrupt szélsőjobbos osztrák figura bevallotta: az orbáni modellt akarja követni annak az embernek a közvetítésével, aki már Orbánnak is hatalmas szolgálatot tett. Vagyis létezik egy felvétel, amelyen Strache, szélsőjobbos osztrák figura gyakorlatilag leleplezi Orbán médiavásárlási szokásait és megnevezi az ebben jártas dörzsölt figurát, aki a Népszabadság-Mediaworks-ügyletet is lebonyolította. Amelyről mostantól hivatalosan is tudjuk (eddig is tudtuk, persze), hogy nem szuverén médiatulajdonosi döntés volt, hanem egy politikai akcióba csomagolt véres üzleti ügy.

Vagyis attól, hogy az elvakított tábornak megteszi az az ócska duma, mely szerint más országok belügyeibe nem avatkozunk (dehogynem!) és üzleti ügyeket nem kommentálunk, egy kínzó kérdés azért magyarázatra szorul: mit keres Orbán (és Pecina) neve egy olyan ügyben, amelynek nyilvánosságra kerülése nyomán Ausztria alkancellárja lemondásra kényszerül és előrehozott választásokat kell kiírni az országban? Nekem úgy tűnik, hogy a miniszterelnök úr márpedig nyakig benne van ebben az osztrák belügyben, azt is mondhatnánk, hogy a Strache úrral fenntartott, bimbódzó politikai szerelmi kapcsolat tökéletesen ráégett. És miután a szomszédos országban kvázi politikai válságot okozott Strache leleplezett korrupciós ügylete, az még egy jó ideig európai közélet napirendjén fog szerepelni, és nem lehet majd úgy tenni, mintha meg sem történt volna. Akkor is, ha a Pecina által Orbán kezére játszott egyenmédiában sehol nem írják le Orbán nevét Strache bukásával összefüggésben, a sorosozás-migránsozás itt már lehet, hogy kevés lesz.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.