Géza bácsi jó karban lévő hatvanas pasi volt. Mellesleg orosztanár, egyben az osztályfőnökünk is. Meg süket, mint az ágyú. Ez utóbbi tulajdonsága lehetővé tette, hogy amikor szokása szerint le-fel sétált a padok között, különféle válogatott gorombaságokat lehetett mormogni a háta mögött. Persze azért visszafogott hangerővel, hátha mégis hall: ezek közül az egyik legszelídebb a “Géza bácsi mit mászkál itt, mint egy hiéna….” című megjegyzés volt. Az általa viselt, hátul derékpántos köpeny kihagyhatatlan alkalmat nyújtott arra, hogy a pánt és a dereka között képződő polcocskára papírgalacsinokat, lerágott almacsutkákat, elszáradt rágógumikat rakhassunk. Kampósra hajtogatott, a már fent említett övpántra és a zsebére akasztgatott füzetlapokra különféle kedves megjegyzéseket írogattunk. Természetesen arról azért gondoskodtunk, hogy ezeket a kis kedvességeket az óra végére szépen vissza is szedegessük. Egyetlen alkalom volt, amikor előbb fejezte be a sétáját, mint ahogy kicsengettek, így az órát az övpántjára akasztott “hülye vagyok” felirattal hagyta el a folyosón randalírozó több száz diák őszinte örömére…
Apró, manapság már bugyutának tűnő diákcsíny volt. Most valahogy mégis eszembe jutott… Aki bármilyen hasonlóságot vél felfedezni a fentiek és a már évek óta zajló értelmetlen, idétlen, primitív plakátkampányok között, nem téved: csakhogy mi akkor tizenöt-tizenhat éves középiskolások voltunk, a mai “csínytevők” meg lassan Géza bácsi korúak… Sokukról azt sem tudom elképzelni, hogy egyáltalán van-e középiskolai végzettségük… (Ha igen, akkor még szánalmasabb…)
Sági Zsuzsanna
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.