NEHAZUGGY

Mert az tény, hogy a hazát már elrántották a fejünk fölül

Mikes Mirtill | 2019. Május 12, Vasárnap | 11:58

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

[email protected]

Tárgy: Alsó

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Már megint kendnek a jó. Kimaradt ebből a politikaielnyomórendszerváltásból és köznemes maradhat. Nem úgy, mint mi. Itt a „demokraták” kitörölték a népet a köztársaságból. Először úgy látszott, hogy csak az elnevezést egyszerűsítik, mert a népköztársaság szó hosszú nekik. Egy szuszra nem tudták kimondani, mert annyira kifulladtak a Soros ösztöndíjért való tülekedésben. Hiába pihenték ki magukat a puha diktatúrában dagonyázva.

Dollárokkal kitömve meg pláne nehéz volt a Bibó bácsi sírján ágálni a polgári demokráciáért. Nem csoda, ha a szüntelen lihegéstől nem győzték szusszal ezt a hosszú szót. Először a „nép”, aztán a „köz” is oda lett a népköztársaságból. Így maradt a nyakunkon a társaság, kisajátítva a nemzet javait, hibernálva a népet. Politikai osztálynak hívják magukat, a személyzetük pedig két nyelvcsapás között, párás tekintettel elitnek becézi az aljadékokat.

De nem ennyi csak. A köpenyt is kifordították alaposan. Előbb persze a szegénységi küszöb alá demokratizálták a népesség egyharmadát, aztán mikor már a küszöböt is ellopták az elszegényített alattvalók feje fölül, és érezték a puha talajjá taposott zembereket a lábuk alatt, akkor nagy hirtelen illiberális úrrá magasztosultak a Soros zsoldon kigömbölyödött liberális demokraták és ráeszméltek, hogy a pluralizmus idegen szó, magyartalan. Most meg már ájtatos keresztényként rácsodálkoznak a sok szegényre, hogy jé, ez meg itt az alsó népréteg. És milyen ügyesen, önként csúszik az árokba, ha egy kis nemzeti színű szalaggal ékesített devizahitel síkosítót nyomunk nekik.

Ez úgy derült ki, hogy számomra ki se derült, csak ilyesmit beszélnek. Mifelénk. Az alsó néposztályban. A bennszülött alattvalók. Az a korlátlan hatalmú társaság nem az ám, aminek mondják. Pláne nem, aminek láttatni akarják. (ezt majd még megírom mindjárt, mert nekem a tata elmagyarázta, csak előbb tisztázzuk ugye, mégis hol vagyok én ebben a katyvaszban).

Megvallom nekem nehezen áll össze, hogy hogyan is volt, ami lett. Mert én már ebbe a mocsokba születtem. Mert olyan valószínűtlen az egész. Itt a „sok okos, mindentudó, felsőbbrendű, öntudatos, fajtatiszta DNS -ű magyar ember”, sőt napról napra keresztényibb és a tökéletesség csúcsán ennyire gátlástalanul embertelen. Valahogy nem áll össze, hogy miként, de főleg miért is rétegeltek bennünket a tápláléklánc aljára, no meg kik?

Jó. Tudom. Sajátos nevelési igényű vagyok. Orvosi papírom van róla. De nem értelmi fogyatékos. Sőt. A memóriám jóval átlag fölötti és jó, ha tudja kend, hogy a mostani nagyokosokkal ellentétben én különösen csípem a hosszú idegenszavakat. Úgy ragadnak hozzám, mint a körbálán feltörekvést gyakorló vőlegényhez az euró milliárdok. Alig tudtam beszélni például, amikor először hallottam a tripalmitinsavasglicerinészterrről és még mindig nem felejtettem el, mert annyira tetszik nekem a szó (biztos azért, mert ész is van benne, kár, hogy sose volt még olyan mondat, amibe passzolt volna, pedig úgy szeretném legalább egyszer fültanúk előtt kimondani).

Na de mit mond a tata? Megmondta, megírtam kendnek. Csak ismételni tudom: „Az aljasság nem a tehetség szinonimája!”. De most komolyan. Kinek juthat eszébe, hogy Ázsia és Afrika bennszülött alattvalóinak szelektálásában és irtásában rutint szerzett misszionáriusokat importáljon, mert a hajléktalan törvény ellenére se pusztultak ki a magyar szegények az enyhe tél miatt?

A válasz egyszerű. Aki tüzetesen tanulmányozta a Marx bácsi tudományát és megtetszett neki a szőrmók bácsi rémálma a tőkekoncentráció növekedésének következményeitől, amitől az emberiséget féltette. És aki hiú, az ki akar tűnni minden áron. A jó cselekedett nem publikus. Olyan címmel még nem jelent meg újságcikk, hogy X. Y. szereti a családját, de rögtön szalagcímes szenzáció, ha kiirtja. Úgy bizony!

Nem tudom részletezve leírni kendnek, miként lettünk mi a társadalom legalja. Mert ez filozófia, meg közgazdaságtan is (mondta a nagyi, hogy mindkettő tudomány) és ezekben én pancser vagyok. Pontosabban én is. Csak én bevallom. Kend gondolkodó típus a nagyi szerint. Bepróbálkozhatna a Tőke néhány fejezetével. Hátha kend szemléletesebben tudná a tudomásomra hozni hontalanná válásunk történetét, mert az tény, hogy a hazát már elrántották a fejünk fölül!

Kendnek még megvan. Vigyázzon rá ott a messzi távolban és alkalomadtán írjon nekünk a szeretni való hazáról. Az övéket nehezen szenvedjük.

Bütyökfalva, 2019. május 11.

Mirtill

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!