Október 13,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Ovi baba és negyven rablótársa

Egyszer volt, nem is olyan  nagyon régen volt, hogy Ovi baba kincsre bukkant. Nem volt az olyan nagyon elrejtett kincs, hiszen sok ember gyűjtögette hosszú ideje, hogy akkor, amikor majd megöregszik, szépen kiegészíthesse sovány kis időskori juttatását megtakarított magánnyugdíjával. Álmukban sem gondolták volna, hogy a kincs volt, nincs.

Ovi baba azonban másképp gondolta, és gyorsan a zsákjába gyömöszölte azt a néhány milliárdot, és ezután sokkal jobban érezte magát a bőrében. Annyira, hogy elhatározta, további kincsek keresésére indul. Igaz, ezt már régebben kitalálta és jól el is tervezte – még azokban az időkben, amikor csak messziről szemlélhette azt, ahogy mások nyitogatják a kincseket rejtő szelencéket.

Volt Ovi babának néhány jó pajtása, elhatározta hát, hogy némelyiküket bevonja nagyratörő terveibe, és majd juttat nekik is a gazdagságból. Na, nem sokat, csak annyit, hogy mindig legyen kedvük tovább tolvajkodni, de teljesen jól azért ne lakjanak. Hiába, jól ismerte  a pajtásait, tudta, kinek mit kell ígérni, vagy mivel kell megfenyegetni, hogy azt tegyék, amit Ovi baba akar. Lehet, hogy többen is vannak már, mint negyvenen.

Jobbnál jobb ötletek születtek, már minden pajtás azon agyalt, hol és mit lehet még lenyúlni. Olyan gyorsan gazdagodtak, hogy be kellett vonni sok családtagot is, mert a vagyonra felügyelni kell, nehogy kisebbedjen. És a családtagok is megértették, hogy ennek bizony így kell lennie, és szívvel-lélekkel belevetették magukat minden olyan dologba, ahol lopni lehetett. Eleinte nem értettek semmihez, de tapasztalat teszi a mestert, és hát ehhez a mesterséghez, valljuk be, nem is kell olyan sok tehetség. Persze, ez csak akkor van így, ha nem kell félni attól, hogy kiderül a turpisság. Mert Ovi baba nem félős, így az sem érdekli, ha az egész világ megtudja – pár év alatt ő lett királyságának leggazdagabb embere. A kedvenc pajtása – régi, gyerekkori barátság lehet két okos, művelt, kulturált ember között – olyan ügyesnek bizonyult, hogy végül rá lehetett bízni szinte minden nagyobb feladatot, a kisebbekkel a többi rabló foglalkozik.

Sok ideje megy ez már így, nem Perzsiában… Már nem csak gyárakat, épületeket, bankokat, szállodákat, és minden más mozdíthatót gyömöszölnek nagy erővel saját zsebbe. Az is kell a teljes gyönyörűségükhöz, hogy az alattvalók gondolkodását is így irányíthassák, ahogy nekik az megfelel – vagyis hogy a zemberek ne gondolkodjanak, csak hajtsák végre, amit a baba-klán elvár. Így aztán ma már TV-csatornákat, újságokat, internetes portálokat is magukhoz ragadtak, és ezekből aztán minden hívő megtudhatja, milyen nagyszerű csapat is Ovi babáé.

Az ellopott öregkori biztonságukról ott nem esik szó, így már nem is emlékszik rá szinte senki.

„Ereszkedik le az éjszaka, a sötét, komor éjszaka, mely mindent szürkévé és gyanússá tesz.” (Boleslaw Prus)

Ha valaki elfelejtette volna, hogyan végezték anno Ali baba rablói Perzsiában, megsúgom: egy szemfüles rabszolgalány… na, ez csúnya, inkább le sem írom.

Horn Anna

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS