NEHAZUGGY

Inkább nem is kell az a 70 milliárd, tartsd meg magadnak

Lázár Gergő | 2019. Április 30, Kedd | 12:02

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Sokáig úgy tűnhetett, a civil szervezetek vegzálása alább marad – de legalábbis már nem napi téma a sajtóban –, azonban megint csalódnunk kellett. A sorosozó, brüsszelező és migránsozó kormány szakított arra is időt, hogy továbbra is meggátolja a hazai civil szervezetek működését. Történt ugyanis, hogy a Norvég Alapok, amely 2008 és 2014 között közel 50 milliárd forinttal támogatta Magyarországot – noha ebből 15 milliárd forint a Fidesz Norvég Alapok-ellenes intézkedéseinek eredményeként bennragadt – 15 európai ország közül egyedüliként Magyarországgal nem tudta aláírni azt a szerződést, amelynek értelmében 2014 és 2021 között 69,1 milliárd forint támogatás érkezne az országba. Persze nem az ingyen pénzzel volt baja Orbánnak és kormányának, hanem azzal, hogy ezen pénzek 10%-kát a hazai civil szervezetek között kell kiosztani, mégpedig úgy, hogy annak elosztásáról nem Orbán Viktor, hanem a donor országok (Norvégia mellett Izland és Lichtenstein) által, egy nyílt pályázaton győztes, politikai pártoktól és vallási szervezektől független szervezet dönt.

Leegyszerűsítve tehát, az a gondja Orbán Viktornak a magyar kormánynak, hogy nem ők rendelkezhetnek egy külföldi támogatás teljes elosztása felett, vagyis nem oszthatják azt ki haveroknak és családtagoknak. Orbánék kiiktatásával ugyanis az is előfordulhatna, hogy a kormánytól teljesen független civil szervezet kap támogatást, amely Magyarországon teljességgel megengedhetetlen. Minden és mindenki Soros kottájából játszik, céljuk pedig a teljes világuralom. Ezt még akár viccnek is vélhetném, de lassan eljutottunk arra a pontra, hogy ez már a fájó valóságot jelenti. Orbán és kormánya előbb mond nemet közel 70 milliárd forint támogatásra – ezekből emberek százezreinek életét megkönnyítő programok teljesíthetőek – mintsem, hogy elfogadja azt, hogy a támogató ország döntsön a pénzek 10%-ának elosztásáról.

Ide jutottunk. Szégyenszemre egyetlen országként huzakodunk nemzeti szuverenitásunkon – félreértés ne essék, ez a Mészáros-félék meggazdagodását jelenti, tehát közvetlenül Orbán Viktorét -, miközben óriási szüksége lenne arra a pénzre ennek az országnak. Emberek százezrei élnek ma úgy Magyarországon, hogy a hónap végére már nem marad egyetlen forintjuk sem, nem beszélve azokról a tízezrekről, akik a kilátástalan helyzet következtében utcára kerültek. De nem. Orbán Viktor a magyar nép nevében utasít vissza közel 70 milliárd forintot, mert a nemzeti önbecsülése nem engedi azt, hogy akár egy forint támogatás sorsáról is ne ő dönthessen. A kicsinyes, uralkodásmániás, felcsúti focista inkább hagyja éhenhalni a rászorulókat, mintsem hogy elfogadja a nem általa írt játékszabályokat.

„Magyarország diktátumok helyett partneri kapcsolat keretében, egyenlő feltételek mellett kíván együttműködni a donor államokkal” – ITM

Ez a Magyar Narancs cikke alapján annyit tesz, hogy az alapok civil részébe is beleszólást szeretne, de legalábbis „vétójogot” az alapkezelő kiválasztásánál. Szerintük tehát diktatúra az, ha egy, valaki által nyújtott támogatás sorsáról a donor ország szeretne dönteni és nem diktatúra az, ha a támogatások teljes egészéről a magyar kormány akar dönteni. Milyen logika ez? Tudjuk, a NER rendszere erre épült, a több száz, ezer milliárd forint ellopása máshogy nem teljesülhetett volna, mintsem egy rendszer diktatórikus fenntartása által. A Norvég Alapok azonban nem kíván asszisztálni ehhez a rendszerhez, ezért szeretne megbizonyosodni arról, hogy az általa felajánlott összegek nem Mészáros Lőrinc, vagy Tiborcz István személyes bankszámláján kötnek ki, hanem ott, ahova azokat valóban szánták.

Az, hogy a pénzekről valóban lemond-e a magyar kormány, még nem eldöntött tény, hivatalosan legalábbis nem az. Azonban nem úgy tűnik, mintha Orbán képes lenne kompromisszumot kötni azért, hogy az ország ne essen el közel 70 milliárd forint támogatástól. Nem köt kompromisszumot, mert fontosabb számára az, hogy még a föld színéről is eltörölje azokat a civil szervezeteket, amelyek sokszor borsot törtek az orra alá. Az állam helyett végezték sokszor az állam feladatait, amikor is rászorulókon és hátrányos helyzetű embereken segítettek. Akiket a kormány az árok szélére lökött, majd még jól bele is taposta őket a földbe, a civil szervezetek karolták fel és nyújtottak nekik segítséget. Ártatlan, hátrányos helyzetű emberek ezreit védték meg a kormány emberellenes intézkedéseitől, amiért bűnhődniük kellett akkor és bűnhődniük kell most is.

A Norvég Alapok támogatásának nem elfogadása, vagy egyenesen visszautasítása, nem csak civil szervezetek tucatjait teszi tönkre, de magyarok ezreinek életét is, akiken ezek az pénzek sokat tudtak volna segíteni. De csodára sajnos nem érdemes várni, Orbán és bandája ugyanis már eddig is bizonyította, hogy emberség ide, keresztényi szeretet oda, azok, akik nem értenek egyet a kormánnyal, akár meg is dögölhetnek.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!