Lucának szeretettel
Tavasz van, ihletet kaptam a kertben való munkálkodás közben.
Elhatároztam, hogy itt csak pozitív gondolatokat közvetítek, ha már úgyis a mindennapi „vérgőzös” valóság senkit sem kerül el.
Sajnos nem saját a kert, anyósomék vidéken laknak, a házhoz tartozik egy konyhakert és egy gyümölcsös. Vannak tyúkok, bárányok és az elmaradhatatlan kutyák.
Nem vagyok nagy kertész, azt csinálom amit biztosan tudok károkozás nélkül. Meg amit megkérdezek. Ez nem rontja a kedvem, szívesen vagyok odakinn.
Korábban nem volt bennem ez a rajongás a kerti munkák iránt, mert gyerekkoromban anyuék vettek egy hobbitelket és anyu elvárta, hogy segítsek, na meg persze, hogy kimenjek velük, addig sem csatangoltam és fiúztam. (Azért ilyen is volt).
Mire a kisebbik fiam is önjáró lett és nem volt ön- és közveszélyes, egyre többet segítettem az idősödő szülőknek. Persze a férjem az igazi mester, aki nélkül nem lenne semmi sem. Ő átvette a családfői szerepet amióta apósom az Alzheimer-kór miatt nem megbízható (ez most finom megfogalmazás). Azóta sokszor együtt dolgozunk szombatonként és teljesen jól együtt tudunk működni, akár kerítés építésben, ásásban, kapálásban, stb.
Hogy mit akartam evvel tulajdonképpen mondani? Semmi különöset, csak azt az érzést szeretném átadni, hogy mit jelent a kerti munka után végignézni a megművelt földön, hogy milyen amikor a csendet csak a madarak csivitelése töri meg, amikor nyílnak a gyümölcsfák virágai és méhek donganak körülötte, amikor az udvarban az északra tartó pintyek a madáretetőből csemegéznek, és a kutyák, akik napoznak az ágyások mellett.
Hosszan tudnám folytatni. Minden évszak tartogat valami szépséget, de a tavasz ami kibontja az életet, nekem ez a legszebb időszak. Sosem gondoltam volna, hogy órákig tudom az ágyásokat gyomlálni, a legkisebb gazokat is egyenként kihúzva. Teljesen ellazít, kikapcsol, kisimítja még az agyamat is, de ez jó. Télen a varrás nyújt hasonló élményt, amiben szintén nem vagyok egy fenomén.
A lényeg az, hogy megtaláltam azt a tevékenységet, ami kizökkent a hétköznapok őrületéből és kikapcsol, megújít, felüdít. Szeretem ezt az érzést, hogy új életek elindítója lehetek.
Zsanett
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.