Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Önöknek nem az érkezőkkel van problémájuk, az önök problémája az országot elhagyó magyarok száma. Beszélgetés Judith Sargentinivel

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Pár nappal ezelőtt Judith Sargentinivel, a Baloldali Zöldek pártjának tagjával, a Sargentini jelentés megalkotójával beszéltem telefonon. Sargentini kifejtette véleményét többek között a magyarországi helyzetről, az Unió változásairól és arról is beszélt, hogy véleménye szerint mi a legfontosabb kérdés a májusi EP választáson.

Judith Sargentini neve Hollandián kívül sokak számára ismeretlen volt egészen a 2018-as, az ő nevével fémjelzett jelentés Európa Parlamentben történő elfogadásáig. A beszámoló, mely végső soron megindította a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben – melyet José Manuel Barroso csak uniós atombombaként emleget – a kormánypártoknál kiverte a biztosítékot, nem beszélve a Fidesz szavazóiról. Sargentini a viszonylagos ismeretlenségből előlépett és egy fél ország által utált személlyé vált. A Fidesz hívei és maga a kormány sem volt ugyanis hajlandó elfogadni azt, hogy az Európai Parlament többsége egyetértett abban, hogy súlyos problémák vannak az országban. Szerintük ilyenről szó sincs, ezért hát hazug módon Sargentinit is Soros emberének kiáltották ki és – több Európai uniós politikussal egyetemben –  arcképével kiplakátolták a fél országot.

Ezt követően megindult az országos gyűlöletkampány Sargentinivel szemben, ami igen súlyos méreteket öltött, elég csak megnézni a Facebook oldalát és rögtön kiderül, valamit megváltoztatott. Noha a jelentés elfogadása óta eléggé lelassultak az események, ez a fejlemény Sargentinit is zavarja. Mint azt a telefonbeszélgetésünk során elmondta, ennek oka leginkább az, hogy Magyarország partnerekre talált Románia és Lengyelország személyében, az országoknak ez a partnersége igencsak megnehezíti, hogy további lépések történjenek a 7-es cikkellyel kapcsolatban.

A fél órás telefonbeszélgetés során sok téma szóba került. A magyar szempontból fontos kérdések egy részére talán sikerült választ kapni.

Sem a korábbi osztrák elnökség, sem pedig az éppen elnökölő Románia nem igyekezett folytatni a hetes cikkely szerinti eljárást. Ön lát arra esélyt, hogy ez a hozzáállás változzon?

 Igen, bízom a folyamat felgyorsulásában. Július 1-jével ugyanis Finnország lesz a soros elnök és Finnország kormányát nem fűzik szoros szálak Magyarországhoz.

Vannak olyan tagországok az Európai Unióban, melyek szintén aggodalomra adnak okot?

Természetesen nem csupán Magyarországgal kapcsolatban merülnek fel aggályok. Azonban olyan ország, ahol egyszerre, egy időben ennyi és ilyen súlyos probléma merülne fel, véleményem szerint nincsen.

Hirtelen jött ötlet volt a jelentés elkészítése? Vagy valamilyen közelmúltbeli esemény miatt figyelt fel Magyarországra?

Nem. Már 2010 óta folyamatosan és egyre növekvő aggodalommal kísérem figyelemmel a magyarországi helyzetet.

A politikai változásokat látva nem tart attól, hogy az Európai Parlament korábban soha nem látott mértékben a szélsőjobb felé hajlik?

 Véleményem szerint az emberek képesek lesznek ésszerű döntést hozni. Noha megértem azokat, akik politikai változást szeretnének, ezért akár a szélsőjobbra is szavaznak, azonban szerintem Európa polgárainak nagy többsége nem akar szélsőséges vezetőt az országa élére. Lehet, hogy vannak problémák az Unióban, de ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy komoly igény lenne a szélsőjobb előretörésére. Szerencsére van elegendő választási lehetőség egy szociálisabb Európa létrehozásához.

Sargentini asszony mit gondol, mi történne, ha a szülőhazájában, Hollandiában is egy Orbán Viktorhoz hasonló vezetőt választanának meg, aki egy, a magyarhoz hasonló helyzetet teremtene az országban?

Reményeim szerint egy ilyen esetben már sokkal korábban születne valós reakció az Unió részéről, ugyanis az elmúlt években volt miből tanulni. Ennek köszönhető az is, hogy Romániával és Lengyelországgal talán még időben kezdődött meg egy fontos párbeszéd az európai értékekkel és jogállammal kapcsolatban.

 Ön szerint mi lehet a májusi Európa Parlamenti választások legfontosabb kérdése?

A magyar kormány kommunikációjával szemben én nem gondolom azt, hogy a legfontosabb kérdés a migráció lenne. Sokkal lényegesebbnek tartom az európai értékek megtartását. Véleményem szerint a migráció egy olyan kérdés, amely Magyarországot manapság már nem is igazán érinti, a valós problémát ugyanis nem a bevándorlók, hanem az országot elhagyók, vagyis az emigránsok jelentik. Ezzel a magyar kormány érdemben nem foglalkozik, miközben ez lenne az egyik legfontosabb teendő.

Ezt hogy kell érteni?

Önöknek nem az érkezőkkel van problémájuk. Az önök problémája az országot elhagyó magyarok száma.

Ön szerint hogyan működhetne hatékonyabban az Unió?

Ne különálló országokként, hanem egy európai egészként dolgozzunk közösen. Az olyan óriások ellen, mint Oroszország vagy Kína másképpen esélye sincs a kontinensnek. Ezekről azonban végső soron az európai szavazók döntenek, melynek fontosságára nem lehet elég sokszor felhívni a figyelmet.

Ez Európa egyik legfontosabb problémája, hiszen úgy tűnik, egyre több ország kormánya dolgozik azon szinte minden erejével, hogy szétrombolja az európai egységet, azt az egységet, amely igen fontos a kontinens békéjének megőrzése szempontjából. Mit gondol Sargentini asszony, van-e esélye annak, hogy Magyarország vagy kilép az Unióból, vagy egyéb módon kikerül onnan?

Az Unióból kilépni vagy kikerülni nem olyan egyszerű, mint azt sokan gondolnák. A felmérések szerint a magyarok többsége támogatja az Európai Uniót, ezért annak nem túl nagy a valószínűsége, hogy akár a Brexithez hasonló népszavazást kezdeményezzen a kormány. De ha még esetleg el is jutnánk arra a pontra, akkor sem történne ez egyik napról a másikra.Nem hiszem, hogy könnyű lenne kilépni az Unióból. Önök is látták, mi történt az Egyesült Királysággal. Olyan ez, mint a Hotel California. Kijelentkezhetsz, de azt soha el nem hagyhatod.

Magyarország, a magyar emberek elszigetelődhetnek az Unión belül?

Ez nem fog megtörténni. Az európai közösség nem fogja a magyarokat magukra hagyni, hiszen önöket is ugyanazok a jogok illetik meg, mint bármely más európai polgárt. Az Unió célja és feladata minden egyes polgárának a védelme.

Mi jut eszébe a kettős beszéd kifejezésről?

 Orbán Viktor akárhányszor az EU pozitív dolgairól beszél, mindig csak általánosságokat említ. Azonban amint valami problémája van, mindig Brüsszelt emlegeti. Különbséget tesz a kettő között.

Több kérdést kaptunk olvasóinktól is, ezért ezek közül is kiválasztottunk néhányat, amelyeket feltettem az interjú végén.

Gondolt arra valaha is az EP, hogy egy Európai Uniós rádióadást indítson, amely tájékoztatná a különböző országok lakóit – a saját anyanyelvükön – az Unió éppen aktuális témáiról? 

Úgy gondolom, ez nem lenne jó döntés. Nem ez ideális út, ugyanis véleményem szerint a gonosz ellen nem lehet gonosszal harcolni. Az uniós rádióadás sem lenne független, ezért is lenne kétséges az ötlet kimenetele. Megértem, hogy az önök hazájában rossz a média helyzete, azonban nem hiszem, hogy ez egy járható út lenne.

 Az Európai Unió fog-e, tud-e nem csak megfigyelőket, de akár vizsgálóbizottságot is küldeni Magyarországra, a választási csalások megelőzése érdekében?

Erre az Uniónak nincs lehetősége. Sem az Európai Unió, sem az Európai Parlament nem küldhet vizsgálóbizottságot egyik tagországba sem. Ennek hatásköre ODIHR-hoz tartozik, amely az OSCE országok – melynek Magyarország is tagja – felügyeletét végzi.

Tehet-e valamit az Európai Unió, amennyiben Magyarország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez?

Az Európai Ügyészséghez a csatlakozás csak önkéntes alapon lehetséges, arra nem kötelezhet senkit az Európai Unió. Az én hazám, Hollandia is viszonylag későn csatlakozott a szervezethez, ugyanis a politikusok és a polgárok egy része is problémásnak vélte azt, hogy elveszítheti fennhatóságát saját ügyei felett. Véleményem szerint már csak azért sem igazán lehetséges az, hogy Magyarország is csatlakozik az Ügyészséghez, mert a Fidesz-kétharmadnak ez nem érdeke.

Sargentini asszony mit gondol, tehet-e olyat a magyar kormány, ami már az Európai Unió vezetésének is túl sok, ezért komoly szankciókat léptet életbe az országgal szemben?

A magyar kormány már eddig is átlépett szinte minden egyes határt, amit egészen mostanáig megúsztak büntetlenül. Úgy gonolom, ez jelenleg is probléma és nem csak én gondolom így, hanem a képviselőtársaim többsége is. Ennek köszönhető az is, hogy többséggel fogadták el az ország helyzetét bemutató jelentését.

A magyar kormányt – mint az kiderült a legutóbbi híradásokból – immár kilencedik alkalommal vonták kérdőre a tranzitzónában várakozó menekültek éheztetéséért. Mit gondol erről?

Igen, talán az lenne az egyik legfontosabb, hogy az egyes európai vezetők is megértsék, milyen visszaélésekkel van dolguk több uniós tagországban is. Ha szükséges, ehhez akár az éheztetett menekültek ügyét is be lehetne mutatni, az talán képes lenne arra, hogy végre megértesse az emberekkel, hogy milyen súlyos problémával állunk szemben.

Az olvasók nevében is köszönöm a beszélgetést.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.