Április 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Nem csalás, nem ámítás

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,462,800 forint, még hiányzik 537,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Történik kis hazánkban, hogy néha van tél. Olyankor hideg is elő szokott fordulni, meg hó, meg ónos eső, meg ilyen csúnyaságok. Tenni kell a zemberekért, mi sózni szoktuk az utakat. Úgy tudom, vannak ennél kevésbé környezetkáros megoldások is, de mi ragaszkodunk nemzeti hagyományainkhoz, még ha azok károsak is ugyanazokra a zemberekre.

Na mindegy, ha só, hát só. 32 ezer kilométer fagymentesítésére írt ki tendert a Magyar Közút Nonprofit Zrt: nem kis dolog! És főleg – nem kis biznic. Hiszen potom 12 milliárd forintról van szó, két évre elosztva ugyan, de hát az is évi 6 milliárd közpénzecske.

Akkor most számoljunk: hány hónapig kell sózni egy évben? Szerintem négynél több sehogyan sem jön ki. Van, amikor csak egy vagy két hónapig viselkedik ilyen csúnyán velünk az időjárás, de legyünk jóindulatúak, maradjon a négyes szám. Az ugye havi másfél milliárd. Ha mind a 32 ezer kilométert kell sózni minden nap ez alatt az időszak alatt, az naponta több, mint másfél millió forint. Talán futja ebből a sóra is, a bérekre is. Nagyon remélem, hogy igen, különben mi lesz velünk?!

És most jön a neheze – a találós kérdés: vajon kinek a köre nyerte a kétéves tendert? Az első gondolat a helyes, talált, süllyedt.

Tudom, aprópénz, főleg mert az adófizetőké. Meg hát a zemberek – akiket mindig megvéd csodákra képes kormányunk – biztonságos közlekedése, meg a jól végzett munka öröme, meg a szaktudás és a szakértelem (a nyertes cég korábban soha nem végzett hasonló tevékenységet) – mindent pénzt megér.

Nem ragozom. Már meg sem kellene lepődni az ilyen és ehhez hasonló napi hányadékokon – és mégis sikerül. Mert az arcátlanságnak, a harácsolásnak, a mindenki hülyének nézése (más ajánlat ugyanis állítólag nem érkezett…) mértéke  napi szinten veri ki nálam a biztosítékot. (Az is eszembe jutott, van-e ebben a keretben, mondjuk, egy kis uniós pénz is, vagy csak saját népüket nyúzzák tovább?)

Hiába, továbbra is egyre jobban teljesítenek – néhányan a brancsból. Mi többiek csak ámulunk, bámulunk, ritkán hiszünk a szemünknek.

A napokban láttam egy személyi kölcsön-ajánlatot: másfél millió forint 60 hónapra.  Nem egy napra, kérem szépen.

És, ugye, az egész számolás teljesen szürreális, mert soha nem fordult elő – és ahogy a klímaváltozást elnézem, már nem is igen fog – hogy négy hónapon keresztül minden nap sózzanak ennyi kilométert. Az egész egy agyament, nem is titkolható, komplett szemétség.

Nincs zárógondolat, csak forrongó indulatok.

Horn Anna

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.