Húzzatok el innen! Konkrétan nem arra gondolt az építkezésen dolgozó csoportvezető, hogy a nagy gödör mellől húzzák el a kollégái. Konkrétan arra gondolt, hogy már rohadtul elege van mindenből. Robotol, rendszertelenül, kiszámíthatatlanul dolgozik – a főnöke kénye-kedve szerint. Egyszer beledöglenek a munkába, máskor oda sem mennek, mert nincs anyag; nincs, aki kiadja; nincs, aki megszervezze a munkát, hogy haladjanak. Mindig csak ők vannak, akikkel játszadoznak, mint macska az egérrel. Kifogás mindig akad a miért csak ennyi fizetésre. Nem számít a szerződés, semmi sem. A hozzá tartozó melósok hőbörögnek, ő nem tud segíteni, a főnök meg szarik mindenre. Nincs élete, se pénz, se karrier, se otthon, semmi… Áll a saját lábán. Ennyi.
Húzzatok el innen! Ez maradt a nagy magyar álomból. Kátyúban az ország, a lyukakat nagyon nehéz lesz betömni. Ő is fáradt. Gazdag vagy nem Európa, nem érdekli, ennél rosszabb nem lehet. Hiába pofázik Orbán, hogy ottan felé válság van, a kiút Közép-Európa. Neki lehet. Melyik közép? A csehek, a szlovákok, a szlovének? Ők már elhúztak mellőlünk.
Az európai emberek többsége jól érzi magát. Persze nem minden tejfölös bödön, de legalább emberszámba veszik a melóst, így mondták a barátai, akik már Berlint, Oslót, Rómát építik. Melóznak, mint az állat, de van látszatja, gyarapodnak is. Orbán Viktor meg papol, menjenek a fiatalok külföldre, szerezzenek tapasztalatokat, aztán majd hazajönnek, és itthon sokkal jobban boldogulnak.
Mondja, miközben kifelé áll a szekere rúdja, és amilyen marha, még a magyar embereket is belerángatná abba a pökhendi, nagyúri lapátolásába, amit évek óta játszik. Csakhogy ott nem lesz neki közpénzből Budai Vára, nem kap trónt, legfeljebb bilin ül. Bili karrier, minden belevalóval. Érthető, ugye? Ha Orbán temeti Európát, a magyar emberek bizonyára temetésre vándorolnak ki az országból. Élni.
Orbán könnyen vigéckedik itthon. Rokonainak több milliós magánvagyona van. Az apja, a lánya, a veje úgy él közpénzből, mint egy úri család. Ők is elhúztak már a p*csába, csak ők a magyar emberektől. Olyan messze vannak már tőlük, mint az Ikarus csillag – a Földtől kilenc milliárd fényévnyire.
Nyaljátok a fagyitokat, átkozott banda, százezrek húznak el, ez az Orbán-korszaki népvándorlás. Elhúzni innen, mert a gyerekek a lebutított iskolákban lassan kevesebbet tanulnak, tudnak, mint az afrikai kölykök. Ez sem igaz, ők az életből jobbak, ők értik, hogyan tartsák fenn magukat, lehet, hogy nincs mobiltelefonjuk, de számíthatnak egy szebb jövőre. Magyarországon nem lehet. Azt papolja a Rétvári isteni bohóc, hogy majd mi, majd mi megmutatjuk, hogyan kell bánni a tehetségekkel. Láttuk: tudományos akadémia, CEU, szegények kirekesztése a tudásvágyból. Az építkezési szakember főnöke is a hatalom tanonca. Ő is húzza. Az orrát. Azoktól, akikből él. Lovat a seggnyalásáért Orbánéktól kapott, rá is ült, ész nélkül, emberség híján üget. Ha kell, beléjük is gázol, közben nyeríti a boldog jövőt.
Elhúzni innen. Amikor az egyik segédmunkásnak kificamodott a bokája, nem mert szólni a főnöknek, pedig könnyezett a fájdalomtól. Ne-ne, éhen döglik, ha még ennyit sem dolgozhat. Milyen családvédelmi programról hetyeg a jól fejlett fidesznyik, Novák is? Le vannak itt szarva a családok, azok boldogulnak majd, akiknek a hitelek nem kezdik ki a gyomrát; akik képesek eladósodni a drága hazáért, és szülni, szülni, szülni – a nagy magyar habokra.
Arra kéri a magyar embereket Orbán Viktor miniszterelnök, ha szeretik a hazájukat, ha ki akarnak állni a hazájuk érdeke mellett, vegyenek részt a május 26-i európai parlamenti választáson.
Meg kell mutatni a brüsszelieknek, hogy Magyarországon az történik, amit a magyar emberek akarnak, és nem Brüsszelben fogják mindenfajta, éppen balra húzó és tolódó pártok meg Soros György-féle „ilyen civil szervezetek” irodáiban eldönteni, mi történik Magyarországon és Európában.
Orbán Viktor picsog, legyünk korrektek, hogy a magyar emberek dönthessenek saját sorsukról. Pontosan így lesz. Nem afrikai, ázsiai emberek dobálják bele a szavazólapokat az urnákba. Csak az a baj, hogy megint ők – némi hivatalos segédlettel – számolják össze az ikszeket. Nekik jut, nekünk marad, ha marad.
A kizsigerelt, középkorú építő szakember is szereti a hazáját, mégis évek óta a kispadon ül millió sorstársával. Még egyetlen narancsos és keresztény minike sem akarta onnan fölállítani, hogy legalább kezdőrúgást végezhessen saját sorsáért. Előbb kerül szégyentáblára a neve, a fényképe. A rózsadombi meg a balatoni villákban röhögnek rajtuk. Orbán ezt az országot ne akarja bayerzsoltokkal, szijjártókkal, lázárokkal, matolcsykkal, mészárosokkal, rokonokkal, haverokkal bevezetni a diktatúrájába. Nem lehet a migránsok elleni gyűlöletre, sorosozásra alapozni Magyarország felemelését. Európa még most sincs messze, és ha mi is benne létezünk, nem szabad hagyni, hogy az őrültek bezárják a határainkat a demokrácia, a humánum, az egész világ előtt. Addig pedig marad a húzzatok el, és továbbra is százezrek szeretik majd a hazájukat Párizsban, a Szajna partján sétálva, a barcelonai Sagrada Família lépcsőjén üldögélve vagy a brüsszeli Atomium árnyékában.
Ők az Orbán elől menekült magyar emberek. Orbán pedig ne Európát temesse, hanem magát ássa el szégyenében.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.