Április 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Aki állva marad, azt hagyják önerőből megdögleni

kelemen.mikes@netkavezoabujdosokhoz.tekirdag.tr

Tárgy: Facipő

Mikes Mirtill: E mail Rodostóba

A tata mindig mondta, hogy szerencsés kend. Azt nem tudom mire, miért is, de azért biztos, hogy nincs itt. Mert fénysebességgel húzzák ránk a latrok a keresztény kurzust, ami már önmagában is elég necces. De erről majd később. Azért előjárójában máris képzelje el milyen ciki a népnek, amikor kontárok, durciból és kajakból az agyukba nyomnak valamit, amiben maguk se hisznek, csak korlátlan hatalmat és rahedli nagy dohányt termel nekik.

Előbb azonban egy ügyrendi kérdésben kellene a kend álláspontja. Fejlődési rendellenességemből kifolyólag nekem több kérdésem van, mint amennyi türelmes, hiteles és bölcs válaszadóm. Mit szólna hozzá kend, ha a Luca nénit harmadik nagyiként lízingelném, legalább addig, amíg kevesebb kérdésem lesz, vagyis „be nem nő a fejem lágya”? Így mondta a nagyi a momentán állapotomat. Mert itt most mindennapos a gondolatszennyezés, ami ugye kimerítő válaszokat igényelő kérdéseket vet fel bennem.

Ja. És kend szerint a Luca néni mit szólna? A nagyiék lízingben, már dédszülők is egy tucat bölcsesség- és türelembérlőnek. Mi a tesóimmal nem vagyunk féltékenyek, sőt egy vajas/lekváros kenyérre bármikor jók nálunk az ősbérlő bértestvérek.

Szóval a kurzus. A nagyi mondta, hogy a dédi mama professzor keresztény témában. Nemzetikeresztény vonalon meg pláne. Őt kérdezzem. Két lábon járó széleskörű gyakorlati tapasztalattal igazolt általános műveltség a dédi. Tanyasi lányból lett szövőnőből lett szolid kiskosztümös termelésirányító, úgyhogy lehetetlen megvezetni. Pláne a kínai piacon vett diploma takarásából előbújt „elit” erőlködik nála hiába a molyirtó szövegével. Igaz négy elemire tartotta érdemesnek az előző mintakeresztény kurzus, de utána Rákosi fillérekért szállította neki a magyar- és a világirodalom klasszikusait (pld. 1955. Móricz: Úri muri, Balzac: Goriot apó 3 – 3 Ft), és a diktatúra által kiszabott napi nyolc órás munkaidő és a család mellett volt lehetősége tanulni, olvasni, színházba járni. Sőt brigádvállalásban bérletes desszertként bepuszilta a Kádár-rendszer 15 évi operatermését is a magas műveltséget hordozó esztétikus közösségi élmény, na meg a katarzis miatt.

Tőle tudom, hogy a most puszipajtás keresztény bajorok hajdani grófjait, főpapjait pogány elődeink oly takarosan kiirtották a pozsonyi csatában, mint DDT a krumpli termelőket. Errefel most úgy tesznek ezek a múlt módosító pupákok, mintha mi is keresztények lettünk volna akkor, és István királyunk fáradságos öldökléssel nem szabadította volna meg a kereszt alá térdeltett magyarokat a pogányként állva maradt magyaroktól.

Meg azt is mondta a dédi, hogy az unió „csontváz” elődje, az antant, azért segítette a nyakunkba a magyarul nehezen beszélő bunyevác beütésű lovas tengerészt, mert – ahogy most szereldeként használnak – akkor Európa éléskamrája voltunk. Márpedig ahhoz a földtúráshoz még butább emberek kellettek, mint a mostani ketyere berheléshez. Az is igaz, hogy az európai műveltségű Kunó bácsi költségigényesebben és kisebb hatásfokú technológiával tartotta a felvilágosodás utáni Európa közepén a Magyarországnak nevezett veteményest, mint most ez az EMMI ezt a szereldét. Tényleg ez mi, ez az EMMI? Merthogy nem emberi erőforrás-fakasztó az biztos! Sőt!

A tatámék ulti közben mondtak egy csúnya viccet, mert azt hitték, hogy elaludtam a műhelyben az ebéd utáni szundira hevenyészett dikón. De mindent hallottam és azért írom meg kendnek –ha tudom szebb szavakkal -, mert nagyon passzol ide, erre a „szelekciósforrásfakasztásos” hogyishívjákra.

Egy bácsi ijedten mutatja a fütyijét a háziorvosnak. Az urológus is továbbküldi a sebészhez. Az szintén menthetetlennek ítéli; le kell vágni! A bácsi rémülten rohan a homeopátiás terapeutához és elpanaszolja, hogy le akarják neki vágni, mire az csak úgy, félszemmel rásandítva a testrészre megvigasztalja, mondván: „semmi gond, ez leesik magától”.

Hát így van ez a mostani kereszténykurzusos népirtással is. Aki áhítatot mímelve ájtatosan térdre rogy, azt tejbe-vajba fürösztik, aki állva marad, azt hagyják önerőből megdögleni.

Én a dédi mamától csak azt akartam megtudni, hogy mire számítsak személyesen, ha olyan lesz most nekem, mint neki volt, mikor ilyen idős volt, mint én, de nagyon röviden válaszolt: „Ha azt teszed, amit én, akkor nyaklevesre!” Akkor a nép többsége öröklötten szegény volt. A családnak a lábbelit kímélendő volt egy pár nagy facipője, amibe a soros vízhordó csak úgy belelépett flórharisnyásan. A folyóról hordták az ivóvizet. Télen léket vágtak, onnan. És az anyukája meglátta, hogy a facipő talpát koptatva csúszkál a folyó jegén. Nem attól félt, hogy beszakad, mert akkor még igazi telek voltak, hanem kárt tesz a család több nemzedéket kiszolgált „járművében”.

Ezért aztán nekem most a sanyarú jövőre készülve az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy az újraizzított keresztény kurzusra való tekintettel a szülinapomra szerezzen nekem egy pár facipőt, amit megoszthatok a családdal. Mert a szegénység keresztjének viselésére már megint jogosultságot kaptunk Európa jóváhagyásával. Egyébként könnyedén bevállalom; nem csúszkálok a folyó jegén, mert azt utoljára a tata látta gyerekként befagyva. Azt is csak félig-meddig, egyrészt. Másrészt régen nem iható a vize. Ha már a víznél tartunk. A tata üzeni, ha kódorogna kend ott messzi idegen földön és szomjat oltani folyóra lelne, ne kapkodja el kend az ivást. Ha élő kagylót talál, nyugodtan igyon a vízből, ha már rák sincs, akkor forralva se. Nálunk már a béka is pusztulóba, úgyhogy ide pláne ne jöjjön.

Bütyökfalva, 2019. március 15.

Mirtill

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS