Na végre, itten van március idusa. Iduskája. Összecsődültek a népek, hogy láthassák a bálványt, országunk hős vezérét, a szabadság zászlóvivőjét. Van bőven zászló, amit lehet vinni. Magyar zászló is, székely zászló is, lengyel zászló is. Uniós pont nincs, biztosan nem engedték be a biztonsági őrök. A műsorvezető arról mesélget, hogy fel van ajánlva az ország Máriának és a kis Jézusnak, ez még ma is így van. Most vonulnak fel a történelmi zászlók.
Felolvassák az ünnepi műsor résztvevőit. Rendezte: Vidnyánszky Attila. Taps.
Himnusz után hajrá Magyarország, hajrá magyarok kiáltások a tömegből. Hegedülés van és iskolai szavalókórus. Még a nap is kisütött közben, ami jó hír. Egy ember erősen ordít valamiért (talán a hegedülést szeretné túlkiabálni), hogy a történelmen átívelő híd van, amin ott állnak apák és fiúk. Az anyák és a lányok alighanem leszorultak, vagy otthon maradtak szülni.
Műsor van ünnepileg. A művészek annyira izgalomba jöttek, hogy nem nagyon megy az együttszavalás, de nem baj, biztosan váratlanul jött a március 15 és nem volt idő összepróbálni.
Döngölik a csűrt, a magyar nép önfeledt öröme túlcsordul. Szavalunk nemzetileg. Az egyik kisfiú picit túlmozgásos. Alighanem a nemzet színészének készül vagy csak elragadta a hevület. Most jön Lengyelország miniszterelnöke. A felcsapó éljenzésből az is kiderül, hogy elég sok lengyel szurkoló érkezett ünnepelni. A zászlók alapján el is foglalják a dobogóhoz közeli helyeket. Úgy tudja a lengyel miniszterelnök, hogy ez itt a szolidaritás ünnepe. Hoppá, Európa is előkerült – nem szép dolog egy fideszes ünnepen -, de az utolsó pillanatban sikerült korrigálni Istennel, aki majd megsegít minket.
Felcsapott a Viktor! Viktor! üvöltés és egy idegőrlő kappanhang. Hupsz. Maga a nagy magyar miniszerelnök az. Most mesél arról, mi mindent adtak nekünk a lengyelek, akik meg is változtatták a történelmet. Ezért megemeli a kalapunkat. Ezer éve barátok vagyunk és romantikus nagy kaland ez. De most látványos felemelkedés jön, reneszánsz és hajdan volt nagyságunk ível felfelé. Végre úgy élhetünk, ahogy mindig is szerettünk volna. Hát én el is hiszem, hogy az Orbán család már úgy él, de speciel elég sokan kimaradtak a jóból.
Orbán azt mondja, ő még most is abból él, hogy volt március 15. Esküszik, hogy nem lesz tovább rabok. Most a 12 pontról beszél. A sajtószabadságra nem tér ki, de szabad nemzet akar lenni a saját államában. Az idő kiszórta ami könnyű, fennmaradt az igazság. Az igazság az, hogy ő azt csinál, amit akar. Feltéve persze, ha ezt eléggé nemzetiesen teszi. Az eszmények mindig a valóság felett állnak. Mondja ő. Szerintem meg baj van a padláson.
Ő azt is tudja, miről álmodik a másik magyar. Hiába győztek le minket akárhányszor, sose győztek le. Sőt, vívtunk a keresztény kultúráért is, akkor is győztünk.
Tisztelt ünneplők! Felnőtt nemzet vagyunk és tudjuk, hogy a honfoglalók nyugatra indultak. A törzsfők a keresztényéget választották. A mi életünk a szabadságharcok láncolata. Megmég a kereszténységet védjük. Benne van az alaptákolmányban is, ez is bizonyítja, hogy a keresztény kultúra megvédése nélkül elveszítjük Európát. Egy liberális Európa elnyomó birodalom és farkasvak is.
A lényegnél vagyunk. EP-választás. Minimum elvárás a választási beszéd ilyenkor. Orbán kizavarta az oroszokat és megállította a migránsokat és most nemzetállamokat és új, erős vezetőket akar Európa élén. Megállítja az egyesült Európa lázálmát. Büszke Magyarországra és újra és újra egyesíti ő a magyarokat a szabadság zászlai alatt. Mimagyarok saját hazát akarunk. Ez a szabadság és vérkeringés is.
Jóisten, hajrá Magyarország, hajrá Magyarok.
Tömeg: Viktor! Szeretünk, Viktor! Szeretüüünk!
Kossuth Lajos azt üzente…
Hát úgy tűnik, tényleg váratlanul köszöntött be március 15, mert mintha nem sikerült volna összegereblyézni elég választási szlogent. Bár lehet, hosszabb volt ez a szónoklat, csak a felét ki kellett húzni a legújabb, pártcsaládban zajló események fényében. Mindegy, legalább rövid volt. Az is valami.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.