Április 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Tehetnek ők arról, hogy az Európai Unió tele van erre a fergeteges humorra érzéketlen savanyújóskákkal? 

Nem állítom, hogy képes vagyok olyan gyorsan forgatni a fejemet, amilyen gyorsan változik a Fidesz – néppárti kizárással kapcsolatos – álláspontja. A Magyar Nemzet azonnali hatályú kilépést sürgető szerkesztőségi állásfoglalásától a csigavérig, miszerint a magyar állampárt az Európai Néppárt tagja és az is akar maradni, bár az sem kizárható, hogy nem is ott van a helye, minden és mindennek az ellenkezője is elhangzott.

Sokan másokkal ellentétben én nem gondolom azt, hogy egy tudatos, előre végiggondolt stratégia része lett volna ez a plakátokra okádott sorosjunckerezés (és az általa generált európai felháborodás). Ha csak nem nevezhető stratégiának az elmúlt napokban igen magas színvonalra fejlesztett össze-vissza halandzsázás. Nem vesszük le a plakátokat; levesszük a plakátokat; azért vesszük le a plakátokat, mert amúgy is levettük volna; az, hogy levesszük esetleg a plakátokat, egyáltalán nem jelenti azt, hogy amit a plakátokra felhánytunk, az ne volna véresen komoly; csak azért, mert levettük a plakátokat, biztosan nem fogunk senkitől bocsánatot kérni. Továbbá nem lépünk ki az Európai Néppártból, mi mindig is az Európai Néppárthoz tartoztunk, és ez most is így van, egyebekben pedig egyáltalán nem baj, ha kizárnak, mert amúgy sem biztos, hogy jó helyen vagyunk ott, különben meg nem tűrjük el, hogy egy bevándorláspárti vadliberális szervezet ránk kényszerítse az agybaját.

Ha jól értem tehát, egyetlen stratégiát kell követni a Hidvéghitől Szijjártóig, Gulyástól Bayerig, vagy éppen a Magyar Nemzettől Orbánig terjedő, egymásnak ellentmondó kinyilatkoztatások hűvös halomba hordásával. Ez pedig az, hogy bármi történjék is március 20-án, (márpedig bármi történik március 20-án, az kívül esik a NER-en, ahol Orbán egyszemélyes akarata dönt életről, halálról) lehessen azt kommunikálni a híveknek, hogy nemcsak igazunk volt, de mi előre meg is mondtuk, hogy igazunk lesz. Ha megtűrnek maguk között, azért (amúgyis maradni akartunk), ha kivágnak a francba, akkor meg azért (mi szóltunk, hogy a fene se kíváncsi rájuk).

A jelen gondolatmenet szempontjából legalábbis érdekes adalék az alábbi:

Orbán Viktor miniszterelnök nem számított arra, hogy a Juncker-Soros plakátkampány „casus belli” lesz a Néppártban, legalábbis egy pénteki háttérbeszélgetésen azt mondta,

gondoltam, hogy nem lesz mindenki boldog, de ebből casus bellit csinálni túlzás.

Szerinte ugyanis Soros Györgyöt és Jean-Claude Junckert a plakátokon „Muppet show jellegűen” ábrázolták… (hvg.hu)

Nem a háborús szóhasználaton kívánom megforgatni a balliberálisan elvetemült szemeimet, bár azt azért pontosítanám a magam szerény eszközeivel, hogy békeidő van, nem tartunk háborút, senki nem merényelt meg senkit, az elfogadhatatlan büdöstahóság és hazudozás bírálata pedig akkor sem hadüzenet, ha Orbán Viktor lételeme az állandó harc, a politikai szélcsend és béke pedig egyenértékű lenne számára a bukással.

Ennek ellenére azért elég kínzó a kérdés: miután kilencedik éve azonban állandó háborús pszichózisban tartja az országot, és 2015 óta a nemzet életére törő migrációval riogatja azokat, akik a Migráns1-en kívül sehol máshol nem láttak még hasonló jószágokat sem, tehát feltétlenül indokolt rettegniük az ismeretlentől, tényleg csak erre az átlátszó Muppet show-zásra futotta?

Kapcsolódó zárójel a fent idézett cikkből:

Rákérdeztünk arra is, hogy Mészáros Lőrinc az egyik leggazdagabb magyarként rákerült a Forbes nemzetközi listájára, a lap pedig elég egyszerű ívet vázolt fel Mészáros sikeréről: Orbán földije, aki az állam támogatásával lett sikeres. A kormányfő azt mondta, mindig nevet az ilyen listákon, „mind vicc, ami oda van írva.”

Lehet, hogy az én humorérzékem hagy némi kívánnivalót maga után, vagy legalábbis valami teljesen más típusú humort fogyasztok, mint a miniszterelnök úr, de valahogy sem a Muppet show jellegtől kicsattanó, EU-t gyalázó, közpénzből fideszes plakátok látványától, sem Mészáros Forbes-listás helyezésétől nem kaptam spontán röhögőgörcsöt.

Az én humorom minőségénél sokkal sokkal fontosab viszont, hogy ezek szerint egy állítólag létező, és véresen komoly ügyet (migráció, migráció, Sorosjuncker, migráció) sikerült a Muppet show szintjére marháskodni. Mondjuk normális helyeken legjobb esetben is kizárólag a Muppet show-ba illene az a tényállás, hogy egy kormánynak a korrupción kívül az maradt az egyetlen markáns politikai programja, hogy migránshordákkal, iszlamizációval és terrorizmussal riogatja a szellemi értelemben igencsak földszintes híveit. Úgy, hogy mivel a mindennapokban rendre elmaradnak az erőszakos migránstámadások, kitaláltak egy sikamlós fedősztorit és rákenték a balhét az Európai Unió Sorossal összefüggésbe hozható vezetőire. A Juncker nagyon kedves ember kezdetű, felcsúti folklórból származó nóta dallamára.

Majdhogynem megnyugtató, hogy eme gyengébb pillanatában (mikor máskor, ha nem nőnapon?) a miniszterelnök úr beismerte, hogy csak a populáció röhögtetése céljából kerültek fel azok a plakátok, és azok a fejek a plakátokra. Kicsit drága szórakozás, de tényleg mi a francnak kell így túlreagálni, nem igaz? Ők csak vicceltek, ahogy a dollármilliárdossá hízott Mészáros Lőrinc Forbes-listás teljesítménye is egy vicc. Tehetnek ők arról, hogy az egész világ és pláne az Európai Unió tele van erre a sajátságos narancsbolsevik humorra érzéketlen savanyújóskákkal?

Már csak azt nem értem, hogy amikor a Jobbik Simicska Lajos plakáthelyein hirdetette, hogy a miniszterelnök úr a Mészáros-Habony-Rogán trióval karöltve meglopja a magyar polgárokat, vajon miért nem volt kéznél ez a fantasztikus humorérzék. Pedig ha a Soros-Juncker plakátok fideszes olvasatának oldaláról szemléljük a dolgot, azok is elég Muppet show jellegűek voltak. Mekkora casus bellit csinált belőle a fideszes Állami Számvevőszék, a párt azóta sem tért magához. Továbbá akkor sem sértődött meg egyáltalán se, hanem kétrét görnyedt a röhögéstől, amikor az Európai Liberálisok és a Momentum mozgó óriásplakáton hirdették Brüsszelben és Felcsúton egyaránt, hogy először a pénzünket vette el, most már Európát akarja elpusztítani. Akkor miért kellett minden fronton megsértődve fröcsögni, hiszen csak vicceskedni akartak Verhofstadték?

De komolyra fordítva: Orbán kitapézta Magyarországot azokkal a plakátokkal, amiken sörétes puskával esik neki az Európai Uniót szimbolizáló, a Fidesszel azonos pártcsaládban ülő Junckernek, annak ellenére is, hogy korábban aláírta, nem tesz ilyet a kampányban. Aztán amikor elfajult a dolog, hosszas gondolkodás után ennyit bír kinyögni: nem számított arra, meg sem fordult a fejében, hogy ekkora botrány lesz belőle. Nem szoktam arra vállalkozni, hogy szakemberek helyett orvosi-pszichitriai diagnózisokat állítsak fel, de a helyzet igencsak aggasztó. Ha igazat mondott, akkor azért, ha véletlenül hazudott – ami egyáltalán nem szokása, ugye -, akkor meg azért. Már tegnap is késő lett volna, de töretlenül aktuális lenne mégiscsak elmeorvosi vizsgálathoz kötni a kormányzati pozíciók betöltését, mert ha ez így megy tovább, tényleg mindmeghalunk. Félő, hogy nem a röhögéstől.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS