Felismerni az álhírt ékes hazugságról, előltöltött sablonjáról, no-name írójáról
Bálint egyik írásához kapcsolódva osztanám meg ezt az álhír beazonosító kisokost, amit a sorosista Brüsszelben székelő Európai Parlament senki által meg nem választott bürokratái készítettek a magyar emberek adóforintjait elherdálva. Mégis megosztom, mert az az utolsó mondata, hogy “Mondd el barátaidnak!”.
A hírhamisítás és a félretájékoztatás, az emberek tudatos becsapását célzó információ terjesztése, globálisan is egyre elterjedtebb jelenséggé vált. A közösségi média és annak személyre szabható eszközei még könnyebbé teszik a hamis történetek terjesztését. Gazdasági vagy ideológiai okokbó gyakran használják fel az érzelmeket a figyelemfelhívásra és kattintások generálására. Még a fiatal, netfüggő embereknek is nehézséget okoz a manipulált hírek azonosítása. A helyzet komolyságát mutatja, hogy a közösségi médiában tíz megosztott hírből hatot még az azt először megosztó felhasználó sem olvas el. Az európaiak mintegy 85%-a úgy gondolja, hogy a hamis hírek problémát jelentenek hazájukban, 83%-uk pedig általánosságban a demokrácia problémájának is tekinti. Ez az iránytű-útmutató segít az információk óceánjában való navigálásban, és az (helyes) út megtalálásában a hazugság és a félretájékoztatás hullámaiban.
Pontosak-e a tények és a számok? Elfogult-e a cikk?
A hiteles médiumok csak a szerkesztői véleményekben írnak egyoldalúan dolgokról, a hírekben nem.
Ismered-e? Furcsa-e az URL-je (forrásazonosítója)? Nézd meg a „Rólunk” részt. Ki van mögötte? Ki finanszírozza?
Járj utána, hogy mit mondanak róla más (megbízható) források.
Létezik-e egyáltalán az a személy?
Egy közismert újságírónak mindig vannak korábbi ismert írásai. Ha a szerző kitalált néven vagy névtelenül publikál, akkor a cikk többi része is valószínűleg hamis.
Megbízható forrásokat (pl. köz- és elismert médiákat csatornákat) használ-e a szerző? Az idézett szakértők tényleg szakemberek-e?
Ha a hír névtelen forrásokat használ, vagy nem is használ forrásokat, akkor feltehetően hamis.
A képeknek nagy a hatása és könnyen manipulálhatók. Ha rákeresünk egy képre, kideríthetjük, hogy az használták-e korábban más tartalmakban. Az InVID bővítmény segíthet abban, hogy megállapítsuk, hogy a videók vagy képek manipuláltak-e.
A hír lehet egy valódi vagy egy régi esemény torzítása, vagy akár szatíra. A címét erős érzelmek kiváltását megcélzóan fogalmazták meg. Ha egy hír valódi, akkor a közismert médiumok is lehozzák.
Néha egy hír túlságosan jó vagy szórakoztató ahhoz, hogy igaz legyen. Vegyél mély lélegzetet, vesd össze megbízható forrásokkal, és hagyatkozz a józan itélőképességedre!
Legyél naprakész a diszinformációt terjesztők legfrissebb témáiból és szófordulataiból! Jelezd, ha álhírt találsz! Mondd el barátaidnak!
http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/ATAG/2017/599386/EPRS_ATA(2017)599386_EN.pdf
Másikszempont
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.