Június 18,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Álhírgyárosok

Felismerni az álhírt ékes hazugságról, előltöltött sablonjáról, no-name írójáról

Bálint egyik írásához kapcsolódva osztanám meg ezt az álhír beazonosító kisokost, amit a sorosista Brüsszelben székelő Európai Parlament senki által meg nem választott bürokratái készítettek a magyar emberek adóforintjait elherdálva. Mégis megosztom, mert az az utolsó mondata, hogy “Mondd el barátaidnak!”.

A hírhamisítás és a félretájékoztatás, az emberek tudatos becsapását célzó információ terjesztése, globálisan is egyre elterjedtebb jelenséggé vált. A közösségi média és annak személyre szabható eszközei még könnyebbé teszik a hamis történetek terjesztését. Gazdasági vagy ideológiai okokbó gyakran használják fel az érzelmeket a figyelemfelhívásra és kattintások generálására. Még a fiatal, netfüggő embereknek is nehézséget okoz a manipulált hírek azonosítása. A helyzet komolyságát mutatja, hogy a közösségi médiában tíz megosztott hírből hatot még az azt először megosztó felhasználó sem olvas el. Az európaiak mintegy 85%-a úgy gondolja, hogy a hamis hírek problémát jelentenek hazájukban, 83%-uk pedig általánosságban a demokrácia problémájának is tekinti. Ez az iránytű-útmutató segít az információk óceánjában való navigálásban, és az (helyes) út megtalálásában a hazugság és a félretájékoztatás hullámaiban.

  1. Ellenőrizd a tartalmat!

Pontosak-e a tények és a számok? Elfogult-e a cikk?

A hiteles médiumok csak a szerkesztői véleményekben írnak egyoldalúan dolgokról, a hírekben nem.

  1. Ellenőrizd a média csatornát!

Ismered-e? Furcsa-e az URL-je (forrásazonosítója)? Nézd meg a “Rólunk” részt. Ki van mögötte? Ki finanszírozza?

Járj utána, hogy mit mondanak róla más (megbízható) források.

  1. Ellenőrizd a szerzőt!

Létezik-e egyáltalán az a személy?

Egy közismert újságírónak mindig vannak korábbi ismert írásai. Ha a szerző kitalált néven vagy névtelenül publikál, akkor a cikk többi része is valószínűleg hamis.

  1. Ellenőrizd a forrásokat!

Megbízható forrásokat (pl. köz- és elismert médiákat csatornákat) használ-e a szerző? Az idézett szakértők tényleg szakemberek-e?

Ha a hír névtelen forrásokat használ, vagy nem is használ forrásokat, akkor feltehetően hamis.

  1. Ellenőrizd a képeket!

A képeknek nagy a hatása és könnyen manipulálhatók. Ha rákeresünk egy képre, kideríthetjük, hogy az használták-e korábban más tartalmakban. Az InVID bővítmény segíthet abban, hogy megállapítsuk, hogy a videók vagy képek manipuláltak-e.

  1. Gondold át, mielőtt megosztod!

A hír lehet egy valódi vagy egy régi esemény torzítása, vagy akár szatíra. A címét erős érzelmek kiváltását megcélzóan fogalmazták meg. Ha egy hír valódi, akkor a közismert médiumok is lehozzák.

  1. Gondold át saját elfogultságodat!

Néha egy hír túlságosan jó vagy szórakoztató ahhoz, hogy igaz legyen. Vegyél mély lélegzetet, vesd össze megbízható forrásokkal, és hagyatkozz a józan itélőképességedre!

  1. Csatlakozz az álhírirtókhoz!

Legyél naprakész a diszinformációt terjesztők legfrissebb témáiból és szófordulataiból! Jelezd, ha álhírt találsz! Mondd el barátaidnak!

http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/ATAG/2017/599386/EPRS_ATA(2017)599386_EN.pdf

Másikszempont

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS