Június 18,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Köszönjük mindenkinek, aki eddig velünk tartott. Most belevágunk a következő kalandba

Fotó: Lázár Gergő

Kedves olvasóink, kedvelőink, támogatóink és ellendrukkereink! Utaltunk már rá régebben, hogy változás várható a Szalonna életében. Most jött el az idő, amikor részleteiben is be tudunk számolni erről a változásról. Ami ebben a pillanatban kezdődött el.

Már több mint három éve annak, hogy útjára indítottuk a Szalonnát. Voltak terveink, céljaink és titkolt vagy nem annyira titkolt álmaink, amelyeket szerettünk volna elérni. Hittünk abban, hogy a kitartó munka meghozza azokat az eredményeket, melyek szükségesek a terveink megvalósításához. Reméltük, hogy lassan fel fog épülni egy olyan stabil támogatói kör, amelynek segítségével tovább tudunk lépni, és fejleszteni is tudunk. Szerettünk volna több cikket publikálni. Sőt, olyasmivel is kacérkodtunk, hogy esetleg megjelenési/túlélési lehetőséget is kínálhatunk olyan újságíróknak, olyan publicistáknak, akik nem fértek be a hagyományos szerkesztőségek egyikébe sem, akik nem adták el a gerincüket a biztos megélhetésért és akik így kiszorultak a publikálási – és a megélhetési – lehetőségekből, pedig fontos és értékes mindaz, amit elmondhatnak.

Rengeteget dolgoztunk azért, hogy létrehozzunk egy olyan virtuális közösségi teret, ahol mindenki hallathatja a hangját, aki akarja. Azt gondoljuk, e tekintetben nincs miért szégyenkeznünk. Nem csak a saját hangunkat hallattuk, hanem teret adtunk olyan embereknek, akik máshol nem juthattak volna publikálási lehetőséghez vagy eszükbe sem jutott volna időt szánni arra, hogy leírják a gondolataikat. Bebizonyítottuk nekik, hogy fontos mindaz, amit gondolnak és hogy nem kell sem diploma, sem érettségi, sem újságíróigazolvány ahhoz, hogy eljussanak a szavaik másokhoz. Feltéve, hogy azok a szavak senkinek a becsületébe nem gázolnak, nem sértőek, nem rágalmazóak.

Létrejött a Szalonna körül egy közösség, mégpedig egy olyan közösség, amelynek tagjai el merik mondani, le merik írni a véleményüket. Egy olyan közösség, melynek tagjai figyelnek egymásra, tudnak egymásról, tanítják egymást és tanulnak egymástól. A vállalkozásként működő, nyereségorientált, reklámbevételeket maximalizálni igyekvő média világában összeraktunk valamit a semmiből. Egy helyet, ahol nincs reklám, nincs tehetős mecénás, ezért senki nincs, aki bármit, bármikor megszabhatna nekünk. Mi vagyunk itt egy maroknyian, akik legjobb tudásunk és meggyőzdésünk szerint dolgozunk és ti vagytok, akik olvastok, olykor írtok és akik támogatjátok a munkánkat. Létrejött egy viszonylag stabil csoport, melynek tagjai nem veszik természetesnek a reggeli kávéhoz kapott cikket, akik értik és értékelik azt a munkát, amit végzünk. Nekik nagyon köszönjük az anyagi hozzájárulást, nélkülük nem érhettük volna meg ezt a három évet sem. Azonban az utóbbi hónapokban megrekedtünk, nagyságrendekkel kiszámíthatatlanabbá vált a létünk, mint korábban, ezért el kellett döntenünk, merre tovább. Három lehetőség állt előttünk.

Az egyik, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk az adománygyűjtésre, az agresszív, arcba belemászó marketingre, a kuncsorgásra. Ezt azonnal elvetettük, mert bár tudjuk, hogy másként sok olvasónak eszébe sem jut, hogy az ő támogatása is nagyon fontos lenne – nem azért, mert nem futja havonta néhány száz vagy ezer forint, nem is azért, mert sajnálja rá a pénzt, hanem mert egyszerűen nem gondol arra, hogy amihez ő ingyen hozzáfér, azért mások fizetnek -, de ha elég gyakran találkozik a felhívással, akkor megérti. Tudjuk, hogy ez a fajta agresszív, pénzgyűjtés működik, de azt is tudjuk, hogy ehhez nincs elég időnk, nincs energiánk. És ami ennél is fontosabb: nem hisszük, hogy helyes (könyör)adományként, támogatásként beszélni valami olyasmiről, ami a becsülettel elvégzett munka ellenértékét jelenti.

A második lehetőség az lett volna, ha minden átmenet nélkül egyszerűen fizetőssé alakítjuk a Szalonnát. Hiszen van egy stabilnak mondható, elkötelezett olvasótáborunk, akik reményeink szerint értik, hogy a munka ellenértéke nem a támogatás/adomány, ezért természetesnek tartják, hogy havi néhány kávé árával hozzájáruljanak ahhoz, hogy holnap is legyen olvasnivaló a soros reggeli kávé mellé. Aki pedig nem akarja megfizetni azt a bizonyos havi összeget, az egyszerűen lemond a Szalonnáról, nincs harag, nincs semmi gáz.

A harmadik opció pedig az, hogy egyszerűen feladjuk az egészet, éljük a civil életünket, kevesebb erőfeszítéssel és időráfordítással csináljuk egyenként azt, amit a Szalonna indulása előtt is.

Mi a három lehetőség közül egy negyediket választottunk. Úgy döntöttünk, hogy még mindig nem adjuk fel. Nem kezdünk agresszív támogatásgyűjtésbe. Nem tesszük fizetőssé a Szalonnát. Viszont elindítunk egy új portált. A Szalonna továbbra is ingyenesen hozzáférhető lesz, változatlanul az a szabadszájú, olvasóknak, vendégszerzőknek is teret adó beszólogató portál marad, ami eddig is volt, csak az alapító szerzők – részben – átköltöznek a másik oldalra. Részben, mert vannak olyan támogatóink, akik több hónapra, vagy akár egy egész évre szánják az egyösszegű támogatást. Márpedig az úgy becsületes, hogy nem csak elfogadunk, hanem meg is dolgozunk azért, amit kapunk. Ezért marad a Szalonna, nem fognak csalódni azok, akik nélkül nem ment volna a talponmaradás. Ez a megoldás nekünk, szerzőknek nem jó egyedül, hiszen az eddigieknél is többet fogunk dolgozni, holott már most is eléggé csapágyas mindenki. Az elkerülhetetlen, hogy változások legyenek a portálon, mert össze kell hangolnunk a megduplázódó munkát. Majd menet közben fogjuk látni, min kell változtatni pontosan.

Tehát a Szalonna működik tovább és ingyenesen hozzáférhető. Van néhány olyan olvasónk idén is, aki nem havi, hanem egyösszegű nagyobb támogatással segíti a munkánkat. Amennyiben ők úgy gondolják, kérünk e-mailben egy nevet, az utalás időpontját, összegét és annak arányában ingyenes hozzáférést biztosítunk az új portálhoz.

Az új felület viszont és tehát már előfizetéshez kötött lesz, mert a jelenlegi helyzetben más lehetőség nem maradt. Itt fogjuk – terveink szerint – megvalósítani mindazt, amit elhatároztunk, aki szerette csapatunk egyik, vagy másik szerzőjének írásait, már itt is meg fogja találni azokat (természetesen nem a Szalonnán megjelent cikkeket, egyik portál sem fog másodközléseket lehozni). Nem az a célunk, hogy minél kevesebb olvasóhoz jussunk el, hanem mert kiszámíthatóvá kell tennünk a napi munkánkat. Mert a lehetőleg egyenletesen magasabb színvonalat úgy nem lehet hozni és úgy fejlődni sem lehet, ha nem tudjuk, hogy holnap mi lesz. Másrészt valaminek változnia kell annak a mentalitásnak a tekintetében is, hogy ami szabadon hozzáférhető, az alanyi jogon jár, bárki bármikor a sajátjaként adhatja tovább és egyáltalán nem szükséges belegondolnia, hogy azon valaki esetleg dolgozott.

Ez egy új állomás, egy kísérlet, egy új vállalás. Eddig sem voltunk híroldal, nem vettünk részt a nagyok hírversenyében, az új portál sem bréking reagálásokat fog közölni, de nem is egy második Szalonna lesz. A Szalonnán megszokott stílust ott visszük tovább, amennyiben változatlanul csak önmagunkra számítunk, nincsenek megbízók, titkos megrendelők, háttérhatalmak. Azonban itt helyet fognak kapni hosszabb írások, mélyebb elemzések is. Szélesebb lesz a látószög, nem csak a magyar mindennapok szemszögéből pillantunk szét, igyekszünk megmutatni azt, hogy mások máshol hogyan élnek, mit gondolnak, minek örülnek.

Ezt már csak azért is meg tudjuk tenni, mert nem csak a szavak szintjén, hanem a valóságban is határokon átívelő szerkesztő- és szerzőgárdáról van szó. A portált Európa négy országából működtetjük (az új portál spanyolországi székhellyel indul útjára, mert a működést biztosító munkatársunk ott él és ott működik a vállalkozása, így az új portál a spanyol törvényeknek felel meg, ennek előnyeit talán nem szükséges részletezni), így nem csak elképzeljük, hogy más országokban hogyan élnek és gondolkodnak, hanem látjuk, megtapasztaljuk.

Kicsit bővül talán a szerzőgárda is, ezért a megszokott beszólásokon túlmenően lesznek elemzések, tudományos igényességű, ugyanakkor érdekes témákról szóló írások – például már publikálásra vár egy szerzői fotókkal színesített cikk Sztálin bunkeréről és éppen születőben van egy több részesre tervezett írás egy olyan gázmezőről, mely évtizedek óta lángol -, tervezünk többé-kevésbé rendszeres nemzetközi sajtószemlét, interjúkat, riportokat, de az irodalom hímes mezejére is szervezünk majd kirándulásokat. Újra fogjuk indítani a Magyar Rádióban egy évtizeden át sikerrel sugárzott Jóreggelt Európa című adást hangzóanyag formában. Talán a műsor címe más lesz – ezt még nem döntöttük el -, de a főszerkesztője és egyben főszereplője ugyanaz a Benedikty Béla, aki a legendás rádióadást is készítette. Az egyes adások témái olvashatóak lesznek – kicsit talán más megközelítésben – jegyzet formájában is. Esetenként egy órásra tervezett hangzóanyagról beszélünk. Lesz továbbá nyelvészet és vidéke tematikájú rovat, folytatódik az Ezerév sorozat és sok tervünk vár még megvalósításra.

Az új portál egyfajta magazin lesz. Helyet kapnak benne a fontos, jó ügyek és minden, a fotóriportoktól a zenén és irodalmon, állatvédelmen át a geológiáig, történelemig és aktuálpolitikáig. Főleg az aktuálpolitikai véleménycikkekig. Miután a bőrünkből nem bújhatunk ki, és nem is akarunk, nem szokványos magazin lesz, hanem napi megjelenésű magazin. Úgy tervezzük, hogy valamikor délután jelenik meg az aznapi szám, hogy az előfizetők este kényelmesen nekiülhessenek olvasni és ha visszalapoznak egy hetet, hónapot vagy akár évet, akkor is találjanak olvasásra érdemes, az adott napon is izgalmas írást.

Bízunk benne, hogy sikerül egy színvonalas, sokakat érdeklő, folyamatosan változó, gazdagodó, színesedő magazint létrehoznunk úgy, hogy nem szorítunk ki senkit a „piacról”, nem próbálunk senkit utánozni, hanem a saját stílusunkban adhatunk valami olyasmit, ami talán máshol nincs, vagy nem így van. Itt akarunk publikálási lehetőséget és honoráriumot biztosítani olyan újságíróknak, publicistáknak, akik erre igényt tartanak és akik írásait magunk is fontosnak gondolunk megjelentetni.

A végén néhány technikai részlet. Az új portál a Szalonnázó nevet kapta a keresztségben. Előfizetni bankkártyával, vagy havi átutalással, kizárólag PayPal rendszeren keresztül lehet. Nem olyan bonyolult dolog létrehozni egy PayPal fiókot, bőven kárpótolja az embert az a tudat, hogy az olvasóink banki adataihoz, mint ahogy semmilyen más adatához sem férhet hozzá ötletszerűen bárki. Nemzetközi per nélkül semmiképpen. Már csak azért sem, mert PayPal fiókról történő előfizetés esetén egyetlen alkalommal kell megadni a személyes adatokat. Ráadásul azt sem nekünk, hanem a PayPal üzemeltetőjének. Mi csak egy email címet fogunk látni, semmi mást.

Szóval a lényeg, hogy Andi, Erzsi, Edgar (for President! :D), Bálint, Gergő és Robi cikkeit mostantól sokkal inkább a szalonnazo.com oldalon lesz érdemes keresni azoknak, akik velünk tartanak. Akik tudják, hogy minden elismerő szó, minden virtuális hátbaveregetés jólesik, de napi 12-16 órában csak akkor lehet érdemi munkát végezni, ha nem az a kérdés, hogy holnap vajon éri-e még a széle a hosszát. A Facebook-oldalon változatlanul kapcsolatban maradunk, minden marad a régiben, csak mégis minden megváltozik.

Nagy kaland volt az elmúlt három év együtt, köszönjük mindenkinek, aki velünk tartott. Ezekben a percekben belevágunk a következő kalandba. Azt csak remélni tudjuk, hogy együtt.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS