December 8,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Kéretlen figyelem

Egy tányérnyi szeretet

  A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti  Egyesülete és a Segíts a rászorulókon facebook csoport, a hónap utolsó vasárnapján ismét  vendégségbe hívta a nehéz sorsú debrecenieket. Az ingyenes ételosztáson egy tál meleg ebéddel vártunk minden rászoruló embertársunkat. Az ételosztás végére a 150 adag finom töltött káposzta,és a friss kenyér mint mindig, most is „gazdára” talált. A hideg  ellenére már az ételosztás kezdete előtt sokan álldogáltak a parkban. Többségük már tudja, hogy a hónap utolsó vasárnapján biztos jól lakhat, gyakran még repetázni is lehet.

A sorban az utcán élő honfitársaink mellett, nagyon sok kisnyugdíjas, korábban biztos egzisztenciával rendelkező közmunkás várta, hogy meleg ebédhez jusson. Egykor – több mint hét éve – még a hajléktalanok voltak többségben. Ma már azonban mind több, valaha szebb napokat megélt honfitársunk várja türelmesen a töltött káposztát. 

A már ismerős arcok mellett, mindig érkeznek újak, akik mára jutottak el oda, hogy hó végére már nem futja ennivalóra. Szomorú látni a kopottas ruhájú nyugdíjasokat, akik idős korukra oda jutottak, hogy már az is ünnep, ha néha csirkefarhátra telik a kicsinyke nyugdíjukból. Beszélgetni nehéz velük, hiszen senki sem büszke arra, hogy idős korára ide jutott. Elszorult szívvel láttuk ma is, amikor kisnyugdíjas házaspárok álltak a sorban, számukra az “ünnepi” ebéd az, amit az ételosztáson kapnak. Egy élet munkája után oda jutottak, hogy nyugdíjukból nem telik már a hétvégi szerény otthoni ebédre sem.   

Számunkra talán a legelkeserítőbb látvány, amikor kisgyermekes családok várják, hogy sorra kerüljenek. Vajon mi lesz a szüleikkel érkező gyermekekkel, akik nem tehetnek arról, hogy a családjuk ide jutott. Ők még ártatlan szemmel tekintenek a világra, nem tudják milyen élet vár rájuk, ha felnőnek. Ma is több gyermek érkezett szüleivel. Hétfőtől-péntekig az iskolában, óvodában kapnak ellátást, de péntek estétől szűkös az eklézsia, örülnek ha kenyeret ehetnek, egy kis zsírral. De így hónap végén, bizony még erre sem mindig telik a mélyszegénységben élők családoknak.  Tisztában vagyunk azzal, hogy a havi egyszeri ételosztással nem váltjuk meg a világot, nem tudjuk megszüntetni a nyomort, a kilátástalanságot még szűkebb pátriánkban sem. Egy tányérnyi szeretet  azonban szerintünk a mai világban olyan érték, amely egy közösség erejét mutatja, sajnos sokak számára még ennyi sem jut. Mélyen hiszünk abban, hogy nem veszett ki a jó az emberből, és az emberség örök törvénye erősebb minden másnál. Csepp a tengerben amit teszünk, de hiszünk abban amit Teréz anya mondott: enélkül a csepp nélkül, sekélyebb lenne a tenger. 

Sokan kérdezik, hogy vajon mindenki rászoruló -e, aki a sorban áll. Erre egyszerű a válasz, bennünket ez nem foglalkoztat, hisz’ annak, hogy valaki a minusz 3 fokban kivárja míg meleg ételhez jut, annak oka van. Ez pedig számunkra elég, nincs jogunk – és nem is akarunk- senki felett ítélkezni. Örülünk annak, hogy adhatunk, és nem a másik oldalon állunk. Tudjuk, az ember életében bármikor történhet olyan változás, amikor az élet peremére sodródik, elveszti addig biztosnak hitt egzisztenciáját. Ilyenkor jól jön egy apró segítség, egy támogató kéz, egy emberi szó. 

A  szegények, az elesettek támogatása egy közösség erejét mutatja. Meggyőződésünk, hogy nem lehetünk közömbösek azok iránt, akik nem az élet napos oldalán foglalnak helyett, akik önhibájukból, vagy anélkül mindennapos küzdelmet vívnak a talpon maradásukért.  A lengyel származású II. János Pál pápa így tanította: „Legyetek barátai azoknak, akiknek nincsenek barátai. Legyetek a családja azoknak, akiknek nincsen családja. Legyetek a társasága azoknak, akik kirekedtek minden közösségből.”  A kis csapatunk anyagi ehetőségei végesek, de tiszta szívvel adjuk, amit pénztárcánk enged. Az ételosztás költségeit saját zsebből fizetjük, van aki pénzzel, van aki munkával járul hozzá ahhoz, hogy havonta egyszer vendégül láthassuk a szegénységben élő felebarátainkat.

Várunk magunk közé mindenkit, aki segíteni szeretne, aki tenni akar a társadalom kirekesztettjeiért. Sok a nélkülöző, akiknek nem jutott hely az élet napos oldalán. Meggyőződésünk, hogy mindennapi létünkhöz hozzátartozik az elesettek gyámolítása, felkarolása.  Aki szeretne bármilyen módon hozzájárulni a debreceni rászorultak  megvendégeléséhez, hétfőtől-péntekig 9 és 16 óra között az alábbi telefonszámon jelezheti:

52/ 476 405.

Mobil szám: 20 460 32 53 vagy 30 9841 963.

Átutalással: Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete számlaszáma : Polgári Bank ZRT 612 00261-11059802. A közleménybe kérjük beírni: ételosztás 2019. 

Tukoráné Kádár Ibolya

az egyesület elnöke 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.