Április 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A szív alakú medál

– Mit csinálunk, ha nem lesz meg? – Kisbé anyukája nem tudja titkolni a szomorúságát. A kutyus nagyon fontos, most mindennél fontosabb. A gyerek az első pillanatban megszerette, ami ritka dolog egy autista kisfiú életében. Ez a kiskutya volt az első, akit magához engedett, az első kimondott szava is neki szólt. Sokkal oldottabb, nyugodtabb, ha vele van a kis barátja, bátrabban megy emberek közé, nem zárkózik be olyan mélyen a maga világába. Mi lesz most? Az ő okos Bálint fia, aki mindent ért, aki egy csomó dologban kortársai előtt jár, de nehezen tudja kifejezni magát és megrémül olyan dolgoktól, amelyek más gyermek számára hétköznapiak és egyáltalán nem ijesztőek, most ismét kizárja a külvilágot és nehezen elérhetővé vált, mert elveszett a kulcs. Elveszett a kiskutya.

– Nem adjuk fel! – Nagybé nagyon elszánt – megtalálom. Azokat a helyeket már végigjártam, ahol sétálni szoktunk. Most megnézem az interneten és ha nem találok semmit, szélesítem a kört, távolabbra megyek. Hátha…

Kisbé a szobájában ül, az ágy mellett, a földön. Próbál nem gondolni arra, hogy egyedül van, nem akarja látni, hogy milyen ijesztő ábrákat rajzolnak az árnyékok a szőnyegre és nem akarja hallani azokat a fura zajokat, melyek az utcáról szivárognak be az ablakon keresztül. Ha itt lenne a barátja, akkor más lenne. Akkor nem lenne olyan nagyon hangos minden, nem lennének olyan harsányak a színek. Akkor arra figyelne, hogy mennyire puha a kiskutya bundája, akkor a fejét a barátja kis testére hajthatná és hallgatná a gyönyörűen monoton dobogást, a lüktető kutyaszív hangját. Akkor minden rendben lenne.

8.

– Szervusz, kiskutya! Visszajöttél? – Bokor örömmel hajol le kis barátjához. Emlékszik rá, hiszen ő óvta a viharban, nála keresett menedéket az eső elől. Aztán jöttek az emberek és elvitték. Most újra itt szimatol a nedves kis orrocska az ágai között. – Naaa, csikizel! – kuncog vidáman – Megtaláltad a családodat?

– Nem. Még nem találtam meg. Ezek az emberek nagyon kedvesek. Nézd, kaptam ilyen szép dolgot a nyakamba, finom vacsorát szoktak adni és játszanak is velem. Még ágyam is van! De nekem Kisbé mellett van a helyem. Szüksége van rám, tudom, hogy hiányzom neki. Meg kell találnom őt!

– Ne sírj, kiskutya! Az emberek egyformák. Vagy jók, vagy rosszak. Örülj inkább, hogy téged jó emberek találtak meg. Tudod hány hozzád hasonló kutyusnak nyújtottam már menedéket? Itt sírtak a félelemtől vagy az éhségtől az ágaim alatt és senki nem jött értük. Te nagyon szerencsés vagy. Szeretnek, gondoskodnak rólad. Mi kellene még?

– A gazdim! Az igazi gazdim, Kisbé kell! Kedves emberek találtak meg, de nem ők a családom. Nem kell kutyaágy, van saját ágyam, a gazdim lábánál alszom és van saját tányérom és nem kell ez a dolog a nyakamban, bármennyire szép is. Nekem csak az én gazdim kell, ott van a helyem mellette!

– Miért sírsz, Piskóta? – Zsófi egészen megrémült a nyüszítéstől – Talán valami megszúrt a bokorban? Gyere, kicsi kutya, menjünk haza. Majd mi vigyázunk rád, ne félj semmitől. Gyere szépen!

A fenti részlet a Szív alakú medál című mesekönyvből való. A könyvet én követtem el, de van rá mentségem. Állatvédelmi okokra tudok hivatkozni. A meséből a gyerekek (és szüleik) megtudhatják, mit kell tenni, ha elveszítettek, vagy ha éppen találtak egy kutyust.

A könyv – na jó, inkább könyvecske, mert A 4-es méret és 32 oldal, így jól illik az apró kezekbe – 4-8 éves gyerekeknek, a szüleiknek, óvónéniknek és tanító néniknek-bácsiknak, valamint nagyszülőknek (tehát mindenkinek) íródott. Gyönyörű gyerekálom-rajzok színesítik. Ilyenek:

Az illusztráció egy angol művész, Kate Celia Wilson munkája.

A könyv kereskedelmi forgalomban nem kapható. Ingyenesen kaptak belőle óvodák, iskolák. És én is kaptam néhány tiszteletpéldányt (ez egyben a szerzői honoráriumom is), amiből ezennel felajánlok licitre 10 dedikált példányt. Tehát öt napon keresztül 2 példányt teszünk fel. Erre tudtok licitálni, a licit győztese postán kapja meg a könyvet. Kérem, a győztes emailben a szerkesztőségbe küldje majd a nevét, címét és azt, hogy kinek a számára dedikáljam – már amennyiben szeretné, hogy belefirkáljak a könyvbe.

A napi győztes a licit összegét az állatmenhely számlájára tudja utalni, ezt felrakjuk minden nap az aktuális könyvhöz is. Most ide rakom, mert ez az első licit. Ha valaki nem kéri életem főművét, de rájött, hogy nem szokott rendelkezni az adója 1 százalékáról, annak is ajánlom figyelmébe:

Itt a link is.

Induló összeg: 1000 Ft.

Licitlépcső: 200 Ft.

Licitálni a cikk alatt – Facebookon és a honlapon – tudtok. A napi két könyvből az egyiket a Facebookon győztes, a másikat a honlapon győztes licitáló viszi. A licit a megjelenéstől számított 24 óra múlva jár le. Hajrá!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS