Június 19,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Mi van akkor, ha Eltartónak nincs miből rendesen eltartani a kiskorú Emberi Erőforrást?

Soha életemben nem írtam úgy cikket, hogy a teljes nevem ne vállaltam volna és ne tüntettem volna fel alatta. Ez most kivétel lesz, mert futólag a gyerekem is említésre kerül benne.

Szóval: lebetegedett a gyerekem, semmi túlságosan komoly, csak influenza vagy hasonló, lázas, köhög, irány a rendelő. Orvost váltottunk, itt még nem jártunk korábban, úgyhogy mielőtt a gyerekkel foglalkozna, a doktornő adatokat vesz fel. És itt lepődöm meg. Bizony a Családok éve után, a Házasság évében, a Családbarát Kormány országában az első rubrika így kezdődik: Eltartó. Nemhogy szó sincs Édesapáról (elsőként, hiszen ő a Családfő), vagy Édesanyáról (elvégre ő a szó szerinti értelemben a Szülő princípium), hanem Eltartó. Még csak nem is Gondviselő vagy Törvényes képviselő, hanem csak így. Eltartó.

Aztán vizsgálat, diagnózis, receptírás. Antibiotikum, orrcsepp, köptető. Kedves a doktornő egyébként, odafigyel a gyerekre is és a szülőre, azaz rám, az Eltartóra is. Szeme sem rebben, hogy az Eltartó rubrikába nem férfinevet diktáltam, az Anya rubrikában pedig, a nevemben, nem szerepel …-né. A szemek ilyesféle rebbenésének már szakértője vagyok. Láttam eleget. Gyerekorvosoknál is, máshol is. Itt nem. Mosoly a gyerekre, jobbulást. Viszontlátásra pénteken.

Irány a patika. Antibiotikum, orrcsepp, köptető. Meg a doktornő javaslatára probiotikum, hogy a gyógyszerektől a hasmenést elkerüljük. Hétezer forint.

Hétezer forint. Nagyon ritkán beteg a gyerekem, én pedig sosem vagyok beteg, vagy ha nagy ritkán igen, akkor sem megyek orvoshoz, úgyhogy ez most meglep. Nem kicsit. Kifizetem. Hazafelé sötéten morfondírozom újonnan született gyerekek számához kötött ragyogó új hitelkonstrukciókról, meg arról, hogy ha valaki most szül négy gyereket a kvótának megfelelően (ez nem az a kvóta, ez egy másik, ez nemzeti, ez jó), és a négy gyerek egymástól kapja el a bacilusokat, és mind a négynek egyszerre kell antibiotikum, orrcsepp, köptető, probiotikum, az huszonnyolcezer forint lesz, a mai költekezésemet alapul véve.  Eszembe jut a Deák téri aluljáróban zenélő nő, sokszor látom, kiskamasz gyerek szokott álldogálni mellette, mindig egyszerre facsarodik el a szívem és önt el a keserű harag a szociális ellátás minden formáját ellehetetlenítő államhatalom ellen, amikor arra gondolok, milyen életük lehet. Antibiotikum, orrcsepp, köptető… luxus.

A statisztikák szerint a gyerekek harminc százaléka él szegénységben Magyarországon. A statisztikák valószínűleg még szépítenek is. Hogy lehet szépíteni azon, ha egy gyerek hétezer forintért nemhogy gyógyszert, de ételt sem kaphat? Persze, tudom, gyűjtenek a karitatív szervezetek, szerencsés esetben ez el is jut a rászorulókhoz, csakhogy ez nem oldja meg a gondot, miszerint az Eltartónak nincs miből rendesen eltartani a kiskorú Emberi Erőforrást. Akkor sem, ha dolgozik. Akkor sem, ha sokat dolgozik. Talán akkor sem, ha nem egyedüli Eltartó, hanem van mellette egy másik Eltartó is, és ketten együtt épp csak eltartogatják valahogy a családot.

Antibiotikum, orrcsepp, köptető, probiotikum…  Egy hétgyerekes közmunkás pont meg tudná venni minden gyerekének, ha azok egyszerre betegszenek le. Igaz, utána már enni abban a hónapban hiába kérnének, ha mínusz kétezer marad a családi kasszában, de mindegy is, negyvenhétezerből meg lehet élni, megmondta Zsiga Marcell és Matolcsy is.

Hétpontos terv. Családi autó, hogy elférjen a négy gyerek. Adómentesség nagycsaládos nőknek.  Kedvező hitelek gyermekvállaláshoz kötve. Nem, ezzel nincs semmi baj. A baj azzal van, amit nem ver nagydobra a kormány: a létminimummal, a kilakoltatásokkal és az anyagi kilátástalanság miatt szétszakított családokkal, az emelkedő árakkal – stagnáló bérekkel, és a mentalitással, hogy csak annak áll rendelkezésre a támogatás, aki nem szorul rá.

Antibiotikum, orrcsepp, köptető, probiotikum… Étel, ruha, oktatás, lakhatás… Hány gyereknek luxus ez ma Propagandisztánban?!

VG

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS