Április 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Uniós fizetésért az Unió ellen

Egyszer volt, hol nem volt, túl az Óperenciás tengeren, még a La Manche csatornán is túl, született egy kisfiú. Szerető szülei a Nigel nevet adták neki. Ma már felnőtt, komoly ember.

Sokáig nem tudta eldönteni, mi legyen, ha nagyfiú lesz, de egyszer megvilágosodott – elment politikusnak. És nem választott rosszul – beírta magát Anglia történelmébe, valószínűleg. Persze, majd dönt a bölcs utókor.

Reményteljes fiatal emberként belépett a Konzervatív Pártba, aktivistaként kezdte, és egyre jobban érvényesült. Néhány párttársát már akkor is megdöbbentette majdnem fasiszta nézeteivel, de ő csak annyit válaszolt, hogy „euroszkeptikus”, Képviselő lett az Európai Unió parlamentjében, ahova négyszer választották meg eddig és továbbra is az akar maradni.

Nem részletezem, hogyan jutott el odáig, hogy először egyik alapítója, majd területi, később országos vezetője lett egy olyan pártnak, amelyik Nagy-Britannia „függetlenségét” tűzte ki zászlajára. Mert hazája az EU gyarmata lett, szerinte. Csak érteném, miért is veszi fel a képviselői fizetését  attól a büdös EU-tól?

De mindez mellékes – bár nem kevés – ahhoz a romboló hagyatékhoz képest, ami áldásos tevékenysége folytán maradt az angolokra. Igen, a Brexit-ről beszélek. Egyesek őt vélik az ötlet atyjának, ezt nem tudom. Gondolom, többen kellettek ahhoz, hogy ezzel a hazafiasnak tűnő maszlaggal próbáljanak meg karriert csinálni.

Igaz, amikor Nigel elérte célját, és a rombolás valósággá kezdett válni, szépen lemondott a párt vezetéséről – lapátolják a ganét mások.

És, miközben továbbra is reméli, hogy az EU parlament képviselője lesz, és ezen munkálkodik ma, ki-ki tekint hatalmas szigetországából, amelynek szeretné visszaszerezni a régi dicsőségét, és kicsit belekontárkodik az európai ügyekbe. Ezt sem értem – ha annyira nem akar része lenni, miért foglalkozik vele?

Mielőtt folytatnám, még csak annyit, hogy a XIX században a felmenői Németországból migráltak Angliába. Ehhez képest egy, a  napokban megjelent interjúban az újságíró kérdésére azt válaszolta: „Jöjjenek is vissza a határok, abszolút! Hát erre szavaztunk, határokat akarunk!” Talán nem tudja, miről beszél. Én sok évig éltem határok és kerítések mögött. Nem volt olyan jó dolog.

De ami igazán fellelkesített abban az interjúban, az a következő kijelentés volt:

„És hogy autokrata szörnynek gondolom-e Orbánt? Nem, inkább Európa jövőjét testesíti meg.”

Na, az autokrata szörny teljesen találó és helytálló. De hogy mit testesít meg, azt, remélem, szintén a bölcs utókor fogja tudni megítélni egyszer.

Nem akarok itt és most kitérni arra, melyikük okozott nagyobb kárt az országának. Majd megszívjuk, mindannyian, ők is, mi is.

Csak azt szeretném javasolni Nigelnek – sem nem úr, sem nem elvtárs, sem nem… – hogy Brüsszel helyett, ahonnan zsebre vágja a fizetését, éljen egy kicsit a mai Magyarországon. Mint egy egyszerű állampolgár. Magyar fizetésből, ha 55 éves korban kap munkát. Ha nem kap, munkanélküliként majd 75 évesen elmehet nyugdíjba. Négy gyereket is összehozhat még talán – igaz, nem nő, de majd megoldja. Szembesüljön azzal, hogy nem jut szóhoz, mert esetleg másképp gondolkodik. Nem várják TV-kamerák és rajongó szélsőségesek sehol – csak szürke arcú, fáradt, agyonhajszolt emberek mennek el mellette az utcán. Éljen egy olyan országban, ahol a barátja fejére szakad a plafon, amikor meglátogatja a kórházban. Ahol az adófizetők pénzéből fizettetnek meg olyan csalásokat, amiket az ország vezetői vagy rokonai követtek el. Ahol nap mint a nap a nép arcába hazudik minden nerrendszerhű talpnyaló vagy képviselő.

Nem folytatom, mert a minden napra jutó ocsmányságok a jobban teljesítő országban megszokottá váltak. Aki akarja, tud róluk. Aki nem, az továbbra is azokra fog szavazni, akik visznek neki sátoros ünnepekre pár kiló krumplit, az egymillió beígért munkahely helyett.

Minden “bátor”, hazafias, nemzetvédő és egyéb kijelentése mellett Nigel egyelőre, ameddig tud,  az EU rongyos, többezer eurós fizetésével a számláján harcol tovább az EU ellen. Ahogy Orbán Viktor harcol az EU ellen, az ő pénzükön.

Horn Anna

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS