Szeptember 15,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


A hátsó udvarban, a budi mellett

Ha az elkövetkezendő években minden megvalósul, amit a szotyis, a csempeárus és az amatőr őstörténész kitalált, akkor nagyot fog spórolni az ország: nem kell többet felsőoktatásra költeni.

Első menetben az oktatás színvonalát nullázzák le. Erre ugyanazt az eszközt használják, amit mindenre: az anyagi ösztönzést. Addig csökkentik az oktatók fizetését, és emelik az óraszámát, hogy a tanársegédek, docensek és professzorok özönleni fognak Londonba mosogatni. A nyelvtudással nem lesz baj. A helyükre közmunkásként foglalkoztatott hajléktalanokat fognak fölvenni, akik a lakhelyükön tartják majd az előadásokat és a szemináriumokat. Ezzel egycsapásra a rezsi (víz, gáz, villany) is megspórolható. Csak a hajléktalantörvényen kell majd egy kicsit enyhíteni: az életvitelszerű oktatást engedni kell a parkokban és a pályaudvarokon.

Második menetben szigorítják a felvételi követelményeket: alapkövetelmény lesz egy középfokú nyelvvizsga, és egy emelt szintű érettségi. Ezzel nagyot fog nyerni a költségvetés.

Hogy mennyit? Ehhez egy kicsit számolni kell. Azt tudjuk, hogy a csempeárus ihletére átalakított középfokú iskolarendszerből egyedül a gimnazistáknak van esélyük továbbtanulni. A továbbiakban tehát csak velük kell számolni.

A számolást kicsit nehezíti, hogy a KSH nem túl fürge. A 2017/2018-as tanévről kiadott oktatási statisztikában csak a 2017-es érettségi adatait lehet megtalálni. 2017-ben 32 696 gimnazista tett érettségit. Mivel az érettségizők száma évről évre csökken, 2018-ban valószínűleg kevesebben. De ne legyünk szűkmarkúak, feltételezzük, hogy 2018-ban is ennyien érettségiztek. Azt viszont pontosan tudjuk az Oktatási Hivatal honlapjáról, hogy 2018 tavaszán a nappali tagozatos gimnazisták 4214 emelt szintű vizsgát tettek. Ebből 3765 volt sikeres. Ez nem azt jelenti, hogy 3765 gimnazista tett emelt szintű érettségit, mert egy tanuló több tárgyból is tehetett ilyen vizsgát. Hogy a 3765-ös számot hány tanuló hozta össze, erről nincs adat. De legyünk itt is nagylelkűek pártunkhoz és kormányunkhoz, és vegyük úgy, hogy mindenki csak egy tárgyból jelentkezett emelt szintű érettségire, tehát minden egyes sikeres vizsga egy törekvő ifjút jelent.

Ha kicsit bicegve is, most már minden adat együtt van ahhoz, hogy lássuk mit is jelent az emelt szintű érettségi követelménye. Azt jelenti, hogy az érettségizetteknek mindössze 11,5 százaléka adhatja be egyáltalán a felvételi jelentkezést, szemben az eddig jellemző 80 százalékkal.

És akkor a nyelvvizsgával még nem is számoltunk, aminek hiánya tovább apaszthatja a boldog egyetemi polgárok számát. Valamint nem számoltunk azzal sem, hogy a 3765 szerencsés ifjúnak legalább 10 százaléka inkább külföldi egyetemre fog menni.

Summa summárum: ha évente kb. 3000 fő kerül be a felsőoktatásba, akkor öt év múlva az összes magyarországi hallgató száma 15 ezer fő lesz – szemben a mai 200 ezerrel. Ennyi embernek meg minek fenntartani egy felsőoktatást? És minek fenntartani a továbbtanulásra felkészítő gimnáziumokat? Elég lesz a betanított munkásképző, amit át lehet keresztelni szakegyetemnek. És akkor Magyarország nem csak jól, hanem legjobban fog teljesíteni: a világon itt lesz a legtöbb egyetemista.

Andor Mihály

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS