December 22,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Amikor majd lávaharagot köpködnek az emberek

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,627,337 forint, még hiányzik 372,663 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Megmondom, hogyan működik ez az ócska Fidesz gépezet. Van ezer forintjuk, felteszik a hülye népnek százszoros haszonra. A feltételek: ha igazuk van Orbánéknak, ők teszik el az egymillió forintot. Ha nincs igazuk Orbánéknak, megmagyarázzák, hogy mégis csak igazuk van – és megint ők vágják zsebre az egymillió forintot. Ha nincs igazuk, és be is ismerik, ami nemigen fordul elő, akkor bejelentik, sajnálják, de elfogyott a pénz. Majd legközelebb. Legközelebb nincs, mert addigra kiosztják a csókosoknak a milliárdokat. Így hazardíroznak a közpénzzel ezek a macsakajancsik.

A büdzsét nem ők termelik meg, de ők fosztják ki. Itt van megint a tao-támogatás. Szarnak arra, hogy az is közpénz. Egészen pofátlanul megemelték 50-ről 125 milliárd forintra a támogatások összegét. Az a legégetőbb probléma ma az országban, hogy kevés a pénz a stadionok üzemeltetéséhez? Orbán pártjának igen, fontosabb az eszetlen sport támogatás, mint a kórházak gatyába rázása, a szociális ágazatok, az oktatás, a nyugdíjasok bérrendezése. Persze, ezekből kevesebbet lehet lopni.

Orbán maszek akadémiája és Mészáros Lőrinc az állami kasszába fizetés helyett már az Isten pénzét is elnyeli. Tessék megnézni, hogy mennyit kapott Orbán tao-focija.

FGSZ Földgázszállító Zrt. (a Mol cége): 2 milliárd forint

MKB Bank Zrt. (a bankban tulajdonos Mészáros Lőrinc): 1,8 milliárd forint

MOL: 1 milliárd forint

V-Híd Építő Zrt. (Mészáros Lőrinc tulajdonába került, konzorciumokban 200 milliárd forint feletti közbeszerzésekben érdekelt cég): 391 millió forint

Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. (Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége): 418 millió forint

Magyar Építő Zrt. (a közbeszerzéseken igen jól szereplő céget Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László 2017-ben eladta a Paár Attila-féle WHB Befektetési Kft.-nek, illetve Épkar Zrt.-nek): 250 millió forint

West-Hungária BAU (a közbeszerzések egyik legnagyobb bajnoka, időnként Mészáros céggel közös konzorciumban): 100 millió forint

Promid Invest Zrt. (az MKB Bank vezérigazgatójának, Balogh Ádámnak a cége): 37 millió forint

Dolomit Kőbányászati Kft. (Orbán Viktor apjának, Orbán Győzőnek a cége): 60 millió forint

Hallottak arról, hogy ezután majd Mészáros Monarchia leszünk, a Tiszát meg Lőrinckének írják át? Orbán elintézi. Ez a felcsúti rivalda Orbán szomszédságában már négyszer annyi pénzt felemésztett, mint mások, pedig ők sem panaszkodhatnak. Kétszer lopják meg az embereket:

1. a túlárazott közbeszerzéseken,

2. a tao-visszaosztásból.

Orbánnak és haveri körének nem érdeke, hogy a tao rendszert kiterjesszék az egészségügyre és oktatásra, hiszen abból nem tudnának eleget lopni. Lopnak nyugiban, Poltnak úgyis csukva van a szeme.

A forgószél vigye le a buggyos gatyáját ennek az embernek, az arcátlansági világversenyen nagy eséllyel pályázhatna a győzelemre. Ki a kecskebogyót érdekel, hogy miből tartják fenn az üres stadionokat, az emberek nem oda járnak gyógyulni, tanulni és szórakozni sem. Csak stadionokra 350 milliárdot költöttek el, kurva drágáért üresek a lelátok. Épültek uszodák, multifunkcionális sportcsarnokok, kézicsarnokok, sportparkok is, mindez 454 milliárdból. Tehát csak a létesítmények majdnem 800 milliárdba kerültek. Tao-pénzből 526 milliárd vándorolt a sportba.

Ez körülbelül ezer milliárd forint, ennyiből már nem kellene szégyenkeznünk az egészségügyi rendszerünk miatt. Korábban írtam arról, hogy voltam a szomszédban: sajnos hosszú-hosszú kálvária után a szomszéd meghalt. A felesége elmesélte, milyen körülmények között feküdt legutóbb egy pesti kórházban: ha a háborúban így gyógyították volna a betegeket, többen meghaltak volna, mint a fronton – sírdogált. Mindennap utaztak a férjéhez száz kilométert, hogy megetessék, mert a kutya sem törődött vele, ők vittek minden tisztasági eszközt, gyógyszert, kötszert, közben sóhajtoztak, nehogy a fejükre essen a plafon. Doki alig. Ámították több helyen a szomszédomat. Orbánnal együtt az egészségügy is a világ szégyene, és így akarnak jövőt kreálni.

Nem érdekes, az emberi méltóság és az élet nem számít, csak a diktátor passziói, és azokat ki kell kiszolgálni. Ó, ti, akik rá szavaztatok, még mindig nem látjátok, mekkora a baj? Hogy Orbán mániája megakadályozza abban, hogy józan ítélőképessége tudatában cselekedjen. És még tetszik is a többi mániás seggnyalónak. Mert van az a pénz.

Van bizony, a jószívű családbarát kormány nem röstelli belerángatni a fiatalokat tíz-húsz milliós hitelekbe, mert semmiféle más – lakás-, életkezdési programjuk sincs. Oldd meg magad, ha beledöglesz is. Lesz itt még sírás-rívás, amikor beáll gebaszként valami betegség, vagy a munka elvesztése.

Miközben elképesztő a tanárok, az ápolók, a mentősök, de gyakorlatilag szinte minden szakma helyzete, miközben közalkalmazottak százait rúgják ki, miközben ebben az országban ötvenévesen már nem vagy ember, nem kapsz munkát… belehajszolnának mindenkit a túlórába, fizetés nélkül.

Működnek a tao-talpnyalók. Egy a fontos, hogy Orbán köpködhessen saját stadionjában. Unalmában. Amit lát, az egy rongyos zoknit sem ér. Arra leszek kíváncsi, ha majd tűzhányóként lávaharagot köpködnek rá az emberek, mit csinál? Hahó, tahók, azt nehéz lesz megúszni!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.