Április 27,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Túlnyomás

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Este van. Hétfő este. Egy újabb olyan nap estéje, amely napban volt legalább hat olyan hír, ami megtépázta az idegrendszeremet. Nem tudom más hogy nyugszik meg a nap végére, hogy teszi le ezt a fojtó, tehetetlen dühöt, én nehezen, vagy leginkább sehogy…

Mindegy – gondoltam – hozzunk ki a mából valami emberhez méltó lezárást. Illóolajat csöppentettem a tartójába és a szőnyegre, meggyújtottam a gyertyákat, ahogy mindig, launge jazz-t kerestem a telefonomon, ám ekkor a következő push üzenet villant fel a kijelzőn:

Bejelentette lemondását Varga István, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) kuratóriumi elnöke hétfőn az MTI-nek nyilatkozva.

Mi? A Fidesz átírta az idő, számomra értelmezhető fogalmát? Nem csak meghajlítani tudja, visszapörgetni, vagy „pause” gombot nyomni a pillanatnyi igényei szerint, hanem felgyorsítani is?

Varga István merész mondatait ma 14:36-kor jelentette meg a 444.hu. A cikk olvasása után arra gondoltam, hogy Varga úr talán részeg volt, vagy bedrogozták, vagy igazságszérumot fecskendezett be neki Soros György megbízásából a 007-es ügynök a stúdió előtti váróban. A legszánalmasabb verzió pedig az volt, ami felmerült bennem, hogy talán elhitte szegény Varga úr azt, hogy ő tényleg valaki. Egy igen nagy valaki, aki akár lehetne is úgy, hogy 476 médium kuratóriumi elnöke.

Orbán Viktor miniszterelnök és Varga István, az MDF országgyűlési képviselője 2002-ben a parlamentben. Varga tegnap mondott a fideszes médiaalapítvány éléről, miután kijelentette, hogy a jó tollú újságírók nem náluk vannak (Fotó: Soós Lajos/MTI)

Egy normális országban – persze, ha elvonatkoztatunk attól a ténytől, hogy egy normális országban ez a helyzet aligha fordulhatna elő – egy ilyen embernek lehetne szava. A szavának súlya. (Mondjuk az megvolt.) Önálló véleménye, kritikája, meggyőződése, akár elvei is. Ráadásul egy normális országban ezt el is mondhatná a vélhetően nagyon okos, befolyásos, üzleti és kultúrzseni.

Miután mi nem normális országban élünk, így a fent felsoroltak egyike lehet csak a magyarázata annak, hogy az az interjú elhangozhatott. Bármelyik is a helyes válasz, barátokkal latolgattuk, hogy mi lesz ennek a végkimenetele. Illetve inkább azt, hogy az majd milyen indokkal fog megtörténni és mikor. Bevallom, erre senki nem számított. Fénysebességgel pörögtek le az események. Dübörög a gépezet, az alkotó nem pihen.

Sajnos így én sem… Döbbenten néztem a gyertyák fényét, aztán egy ismerős kép ugrott elém az emlékeimből.

Amikor kicsi voltam rettegtem a kuktától. A konyhába sem mertem bemenni olyankor, amikor abban főtt valami. Lassítva láttam a képzeletemben, ahogy visítva mozog a szelep a tetején, aztán egyszercsak a gőz kilövi. Röpül a vasdarab, utána a fedő, robban a kukta, fröccsen a forró bableves a plafonra, falra, mindenre a konyhában.  Ugyan nem értettem, hogy mi történik az edény belsejében, de éreztem, hogy csak egy pici hiba kell, hogy az oda erőszakkal bezárt valami kitörjön. Ilyenkor a szobámban vártam csendben, hogy ez megtörténjen. Lehetőleg minél hamarabb történjen meg, ne visítson tovább az az átok szelep. Robbanjon, aztán legyen újra csend, nyugalom, szombat, napsütés.

Most is ilyesmit érzek, csak már nem rettegve, hanem izgatottan várom…

A nagymamám azt mondta, hogy nem kell félni a kuktától, pont olyan, mint a többi fazék, csak siet.

Nos, láthatóan ők is sietnek, de egyszer majd nem érnek oda. Nem tudnak időben késsel a szelep alá nyúlni. A bezárt gőz váratlanul és hirtelen emeli meg majd a nyomást. Hibázni fognak. Most először érzem ezt, sose hittem volna. Az önhittség, gőg és érinthetetlenség vélelme miatt hibázni fog valamelyik. Kilövi, leveti, robban, fröccsen. Nehezen lehet majd letakarítani mindent és nyomok is maradnak, de aztán csend lesz végre, nyugalom, napsütés, szombat.

rb

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.