Június 17,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Nem kéne hagyni, hogy ide fajuljanak közös dolgaink

A populisták és az EP-választás

Négy hónap múlva lesz az európai parlamenti választás. A NER szerint már gyülekeznek a leköszönő liberáldemokrata korszak Soros-hadai, hogy utóvédharcaikban összecsapjanak az új illiberális, (jobboldali) populista idők bevándorlásellenes fényes szellőivel.

Márpedig és hiszen a világ megváltozott, mint azt ahogy ŐegyGé is megfogalmazta az egyik akolmeleg-biztonságos igehirdetésén:

Harminc éve még azt gondoltuk, Európa a jövőnk. Ma azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője.

Ebben a közegben nem sokkal a klasszikus kérdés után, hogy mit adtak nekünk a rómaiak, felmerül annak aktuális változata, hogy mit ad(hat)nak nekünk a populisták?

Azok a populisták, akik maguk között is többféle keményvonalat képviselnek, amennyiben vannak köztük illiberálisok, vagyis az egyéni szabadságjogokat rendszerszinten nyírbálók, és a törvény előtti nem egyenlőséget elfogadó, támogató korlátozottan liberálisok, illetve vannak antiliberálisok, vagyis részben fasisztoid értékrendűek is, akik nyíltan és tetszés szerint kategorizálják az embereket a mindennapokban is és a törvény előtt is. Hogy Európában melyik kormánypárt képviseli valamelyiket e két irányvonal közül, azt könnyű eldönteni a klasszikus tanács alapján.

Azt tudjuk, hogy az EP belső erjesztésében, a konszenzusos döntési rendszer döntésképtelenségének erősítésében a populisták egyre erősebben nyomultak az utóbbi években. A belülről rohasztás éppen olyan jól ment, megy nekik, mint az EU támogatások minél nagykanalasabb kihasználása.

A jövőt illetően a populisták több hatalmat kívánnak átruházni nemzeti szintre, és megakadályozni a nemzeti szintű hatalmuk gyakorlását korlátozó uniós normák érvényesítését. Szerintük az EU-nak biztosítania kell a gazdasági előnyöket és pénzforrásokat, ugyanakkor lehetővé kell tennie a tagországok kormányai számára, hogy azok nemzeti szinten a demokratikus intézményrendszerrel azt tegyék, amit akarnak.

A populisták közül Salvini azért tartja fontosnak a májusi választásokat, mert az az elitek, a bankok, a pénzügyek, a bevándorlás és a bizonytalan munka Európája, illetve az emberek és a munka világa közti választásról szól majd. A NER-vezér pedig azért, mert sikerük esetén nem egyszerűen a liberális demokrácia, az arra fölépült liberális nem demokratikus politikai rendszereknek mondhatunk búcsút a következő év májusában, hanem a ’68-as elitnek is, akik helyett jön az antikommunista, keresztény elkötelezettségű, nemzeti érzelmű ’90-es nemzedék. (A kora ’90-es évek napi sajtójában az ilyen „keresztény elkötelezettségű” kijelentésekre rendre felsír egy-egy akkori Fidesz-prominens által adott interjú.)

Működne-e és hogyan egy populista Európa, ha az EP választásokon megerősödnének az Északi Liga, a PiS és a Fidesz-féle erők?

A 2019-es választásokon a jelenlegi helyzetből kiindulva a populista EP-képviselők számának jelentős növekedése várható, ami lényegesen több lehetőséget jelent majd számukra, ami a fontos szavazások és jelentések befolyásolását illeti.

Komoly gondot fognak okozni a populisták nem csak az Európai Parlamentben, de az EU jogalkotói plénuma mellett az Európai Bizottságban, az EU végrehajtó szervében is, ami eddig még nem igazán volt napi gyakorlat. Ez azért lesz lehetéges, mert a populista kormányok által a kiválasztott és 2019. november 1-jén hivatalba lépő új bizottsági vezetők (biztosok) akadályozhatják, gátolhatják a Bizottság napi munkáját, annak alaphelyzetben konszenzusos döntési mechanizmusát. Még egy kevésbé fontos terület biztosa is igencsak megnehezítheti a többiek munkáját. Várható az is, hogy a döntések a nagyobb, átfogó témák helyett csupán kisebb, elaprózottabb egységekben lesznek megszavazhatók, hiszen megróbálnak majd minél kevesebb lehetőséget adni a populistáknak az esetleges keresztbe tevésre. A poulistáknak ez persze azért is jó, mert így a hazai közvéleményük és rajongótáboruk előtt könnyen fenn tudják tartani az EU bürokratikus, kisember-ellenes imázsát.

Ha a populista kormányok által delegált biztosok aktívan lépnek fel, akkor a Bizottság munkája hasonlítani fog az Európai Tanácséra, ahol a tagállamok állam- és kormányfői találkoznak, és akkor bizottsági szinten is a tagországi érdekek képviselete lesz az erősebb irány az eredeti és valós cél helyett, amely szerint a biztosok feladata az EU érdekeinek és döntéseinek képviselete. 

Az uniós intézményi következményeken túl a 2019-es európai választások legnagyobb hatása pszichológiai lehet: a populisták térnyerése tovább gyengítheti az EU reformjára irányuló szándékot. Továbbá az, hogy a migránsokkal szembeni ellenségeskedést napi fő politikai témává emelnék, még szélesebb körben gerjeszti majd az idegengyűlöletet és bevándorlásellenességet az EU-országok lakói között.

Nem kéne hagyni, hogy ide fajuljanak közös dolgaink!

másikszempont

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS