Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Ordítok Blog


Ez van, szokjátok meg

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A kultúrharc és a nemzetközi helyzet fokozódik. Most sikerült elolvasnom Fekete Péter kulturális államtitkár magvas gondolatait ebben a témában és bevallom, csordulásig tele van a nyuszimintás mamuszom ezzel az őrületes baromsággal. Ami megint nem szól semmi másról, mint a lehető legtöbb pénz ellopásáról, a tehetségtelen, ám Orbánt jól szolgáló hülyék helyzetbe hozásáról. Ahogy az elfeküdt-frizurás gázszerelő lett az ország legtehetségesebb vállalkozója és leggazdagabb strómanja, ahogy az Amerikából hazatántorgott parókakészítő lett a legnagyobb kaszinócsászár, az ő paripaorcájú felesége a legszuperebb szupermodell, ahogy egy redvás körmű, lenőtt hajú, borzas szemöldökű ápolatlan figura az emberi erőforrások legfőbb minisztere (soha az életben nem fogok emberi erőforrásként gondolni sem önmagamra, sem senki másra. Emberi erőforrás legfeljebb a koncentrációs táborokban halálra dolgoztatott szerencsétlenek lehettek), úgy óhajtják ezek a telhetetlen senkik kirabolni és letiporni a kultúrát is.

Ott kezdődik, hogy majd ők megmondják, mi a kultúra. Hétszentség hogy tudják. Kultúra az (az ő köreikben, amit mi, nemfideszesek ne merészeljünk zavarni), amikor a maffiavezér zsebből zabálja a szotyolát a meccsen. Ez a kiindulási alap, egyben ez a csúcsa is az ő kultúrájuknak. Ez az igazodási pont.

Kultúrharc egyféle lehet (mármint nem a fideszes, hanem a valóságos), amikor az alkotóművészek és előadóművészek küzdenek a közönség kegyeiért. Pont. Ez a kultúrharc zajlik, amióta ember él a Földön és teljesen rendben is van így. Az a baromi rossz hírem van a maffia kultúrfölényre áhítozó balfékjei számára, hogy a közönség dönti el, ki és mi lesz sikeres. Nem a szotyolaköpködő és nem a tehetségtelenek sikerre éhes bandája. Sőt, még csak nem is a pénz dönt. Lehet persze erővel és sok pénzzel futólag hírnevet szerezni, de az nagyjából annyira lesz tartós, mint amennyire a főgeci puritán és őszinte.

Soha nem a finom modoromról voltam híres, most sem fogok cizelláltan körtáncot lejteni a fortyogó moslékosdézsa körül. Kicsi kormányhű művészkék! A tehetség nem pártgüggő. Semennyi közpénz sem lesz elég ahhoz, hogy elérjétek a vágyva vágyott elismertséget és a közönség szeretetét. Az a helyzet, hogy kevesen vagytok és az a kurvegyszerű igazság, hogy a szektához tartozók nem fognak a vállukra emelni benneteket. Ők ugyanis nem olvasnak, nem járnak színházba, sem kiállításra. Nincs rá igényük. A gazdátok pontosan ezért őket célozta meg, éppen ezért erre a rétegre építette fel a stabilnak látszó, ám valójában ingatag hatalmát. Nektek, önjelölt zseniknek a saját szektásaitokat kellene megnyernetek, de ahhoz nem tovább hülyíteni kellene az alapjáraton sem nagyeszűeket, hanem tanítani kellene őket. Nem fog segíteni, ha még jobban a trágyába tapossátok a szektások fejét, mert éppen ki kellene onnan emelni őket. De az nem fog menni, hiszen éppen az a kormányzati célkitűzés, hogy el ne kezdjenek gondolkodni ezek az emberek.

Szóval sakk-matt van drága meg nem értett nemzeti zsenik. Le lehet nyúlni megint pár milliárdot, ki lehet adni akárhány könyvet, verseskötetet, lemezt, színdarabot, bármit. A közönséget nem lehet megvenni, az olvasókat, nézőket, hallgatókat nem lehet legyártani igény szerint. Ebben a kreált kultúrharcban nem lehet győzni, mert tétje sincs, de főleg nincs ellenfél. Ti kisbogárkák egymással csatáztok a lenyúlható pénzért. Nem kell itt ordas hazugságokkal tömni az országot, ennyire egyszerű ez a történet. Egymással csatáztok, hogy ki keveredik közelebb a vályúhoz. Csináljátok csak bátran. Akár Adyt is próbáljátok lerántani a mocsokba, semmi sem fog változni. Semmi. Az érték érték marad, a szar pedig szar. Ezt senki, még a gazdátok sem képes megváltoztatni. Mert ez pont nem pénz kérdése. Ez van, szokjátok meg.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.