Június 17,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


A szocialista tábor legvidámabb barakkjából az Európa Ház legszomorúbb cselédszobája lett

kelemen.mikes@netkavezoabujdosokhoz.tekirdag.tr

Tárgy: Boldogtalanok

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Jó helyen van kend, ha nincs itt, bárhol is legyen momentán. Mert itt a helyzet napról napra fokozódik. Elannyira, hogy ez a haza, már nem az a haza, amit kend annyira szeretett. Sőt, mi több: kend már haza se tudna jönni, mert valójában már nincs is hazánk, ez már csak a multi cégek összeszerelő telephelye, ha jól értem a felnőttek beszédét, mert amit nem loptak el, azt eladták ezek a tódító hódítók, úgy mondják a népek. Már ha mukkanni mernek.

Többek között ezért is nehéz nekem a felnőtt dolgokról hírt adni kendnek. Próbálnék én eligazodni a felnőtt beszéden, de egyszer így, másszor úgy mondják. Csákányos, mondanák a világlátott, de célirányosan tömör beszédű kubikosok, mert nehéz az értelmet kiásni. Ráadásul. Nem tudom ki, kicsoda és pláne nem értek ilyesféle mondatokat, hogy például aszondja a Zsiga bácsi: „a szemita zsoldba állt bugris a Bibó sírjáról dobbantva meglovagolta a Nagy Imre koporsóját.” Vagy; Ajtót mutatott a szovjeteknek, hogy oroszként hogyan jöjjenek vissza. Aztán közpénzen ide utaztatta az azeri baltás gyilkost, becsempészte a korrupt börtöntöltelék cimboráját, nyugdíjat ad az ukránoknak, és saját zsebre seftel a többi 14 volt szovjet tagköztársaság maffiózóival, de állandóan nyafog, hogy ő mennyire boldogtalan, mert báncsák őtet, és ellenszélben kénytelen a stadionjait építetni és ezért inog a daru, pedig ő a tetejéből még messzebbre látna, mint a várból, stb.…”.

Na! Most őszintén. Kend már igazán tapasztalt ember. Tudja, amit én nem. De még a nagyi se! Mert a nagyi – ha fájlalja is a lábait, akkor is – két lábbal áll a földön, de nem olyan koros, mint kend, és itt számít az idő, a megélt tapasztalat. (Ez olyan képes beszéd féle lett volna, azt akarnám mondani vele röviden, de máris hosszú, hogy a nagyit megdumálni lehetetlen, mert a nagyi minden érzékszervével érzékeli a valóságot. Ellentétben a tatával, aki – remélem még emlékszik kend, megírtam – ha a hogyléte felől érdeklődnek ilyesfélét mond, hogy „Ahogy öregszem, egyre jobban. Mert rosszul hallok, rosszul látok, ezért már nem zavar annyira a valóság.”)

Jaj! Míg el nem felejtem. A tata sok okosságot tud az öregedésről. Például, hogy nagy előnye az öregségnek, hogy öregen a butaságokat is lassabban csinálja az ember. Hátrány viszont, hogy már nem hebrencs, és ezzel az alapossággal nagyobb kárt lehet okozni. Mint ezt az egykor demokratának hazudott fiatalok teszik. Totyakossá vénülve, füldugósan, most éppen hittérítő pózban beszélgetnek magukkal a tükörben és boldogtalanok, mert oda a fufru.

Az öregségről eszembe jut, hogy kend fenn van a Facebookon, a nagyi meg nincs, de az aranyos Luca néni viszont vélhetően igen. Ugyan tegye már meg a nagyi kedvéért, írjon rá, és mielőbbi jobbulást kívánjon a nevünkben is, meg ha meg nem sértené a nagyi, akkor azt üzenné, hogy az életkor előrehaladtával megfontoltabban kell hancúrozni. A konyhában. Nem úgy van az, hogy csak odaugrok a tűzhelytől a konyhaszekrényhez a sóért, hanem először szemüveg, és ha nincs a lábam alatt az ottfelejtett szemetes, amit a külföldi krumpli héjnak vettem elő, akkor a fal mellett, kapaszkodva, a csípőízületekre vigyázva tervszerűen osonunk oda vissza, mert ha elesünk, a járólap is megrepedhet, a magyar burkoló szakemberek meg a liberális Európában tanyáznak, mint Marci Hevesen.

Szóval a haza dolgában a nagyinak az a meglátása, hogy a magyar nemzetállam csak verbálisan létezik. Propaganda, ha jól értem a verbálist. Ezt sulykolja a végvári kapitány trubadúrnak álcázott csasztuska brigádja, csakhogy az eszmei mondanivalót nem valamelyik Révai József szellemi kvalitású csinovnyik szolgáltatja. Duma. Méghogy nemzeti szuverenitás? Maszlag. Azt mondja a nagyi, hogy ha három hónapig nem jönne az igazi gazda, a multi láncok kamionja a falunkba, akkor a lakosság kb. 10%-a éhen halna, másik 10 %-ot meg „ jogos önvédelemből” legyilkolnák a „zsíros fogú” hűbéresek, mielőtt külföldre dobbantanának a bankbetétjükkel. Így azután a várúr martalócai a vagyon rabságában ugyancsak boldogtalanok. Folyvást azt lesik, mikor kell eliszkolni, mi többiek, a maradék meg már leltárba se vagyunk, még a térfigyelő kamera is átlát rajtunk, csak a biciklinket látja, ha nem ég rajta a lámpa szürkületkor és már jön is a pénzbeszedőnek lefokozott rendőr, aki a tatának régebben a „Jani gyerek” volt, de elkutyult, és most már ez is „fakabát” lett szegény.

De már unásig megírtuk kendnek miként vált országunk „a szocialista tábor legvidámabb barakkjából az Európa Ház legszomorúbb cselédszobájává”. Arról is értesült kend időben, hogy a Tokaj hegyet elfoglaló szabadcsapatból sáskahad lett, és az aszútól megrészegülve az hagyján, hogy világuralomról hallucinálnak, de egyre gátlástalanabbul falnak fel mindent.

Azt viszont még nem veséztük ki kellően, hogy a cselédszobánk multifunkciós szobaparancsnoka igazi kápóként tipor és csicskáz bennünket. Nem vigasz, hogy a gazdáival is kekeckedik, hiába kapja a nagy fejpénzt a cselédexportért. Persze sunyi módon tart be nekik. Rendszeresen csótányokat és tetveket küld az Európa Ház tisztaszobáiba, mert a poloskái az első perctől kezdve az unió vérét szívják. Méghogy keresztény, méghogy néppárti? Populista, mi? Nemán! De pápista se, hiába dúrja a pénzünket az Istentől elcsábított papjaiba, és még abba se reménykedhetünk, hogy valahol, valaki új feladatra tréningezi a Zrínyi vaddisznóját.  

Milyen haza az, ahol a nép lelkiismereti-, szólási- és gyülekezési szabadságát egy lélektelen dumagép banda korlátozza? Ahol a jómódúak boldogtalanok a liberális média túlsúly miatt, mi meg, a girhes magyar nép, szép csendben megboldogulva jobb létre szenderülünk értelmes és értékes olvasni-, látni-, és hallanivaló nélkül.

Szomorú. Bénázunk. Az abrakos tarisznyát cserélt vitriolszóró Kriszti néni hisztije a gyászbeszédünk, és a Kárpátia zenéjére önként masírozunk a hamvasztóba, mert ez olcsóbb a gödörnél. A teljes népességnek sincs 70 milliárdja, amiért kiérdemelnénk a köztemetést. Már azt se érdemeljük meg, hogy kend könnyet ejtsen értünk. Ez van. Tényleg?

Bütyökfalva, 2019. február 3.                                                          

Mirtill

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS