Magyarország évtizedek óta hátul kullog Európában a lakosság idegennyelv-tudásában. Így volt ez a szocializmus idején is, és így maradt a rendszerváltás után is. Régebben az elszigeteltség rovására írtuk, és azt hittük, hogy ha majd megnyílnak a határok, és az idegen nyelv nem olyan holt tudás lesz, amit csak nyelvórán lehet használni, akkor változik a kép.
A helyzet javítása érdekében indította be 2004-ben a Magyar Bálint vezette oktatási minisztérium a nyelvi előkészítő, népszerű nevén nulladik évfolyamot a középiskolákban, amire a kormány többletforrást adott. Ennek megszüntetését tervezte 2011-ben a Hofffmann Rózsa vezette oktatási valamicsoda. (Kentaur? Egyszarvú? Hétfejű sárkány? Nem tudom, milyen fantasztikus állatfajta volt ez a hivatal, de minisztérium biztosan nem.) Betiltani ugyan nem merték a nulladik évfolyamokat, csak éppen többletforrást nem biztosítottak rá. Különben is, 2010 óta a pénzt inkább kivonták az oktatásból. Néhány módosabb önkormányzat még fenn tudta tartani a nulladik évfolyamot, de amikor teljesen államosították az iskolákat, akkor ez a lehetőség is megszűnt. Középiskolák egyre-másra szüntették meg a nulladik évfolyamot.
Pedig a helyzet siralmas. Egy 2012-es Európa Uniós felmérés (Special Eurobarometer 386, Europeans and their Languages, European Commission, 2012) szerint a legalább egy idegen nyelvet beszélők EU-s átlaga 66%. Magyarország az utolsó 36%-kal. És ez nem a szocialista korszak bezártságának az eredménye, mert – csak a volt szocialista országokat nézve – Szlovákia 85%, Románia 74%, Csehország 69%, Lengyelország 62%. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a legalább két idegen nyelvet beszélők sorában is utolsók vagyunk 13%-kal (az EU-s átlag 25%).
Akkor sem jobb a helyzet, ha csak a mai kor lingua francáját, az angol nyelvet vesszük. Ebben is utolsók vagyunk:
Angolul beszélők aránya | Angolul beszélők aránya | ||
Eu átlag | 38% | Észtország | 50% |
Anglia | – | Lettország | 46% |
Írország | – | Franciaország | 39% |
Hollandia | 90% | Litvánia | 38% |
Málta | 89% | Belgium | 38% |
Dánia | 86% | Olaszország | 34% |
Svédország | 86% | Lengyelország | 33% |
Ausztria | 73% | Románia | 31% |
Ciprus | 73% | Cseh Köztársaság | 27% |
Finnország | 70% | Portugália | 27% |
Szlovénia | 59% | Szlovákia | 26% |
Luxemburg | 56% | Bulgária | 25% |
Németország | 56% | Spanyolország | 22% |
Görögország | 51% | Magyarország | 20% |
Bár mindez beleillik az Orbán-kormány oktatáspolitikájába, amelynek célja az engedelmes, tájékozatlan és könnyen manipulálható alattvalóképzés, mégsem lehet az orbaniták számlájára írni. Mélyebb és még feltáratlan okai vannak.
Ugyanebben a 2012-es EU-s felmérésben szerepeltek kérdések a nyelvtanulás motivációjáról is. Megkérdezték, hogy miért érdemes idegen nyelvet tanulni. Itt most számunkra két választípus érdekes:
A más országbeli kultúra megértését európai átlagban a megkérdezettek 38%-a választotta, Magyarország ebben ugyan nem az utolsó volt, de mélyen az átlag alatt szerepelt 29 százalékkal. A másokkal való találkozást európai átlagban a megkérdezettek 29% választotta, Magyarország az utolsó 11 százalékkal. Tehát nem nagyon akarunk megérteni más kultúrákat, és nem nagyon akarunk találkozni idegenekkel.
Lehet, hogy a nyelvtudás sajnálatos magyar adataiban szerepet játszik nyelvünk rokontalansága is, ami miatt nehezebben tanulunk idegen nyelvet, mint azok, akiknek a latin, a germán vagy a szláv nyelvrokonság segít. Lehet, hogy szerepet játszik a nyelvtanítás rossz módszertana is. De úgy tűnik, szerepet játszik a bezárkózás is, az érdektelenség más népek és kultúrák iránt. És bármennyire jól jön ez az orbanitáknak, nem varrható az ő nyakukba. Megvolt már előttük is, ők legfeljebb felerősítették az idegengyűlölet szításával.
Kideríteni ennek eredetét és kifejlődését igazi történészi feladat.
Andor Mihály
Ha tetszett a cikk, de olvasnál még többet, ha a politikán kívüli világ is érdekel, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor szeretettel várunk a Szalonnázón. Naponta megjelenő magazinunkban megtalálod szerzőink egyéb írásait is, de olvashatsz zenéről, tudományról és még számtalan témáról a folyamatosan bővülő Szalonnázón.
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.