Szeptember 23,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nem vagyunk gyávák

A Magyar Hangon nemrég megjelent egy interjú Róna Péter közgazdásszal, aki elmondta, mégis miért van az, hogy a kormány szerint jobban élünk, a valóságban mégis évről-évre egyre nehezebb a szegények helyzete Magyarországon. Amivel szemben áll a gazdagok helyzete, amely valóban sokat javult az elmúlt években, annak ellenére is, hogy nem igazán nőtt a gazdaság, inkább megváltozott a pénzek elosztása. Orbán Viktor tudniillik rájött, meg tudja fosztani úgy a szegényeket a szinte semmire nem elegendő pénzüktől is, hogy az nem elég hogy elfogadott, de még törvényes is legyen. A jogszabályokat megváltoztatta, a törvényeket átírta, hogy egy olyan feudalista Magyarországot építsen ki, amelyre vélhetően fiatal kora óta vágyott.

Összességében elmondható, s a mostani számok is ezt igazolják, hogy 2010 után az Orbán-kormány egyértelműen jelentős jövedelmeket csoportosít át a társadalom alsó kétharmadától a gazdagabb egyharmad felé.

Hogy ezt mégis hogyan tehette meg Orbán és kormánya? Átveréssel. Nincs ugyanis olyan kormánymédiához tartozó orgánum, legyen az a helyi rádió vagy tv csatorna, esetleg hetilap, amely ne arról számolna be reggeltől estig, hogy a kormány hogyan mentette meg a nyugdíjakat, hogy emelte meg a minimálbért, esetleg hogy védte meg a rezsicsökkentést. A sokak által elsőszámú információforrásnak tekintett közpénz-szócsövek kizárólag sikerről számolnak be, a valóság teljes mellőzésével. A valóságnak nincs helye a kormánymédiában, hisz annak szerepe nem más, mint a hatalmon lévők kiszolgálása. Valós gazdasági teljesítményről, a fizetések európai értékéről egyetlen büdös szó nem esik, ugyanis akkor a szavazó még akár fel is mérhetné, hogy az a világ, amelyet megpróbálnak felvázolni számára, lehet hogy mégsem olyan tökéletes.

Jellegzetes populista megoldásról beszélhetünk, amikor a kevésbé képzettektől elvont jelentős összegekről jól kidolgozott retorikával terelik el a figyelmet: az elvett pénz helyett nemzeti büszkeséget kapnak a szegények.

Ezek a jelentős pénzösszegek – amelyeket nemzeti büszkeséggel próbálnak helyettesíteni – nem vesztek persze el, továbbra is rendelkezésre állnának a kormány számára, azonban úgy döntöttek, inkább a felső tízezer számára teszik ezt elérhetővé, semmint a szegények, betegek, esetleg munkanélküliek számára. A szociális támogatási rendszerből „kimentett” pénzek svájci és kajmán-szigeteki bankszámlákra vándorolnak, hogy ott közpénz jellegüket elveszítve a nemzeti oligarchák egyikének-másikának meggazdagodását tegyék lehetővé. Nem arról van szó tehát, hogy a közpénz ne lenne elegendő arra, hogy az ország fejlődjön és minden magyar ember számára jobb legyen, hanem arról, hogy nem ez a NER célja.

Fontosabb és hosszú távon is kifizetődőbb számukra a saját, családjaik és barátaik meggazdagodása, mint az egyes állampolgárok léte, vagy nem léte, pláne jóléte. A közpénzt egyfajta osztálypénznek tekintve, abból akkor vesznek ki, amikor azt szükségesnek érzik. Szükségesnek saját és családjuk meggazdagodása szempontjából. Még azt is megkockáztatom: úgy hiszik, ezzel ők nem lopnak, egyszerűen elveszik azt, ami az ő jussuk azért, hogy egy ilyen nagyszerű országot építettek fel. Ezért hiheti azt Orbán, Mészáros, Rogán és Habony is – a sort természetesen még sokáig lehetne folytatni –, hogy ők nem mocskos tolvajok, akik a nép kárán gazdagodnak meg, hanem hősei ennek az országnak, ezért hát az a pénz nekik alanyi jogon jár. Még akkor is, ha a Fidesz által még mindig nem teljes sikerrel átfideszesített bíróságok több ízben is kimondták, hogy a kormány bűnözőkkel és tolvajokkal van teli.

Ez őket azonban nem zavarja, hisz úgy hiszik, a magyar nép őket mindenre is felhatalmazta, amikor kétharmaddal megválasztotta a Fidesz-KDNP pártszövetséget az ország vezetésére. Ennek akkor lesz vége, ha mi mindannyian, megelégelve ezt a rablást, végre az utcára megyünk és elzavarjuk a kormányt. Nem előre bejelentett tüntetésekkel, arra engedélyt kérve és minden szabályt betartva, hanem a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlva. A kormány ugyanis bőven átlépte azokat a határokat, amelyek egy demokráciában érvényesek. Itt lenne hát az ideje annak, hogy megmutassuk, nem félünk tőlük. A figyelemfelkeltő demonstrációk elérték céljukat, a főváros utcáit és tereit kinőve a vidék szinte minden nagyobb városába eljutottak.

Itt az ideje a következő lépésnek. Próbáltuk szép szóval, próbáltuk békésen. Ezek nem vezettek sehova, nagyon itt az ideje annak, hogy a polgári engedetlenség eszközével a többség hangját hallassuk és megmutassuk a hatalomnak, hogy a magyar nép nem gyáva.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS