Szeptember 23,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Hacsaknem Blog


Okleveles, korrupciót támogató szervezet

Úgy áll a helyzet nem tegnap óta, hogy a kéményen csodálkozó magyar kisember számára megehetetlen, megihatatlan, a fizikai jóllakottság érzésétől távol eső európai jogállamiság szempontjainak érvényesülését a – technikailag és erkölcsileg egy bűnszervezethez mindenben hasonlatos – kormány teli tüdőből ordítva, Soros György és a bevándorláspárti erők zsarolásaként kommunikálja. A változatosság kedvéért Deutsch Tamással a frontvonalban.

Történik mindez alig néhány nappal azután, hogy hivatalosan is kiderült: Soros György személyében egy nem létező ellenséget, egy démoni árucikket hoztak létre, csomagoltak be, és adtak el a gyanútlan, hiszékeny, de nagyon is kiszámíthatóan működő magyar vásárlóknak. Hogy az egész sorosozás egy undorító hazugság volt, amire egy mesterséges, a populáció konstans félelemben tartására alkalmas pszichológiai hadjáratot húztak fel. Ami – tegyük hozzá – nem csupán a tavalyi harmadik kétharmadhoz nyújtott életbevágó segítséget, de azóta minden egyes napon jól jövedelmez.

Most ott tartunk, hogy a demokratikusan megválasztott Európai Parlament több mint kétharmados többséggel – a fideszes különítmény bősz ellenszavazatával – végül is megszavazta: a korrupt kormányok által vezetett, rommá korrumpált országok fejlesztési támogatását felfüggeszthetik. Más szavakkal: az uniós kifizetéseket jogállami feltételekhez kötik. Ahhoz képest, hogy Brüsszelben több mint két éve vizsgálják, hogy a magyar közmédia törvényesen működik-e (és még mindig nem sikerült kideríteni a nyilvánvalót), és ahhoz képest is, hogy Manfred Weber, a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt csúcsjelöltje hosszú hónapok óta nem bírja eldönteni, hogy a jogállamiság fontosabb-e, mint az Orbán Viktor-féle Fidesz szavazatai, ez igazán derék dolog.

Például azért is, mert a közpénzen élő haza választottai, akiknek fennállássuk óta a korrupció a legfőbb politikája, most megint elengedhetik magukat:

A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációja elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Parlament bevándorláspárti többsége újabb durva politikai nyomásgyakorlási eszközt vezetne be a Soros-tervet elutasító, bevándorlásellenes tagállamok polgáraival szemben. Az EP javaslata az uniós fejlesztési források elvonásával büntetné a Soros-tervet elutasító, bevándorlásellenes országokat. (…) Magyarország kormánya minden körülmények között meg fogja akadályozni, hogy bármilyen uniós fejlesztési forrást jogszerűtlenül elvegyenek a magyar polgároktól.

Abszurd, durva és elfogadhatatlan. Zsarolás, nyomásgyakorlás, megfélemlítés, nem hagyjuk, megvédjük. Rengeteg, a gyomorszájra irányzott lórúgás erejével felérő önleleplező megmozdulása volt a Fidesznek az elmúlt években, de talán egyik sem annyira szembetűnő, mint azok a habzó szájú óbégatások, amelyek a korrupció elleni fellépéssel/jogállamisággal kapcsolatosak. E tekintetben a Trócsányi László (nem hiába ő a Fidesz EP-listájának vezetője és egy uniós biztosi poszt várományosa) nevű ügyvéd és igazsságügyiminiszter sirámai az Európai Ügyészséghez való nemcsatlakozásról már legalább annyit elmondtak az enyves kezűek gyülekezetéről, mint Mészáros Lőrinc hűvös halomba hordott milliárdjai. Egyenként és együttesen.

Deutsch Tamás tehát azért sorosozik és migránsozik a Minszk-Moszkva tengelyen sunyin pöffeszkedő főnöke árnyékából, mert a 71%-os megnyugtatónak nevezhető többséggel elfogadott mechanizmus alapján csökkenthetnék/akár 100%-ban felfüggeszthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat. Természetesen a gazemberségek jellegével és súlyosságával arányos módon, egy változatlanul bonyolult bürokratikus-demokratikus eljárást (az Európai Bizottság előbb egyeztet egy független szakértői testülettel, aztán javaslatot tesz a pénzmegvonásra, az elfogadásról pedig az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács dönt) követően.

Vagyis ahogyan a még ennél az intézkedésnél is beláthatatlanabb és valószínűtlenebb, valamikor a távoli jövőben talán érvénybe lépő következményekkel járó Sargentini-jelentés elfogadásakor is történt, a Fidesz azt próbálja elhitetni a hazugságokra változatlanul kiéhezett híveivel, hogy Soros azért akarja keresztre feszíteni és kiebrudalni a hatalomból Orbánt, hogy Magyarországra telepítse Afrikát és a Közel-Keletet. Tolmács nélkül lefordítva: a Fidesznek tegnap óta újabb papírja van arról, hogy Magyarországon szerintük is döglődik a jogállam. Mert ha ez nem így lenne, akkor a Fidesznek tegnap lehetősége lett volna bebizonyítani, hogy nem csak a sajtónak odahányt miniszterelnöki nagyotmondások szintjén, hanem a gyakorlatban is elkötelezetten küzdenek a korrupció ellen. Hogy ők sem tartják helyénvalónak, hogy egy szűk kör lenyúlja az uniós támogatásokat, hogy a miniszterelnök közvilágításügyi veje az uniós adófizetők pénzén sötétbe borítja Magyarországot, vagy hogy soha meg nem térülő, a semmiből a semmibe tartó játékvasút halad el a miniszterek elnökének kertje végében.

Természetesen lehet azon filozófálni és méltatlankodni – az európai uniós szervek lassan örlő malmainak tövéből -, hogy ezt nem most kellett volna, hanem évekkel ezelőtt, hogy ameddig ebből gyakorlat lesz, mi már vígan rubelre cseréljük a forintot. Igen, ezek a méltatlankodások sok tekintetben helytállóak. Csakhogy ezzel abba az örökös hibába esünk, hogy megint másoktól várjuk a megváltást, ahelyett hogy szembenéznénk a ténnyel: ha a magyar polgároktól bármilyen uniós fejlesztési forrást megvonnak, annak egyetlen felelőse lesz – aki nem Soros és nem a migránsok -, akit csak azok tudnak felelősségre vonni ezért, akik zsinórban háromszor bizalmat szavaztak nekik.

Kétségem nincs afelől, hogy az Európai Unióban olyan magasról tesznek a magyarországi jogállamiságra (miután nem ők döntenek arról, hogy ki vezesse az országot, hanem az istenadta magyar nép), hogy abba talán még Sargentini asszony is belepirul. De ez nem is erről szól. Sokkal inkább arról, hogy az EU politikusainak ennyi idő kellett annak megértéséhez, hogy előbb-utóbb a saját választóiknak is elegük lesz abból, hogy ők Párizsban, Berlinben azért húzzák az igát, hogy Moszkva külvárosában Disneyland épüljön. Csak mert egyesek szerint nekik kutyakötelességük eltartani feneketlen étvágyú, az európai uniós fejlesztési pénzeket a hatalmuk megtartására használó, keleti autokráciákhoz dörgölőző, a nemzeti szuverenitásról ódákat zengő diktátorkezdeményeket. Nem, egyáltalán nem kutyakötelességük, mint ahogyan az Európai Uniónak sincs joga és hatásköre beleavatkozni abba, hogy ki kerüljön hatalomra Bulgáriától Luxemburgig. Sem az EU-nak, sem Soros Györgynek. Mert ha lenne ilyen hatáskörük, akkor Orbán Viktor már valahol távol élvezhetné az előrehozott nyugdíjazásból fakadó örömöket és Soros György nem létező zsoldosai kormányt alakítottak volna Magyarországon.

Úgyhogy már csak azt nem értem, hogy ha a nemzeti szuverenitás a legnagyobb kincsünk, és természetesen sérti a nemzeti szuverenitásunkat az, hogy bárki kényszerítsen minket az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra, vagy az, hogy a gazok jogállami feltételekhez kötik az uniós fejlesztési pénzeket, akkor az uniós pénzek alanyi jogon való követelése miért nem sérti a szuverenitásunkat? Továbbá, ha a Fidesz a korrupció iránti zéró tolerancia élharcosaként hirdeti magát, mibe került volna legalább a látszat kedvéért megszavazni ezt a javaslatot? Nem másért, csak hogy utána legyen mire hivatkozni, amikor támadnak és számonkérnek. Hogy mi akartuk, mi elkötelezettek voltunk, megszavaztuk, nem velünk van a probléma. De nem, inkább beleálltak és aláírták, hogy ők bizony egy korrupciót támogató szervezet. Szerintem ennek más olvasata nincs. Akik nem csak lopnak, mint a szarka (törvényesen, hát persze), de be is ismerik. Ez igazán csodálatos.

Ezért amikor majd az önérzettől duzzadó keblű, a kognitív disszonanciával napi harcot vívó, a kiábrándulás küszöbére sodródott, de magukat még mindig hősiesen tartó polgártársak – akik már párszor majdnem meggyőzték magukat arról, hogy amit látnak, az tényleg van – felteszik a kérdést, hogy miért kell egy országot büntetni azért, mert a kormány olyan, amilyen (lehet, hogy tényleg lopnak, de hát mutassunk valakit, aki nem lop), kíméljenek meg mindenkit. Végül is ameddig a folyószámlán tartott megtakarításaikat nem nyúlják le az éjszaka leple alatt, vagy ameddig csak két napot késik a nyugdíj, addig nincs baj.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS