NEHAZUGGY

Szirmok vagy repeszdarabok

Tóth Ilona | 2019. Január 11, Péntek | 16:08

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Játék a szavakkal. Gasztroforradalom, élménylőtér, mulatási, sárga kankalin. Van-e közös ezekben a szavakban? Nincs. Azaz, mégis. Szavazatok eredményeként a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda nyolc éve minden év végén kihirdeti az előző év szavait.

2018-ban az év szava: gasztroforradalom.

Az év antiszava: élménylőtér.

Az év ifjúsági szava: mulatási.

Az év költői szava: sárga kankalin.

Nincs ebben semmi különös, főleg, ha megnézzük a korábbi évek győztes szavait. Nem magukban lettek a legjobbak vagy legrusnyábbak, sokkal inkább tartalmuk, jelentésük okán.

Ez a gasztroforradalom a napokban különösen aktuális. A Gundel forradalmasította a miniszterelnöki kajáltatást: lett is belőle gasztrolázadás. Amúgy tényleg gasztro ma már a jó isten is: nincs nap főzős műsor nélkül, sorban születnek a szakácskönyvek, az étkezési kultúra a csúcsra hágott. Már ahol és már akinek. Vannak gasztroművészek, gasztrobloggerek, gasztrofotósok, gasztrocelebek (vagy mik), főznek, sütnek – mert enni jó.

A korábbi években a vuvuzela, alkotmány, rezsicsökkentés, kerítés hódítottak, talán mondani sem kell, miért. A közbeszédet nem lehet becsapni. Emlékeznek a vuvuzelára avagy darázskürtre, őrjítő hangja van, a 2010-es labdarúgó-világbajnokságon a FIFA kérte is, tiltsák be a zaj miatt. A szervezőbizottság azzal érvelt, hogy ez is része az ünneplésnek. Ahogyan a szotyi is, ugye. Zaj mellé jár. Csak nálunk elég csendesek a stadionok, marad a köpködés. A kerítés 2015-ben volt a nyerő, abban az évben, amikor bevándorlóvész ellen Orbánék sok milliárdért felhúzták a déli határon a szögesdrótos kerítést. Emberek emberek ellen. Az élménylőtér valóban nagy baromság, mert milyen pozitív élmény az, ami összekapcsolódik fegyverrel, a fegyver meg általában a gyilkossággal.

A mulatási szóval nem tudok mit kezdeni. Balázs Géza nyelvész szerint: „Mindenki bulibáró, valamennyien szeretünk mulatni. Aki eljön a koncertünkre és meghallgat minket, szerintem mind azért jön, mert szeret bulizni. Ez a közös bennük: a mulatási” – nyilatkozta Kis Grófo, a fiatal énekes. A szó jelentése egy, a bulizásra, táncra, zenére, evés-ivásra utaló hajlandóság, életérzés, másként: a partihangulat. Úgy is vélhetjük, hogy felszólítást tartalmaz: mulassunk! Eleinte tréfásan, esetleg gúnyolódva további szavakat is alkottak a mintájára: veretési, csapatási, nyelési, bulizási, cigizési, tanulási (utóbbiak jelentése talán ez: ’Menjünk ki cigizni!’, ’Tanuljunk!’). Az egyszeri szóalkotás, a mulatási egy szócsalád – nyelvtanilag és esztétikailag kifogásolható – mintaadó szava lett. Így az év antiszava is lehetne.” Én leragadtam a szivacs, szijó, csaóka, lépszlemá, jémájön szavaknál, éppen elég volt ezt megérteni, felfogni, de biztosan korral jár. Ifjúsági szókincstár felnőtteknek is.

Az év költői szava volt a tojáséj. Weöres Sándor: Tojáséj verse. Ez nem a címe, ez maga a vers, talán a magyar irodalom legrövidebbje. Tessék belegondolni bármit, ami tetszik, ha már a költőórás kitalálta. Nekem a titokzatosság jut eszembe róla. Négy éve a messzeringó gyerekkor lett a legszebb. Radnóti Miklós: Nem tudhatom című verséből való. Szép, nagyon szép. Talán a távoli, ringó bölcső a múltunk.

Most a sárga kankalin lett az év költői szava. Nyilván tisztelgésből a tavaly elhunyt Kányádi Sándorra. Övé ez a különleges költői kép, abban a versében, amelyben halottaitól búcsúzik.

Kányádi Sándor: Sárga kankalin

Fekete pohárban

sárga kankalin.

Sokasodnak

a halottaim.

Anyám volt az első

sárga kankalin.

Gyűlnek, egyre gyűlnek

a halottaim. –

Nem fér a pohárba

már a kankalin.

Ezért is gyönyörű a magyar nyelv, játékosságával, dallamával, szemléletességével benne van eszmélésünk, tudásunk, az egész emberségünk. Így hiszem.

Azt mondja Balogh F. András egyetemi docens: „A 2016. esztendőben szinte egyszerre ment el Kertész Imre, Esterházy Péter és Csoóri Sándor, majd 2018-ban eltávozott az utolsó nagy öreg is, Kányádi Sándor. Velük lezárult a magyar irodalomban az a 20. század, amely az emberi történelem mélypontját képezte: talán e mélypont ellensúlyozására jöttek létre az írott szó remekművei és a csodálatos költői életutak.”

Kányádi ezt írja A maradékhoz című versében: rajtad is áll hogy a verseim / szirmokká nyílnak-e vagy / jól időzítve repeszdarabokká.

Igaz. Az egész életünkre igaz.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!